Erre a következtetésre jutott két tanulmány, amely ennél drámaibb változást jósol.

A párizsi klímaegyezményben célként feltüntett 2 Celsius-fokos emelkedéssel kapcsolatban számos kétkedő hangot hallottunk már (szakemberektől és laikusoktól egyaránt), de a napokban azonban egyszerre két tanulmány is megjelent a Nature Climate Change magazin oldalán, amelyek szintén kétségbe vonják ennek érvényességét.

Az egyik munkában statisztikai elemzésre támaszkodva vázolták fel, hogy a Föld 95 százalékos eséllyel ennél is gyorsabb ütemben melegszik majd az évszázad végéig terjedő időszakban, és mindössze 1 százalékos esély van arra, hogy az emelkedés 1,5 Celsius-fok körül marad. A valószínű tartomány 2 és 4,9 Celsius-fok között van, az ennél kedvezőbb végkifejlethez pedig olyan drámai csökkenést kellene elérnünk a kibocsátásban (illetve annak intenzitásában), amire eddig még nem volt példa. A másik tanulmányban eközben azt szögezik le, hogy amennyiben ebben a pillanatban megszűnne minden káros kibocsátás, az emelkedés akkor is meghaladná a 2 Celsius-fokos limitet az évszázad végére.

Ennél jóval valószínűbb forgatóköny, miszerint a kibocsátás jelenlegi szintje legalább 15 éven keresztül megmarad, ebben az esetben viszont a globális átlaghőmérséklet már 3 Celsius-fokkal emelkedne meg 2100-ig. Az eredmény és a következtetés nagyjából egybevág Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség első emberének korábbi nyilatkozataival, miszerint ha mindenki betartaná a klímaegyezmény összes pontját (ami a tapasztalatok alapján sosem volt igazán esélyes), az átlaghőmérséklet akkor is 2,7 Celsius-fokkal emelkedne, míg a reálisabb pálya (a többé-kevésbé megfelelő teljesítési adatokkal) inkább egy 3,5 fokos melegedést vázol fel előttünk.

Ugyan az USA tegnap felmondta az egyezményt (ahogy az annak idején, a Clinton-Gore kettős által megtett meglepetésszerű lépés után George Bush elnöksége idején is megtörtént), a friss elemzések szerint ez azonban nem befolyásolja jelentős mértékben a megfelelési rátát, amely ennek ellenére is nagyjából elfogadható szinten marad, köszönhetően a technológiai fejlődésnek és a különböző erőfeszítéseknek.


Nagy kérdés tehát, hogy a kutatók szerint még elfogadható 2 fokos limit átlépése után milyen világ tárul majd elénk – könnyen lehet, hogy utódainkra nehéz jövő vár. Jó példa erre, hogy szakértők szerint nem lehet megmenteni a svájci gleccsereket, az évszázad végére csaknem teljesen eltűnhetnek. Matthias Huss, a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH) glaciológusa szerint még a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett legnagyobb erőfeszítések árán sem lehet megakadályozni, hogy 2100-ra eltűnjön a svájci gleccserek 80-90 százaléka. A kutató megállapításai szerint a svájci gleccserek kiterjedése a kis jégkorszak idején, 1850 körül volt a legnagyobb, területük akkoriban elérte az 1735 négyzetkilométert, ami megfelel Zürich kanton méretének. Mostanra azonban már csak 890 négyzetkilométer lett a gleccserek kiterjedése, 166 év alatt tehát a felére csökkent a méretük.

A jégmennyiség is drámaian csökkent: becslések szerint 1850-ben még körülbelül 130 köbkilométer volt, 2016-ban viszont már 60 százalékkal kevesebb, mindössze 54 köbkilométer. Tavaly majdnem egy köbkilométernyi térfogatot, azaz mintegy 900 milliárd liternyi vizet veszítettek a gleccserek Svájcban. Mindez a gleccserek számának csökkenését is eredményezte: 1973-ban még 2150 gleccsert tartottak számon, jelenleg már csak 1400-at. A gleccserek olvadása érezhetően hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is, ami 2100-ig 30-100 centiméter között lehet. A gleccserek évmilliók óta olvadnak, 20 ezer évvel ezelőtt például még Svájc teljes területét jég fedte, az utóbbi 150 évben azonban felgyorsult az atmoszféra felmelegedése és ezzel együtt a gleccserek olvadása is.