Gyurkity Péter

Óriásrakétát tervez Kína

Még a SpaceX és a NASA megoldását is lepipálná a fejlesztés, nagyjából 2030-ra.

Az elmúlt hónapokban többnyire a SpaceX és a Blue Origin kapcsán számolhattunk be újabb és újabb fellövésekről, eközben azonban azt is figyelemmel kísértük, miként erősödnek fel a Holddal és a Marssal kapcsolatos állami és privát tervek. A kínai fél saját új platformot tervez, amely még nagyobb terhet cipelne magával.

A Xinhua állami hírügynökség jelentette, hogy a Chinese Academy of Engineering illetékesei már komolyan tervezik az új rakétát, amely a Hosszú Menetelés 9 néven válna majd elérhetővé. Ez nagyjából 2030-ra készülne el, immár akár 140 tonnás terhet magával cipelve a küldetésekre, alaposan meghaladva a riválisok elképzeléseit. Összehasonlításként megemlítik, hogy a SpaceX Falcon Heavy típusa 64 tonnát emelne a magasba a maga 27 hajtóművével, nagyjából 18 Boeing-747 repülő kombinált tolóerejének megfelelő teljesítményt nyújtva. A NASA SLS-platformja a tervek szerint 2020-ban repülne először, ez később már 130 tonnás teherrel indulna el, kifejezetten mélyűri küldetésekre fókuszálva.

A Hosszú Menetelés 9 összesen 4 gyorsítórakétára támaszkodna, bár itt még a fejlesztés fázisában vannak. Azt pontosan még nem árulták el, hogy milyen helyszínt céloznának meg, de nyilvánvaló, hogy az SLS-hez hasonló, hosszabb küldetéseket dolgoznának ki, akár még a Marsot is célkeresztbe véve. A közleményben az is szerepel, hogy a kínai állam milliárdokat áldoz az új, katonai vezetésű űrprogramra, eközben pedig komolyan dolgoznak a sorrendben harmadik űrlaboron, amely már valódi állomás lenne, és az elkövetkező 4 évben készülne el. A Holdat is célba veszik, a közeljövőben leszállva égi kísérőnkön, hogy azután a későbbiekben akár állandó bázist is létrehozzanak ott.

Trump a maga részéről „űrerőt” hozna létre a verseny fokozása érdekében, bár ezt többen feleslegesnek, vagy akár egyenesen ökörségnek nevezték. Erre alapozva tartaná meg az első helyet, amelyet Kína nyilván ki szeretne kezdeni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gaszton421 #31
    Remélhetőleg igazad van, és tényleg megnő az igény, ebben reménykednek azok a cégek akik a költségek csökkentésébe fektetnek.

    Valóban 1000 startra több baleset fog jutni mint 100 repülésre, de az egy repűlésre eső rizko nem növekszik meg.

    Az utakon is sokkal több autó van jelenleg mint mondjuk 30 évvel ezelőtt ettől nem nőtt arányosan annak az esélye hogy belepusztulok egy adott napi utamba.
  • Sequoyah #30
    Ha olcsobb a felloves, akkor sokkal tobb felloves lesz. Szoval 100 urhajo -> 10 urhajo x100 = 1000 felloves.Megno az igeny, ha csokken az ar.
  • gaszton421 #29
    A kockázat nyilván ugyanakkora ha egy űrhajó jár 100x az űrben vagy 100 űrhajó de mindegyik csak egyszer, az olcsó pályára állítás nyilvánvalóan hatással lesz az űrszemét kezelésére, egyrészt csökken az újonnan keletkezett szemét mennyisége mert nem lesznek hátrahagyott, kiégett fokozatok, másrészt, ahogy írod, az űrszemét eltávolításának költsége, illetve az újabb szemét keletkezésének megakadályozásának költsége is csökkenne.
  • gaszton421 #28
    Nyilván nem fog olyan hosszú ideig és olyan sokszor repülni, ezt nem is állította senki, de van azért a néhány 100 vagy esetleg ezer és a 35 ezer felszállás között néhány nagyságrendnyi különbség, de a mostani 1x használattól legalább akkora.
    Amit írtam az a repülések közötti karbantartásigény méretére és bonyolultságára utalt nem a repülések számára.
  • Sequoyah #27
    Viszont ha olcso valamit feljuttatni, akkor olcso lesz az urszemet kezelese is. Peldaul nem gond ketszer akkorara epiteni egy muholdat, hogy kiegeszitsuk egy hajtomuvel ami visszaloki a fold legkorebe. Vagy olcso lesz utanaloni valamit ami lekapja az egboltrol.

    A kockazat nyilvan no a balesetekre, vagy arra hogy valaki nem tartja magat a szabalyokhoz es szemetel, de ez mar nem technikai/penzkerdes.
  • molnibalage83 #26
    Ilyen gyakori felszállás estén az űrszemét olyan komoly gond lenne, hogy azt most elképzelni sem tudjuk.
  • fonak #25
    Az már az STS-nél sem jött össze. A Falcon sem lesz sose repülőgépszintű szerkezet, újrahasznosítás ide vagy oda. Egy airliner 25-30 évet is elröpködhet, vagy többet, a használat intenzitásától függően. Egy 747es pl. 35 ezer fel- és leszállásra lett tervezve, megnézném azt a hordozórakétát, ami ennyit tud.
  • molnibalage83 #24
    Látom over hülyeségeit szépen törölték. Csak azt sajnálom, hogy ettől függetlenül kb. minden topikot teleszemetel, ahol felbukkan.
  • gaszton421 #23
    Nem az lesz a fontos hogy lesz nagyobb terhet szallitani tudo raketak, hanem az, hogy mekkora lesz a fajlagos költség. vagyis mobe kerül 1 tonna űrbejuttatása, egy teljesen újrahasznosuló rakéta ami az indítások között csak repülőgépszintű imspekciót és karbantartást igényel legalább 2 nagyságrenddel viheti le az árakat vagy akár többel is. ez fogja megváltoztatni megváltoztatni a játékszabályokat és felforgatni a piacot, nem a fúziós hajtás, (mondjuk az is, de az még odébb van).
  • Macropus Rufus #22
    aha. Terveznek. Míg ebből bármi is lesz az évek kérdése.
    És ugye azt is feltételezni kell, hogy közben mondjuk Muskék nem fejlesztenek semmit. Aminek ugye pici az esélye. Szóval merem azt feltételezni, hogy mire ez a rakéta 140tonnát az űrbe vissz addígra lesznek már 200tonnát szállító rakéták is.