Óriásrakétát tervez Kína

Remélhetőleg igazad van, és tényleg megnő az igény, ebben reménykednek azok a cégek akik a költségek csökkentésébe fektetnek.

Valóban 1000 startra több baleset fog jutni mint 100 repülésre, de az egy repűlésre eső rizko nem növekszik meg.

Az utakon is sokkal több autó van jelenleg mint mondjuk 30 évvel ezelőtt ettől nem nőtt arányosan annak az esélye hogy belepusztulok egy adott napi utamba.

Ha olcsobb a felloves, akkor sokkal tobb felloves lesz. Szoval 100 urhajo -> 10 urhajo x100 = 1000 felloves.Megno az igeny, ha csokken az ar.

A kockázat nyilván ugyanakkora ha egy űrhajó jár 100x az űrben vagy 100 űrhajó de mindegyik csak egyszer, az olcsó pályára állítás nyilvánvalóan hatással lesz az űrszemét kezelésére, egyrészt csökken az újonnan keletkezett szemét mennyisége mert nem lesznek hátrahagyott, kiégett fokozatok, másrészt, ahogy írod, az űrszemét eltávolításának költsége, illetve az újabb szemét keletkezésének megakadályozásának költsége is csökkenne.

Nyilván nem fog olyan hosszú ideig és olyan sokszor repülni, ezt nem is állította senki, de van azért a néhány 100 vagy esetleg ezer és a 35 ezer felszállás között néhány nagyságrendnyi különbség, de a mostani 1x használattól legalább akkora.
Amit írtam az a repülések közötti karbantartásigény méretére és bonyolultságára utalt nem a repülések számára.

Viszont ha olcso valamit feljuttatni, akkor olcso lesz az urszemet kezelese is. Peldaul nem gond ketszer akkorara epiteni egy muholdat, hogy kiegeszitsuk egy hajtomuvel ami visszaloki a fold legkorebe. Vagy olcso lesz utanaloni valamit ami lekapja az egboltrol.

A kockazat nyilvan no a balesetekre, vagy arra hogy valaki nem tartja magat a szabalyokhoz es szemetel, de ez mar nem technikai/penzkerdes.

Ilyen gyakori felszállás estén az űrszemét olyan komoly gond lenne, hogy azt most elképzelni sem tudjuk.

Az már az STS-nél sem jött össze. A Falcon sem lesz sose repülőgépszintű szerkezet, újrahasznosítás ide vagy oda. Egy airliner 25-30 évet is elröpködhet, vagy többet, a használat intenzitásától függően. Egy 747es pl. 35 ezer fel- és leszállásra lett tervezve, megnézném azt a hordozórakétát, ami ennyit tud.

Látom over hülyeségeit szépen törölték. Csak azt sajnálom, hogy ettől függetlenül kb. minden topikot teleszemetel, ahol felbukkan.

Nem az lesz a fontos hogy lesz nagyobb terhet szallitani tudo raketak, hanem az, hogy mekkora lesz a fajlagos költség. vagyis mobe kerül 1 tonna űrbejuttatása, egy teljesen újrahasznosuló rakéta ami az indítások között csak repülőgépszintű imspekciót és karbantartást igényel legalább 2 nagyságrenddel viheti le az árakat vagy akár többel is. ez fogja megváltoztatni megváltoztatni a játékszabályokat és felforgatni a piacot, nem a fúziós hajtás, (mondjuk az is, de az még odébb van).

aha. Terveznek. Míg ebből bármi is lesz az évek kérdése.
És ugye azt is feltételezni kell, hogy közben mondjuk Muskék nem fejlesztenek semmit. Aminek ugye pici az esélye. Szóval merem azt feltételezni, hogy mire ez a rakéta 140tonnát az űrbe vissz addígra lesznek már 200tonnát szállító rakéták is.

Az aprócska probléma ezzel az egésszel annyi, hogy lényegében azon kutatók, mérnökök százai és ezreit, akik az elmúlt fél évszázadban erre a problémára tették fel az életüket, komplett hülyének nézel, hogy nem jutott az eszükbe, amit mondasz. Ennél kicsivel több szerénységgel kéne hozzállni egy olyan problémakörhöz, amit plazma és részecskefizikusok, mérnök és még ki tudja hányféle szakember munkája.

"Minden vélemény.. minden gondolat SZÁMÍT."
Nem. Ezt, hogy te így gondolod, még szart sem ér. Amit leírtál foglald össze fizikai modellekkel, matematikai levezetésekkel. Ha ez megvan, akkor jutottál el egy olyan szintre, hogy egyáltalán el fogja olvasni valaki aki a témában kompetens. Az hogy pár sorban ideírtál az sg.hu fórumára egy saját fantáziát, nem lesz belőle tudományosan releváns vélemény, mert nem támasztottad alá sem matematikával sem fizikai modellekkel, sem semmivel. Enélkül pedig a te véleményed pontosan ugyanannyit számít, mint egy aurafotósé: 3 agysejt felett kiröhögi mindenki.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.07.12. 22:29:47

Sajna a fizika szabalyait nem a velemenyek adjak. A valo vilag korulottunk pont leszarja hogy mi a te velemenyed...
Az hogy te mit szeretnel, meg mi a velemenyed, az arra jo hogy irj egy sci-fi novellat. De amit irtal annak a valodi fizikahoz az egvilagon semmi koze.

No, koma, én Veled értek egyet! Mijenk lesz a Zűrmeghódíccsa, mert sámánkodásban jók vagyunk! Vagy nem?

Szerintem meg a szittya sámán gondolatenergiával működő hajtóműé a jövő.
Ez a véleményem.
Ha már úgyis vélemény kérdése az űrtechnológia és nem a fizika és a gazdaság limitálta lehetőségeken múlik, akkor gondoljunk merészet! 😄

Ez valami olyasmi, mint Philo T. Farnsworth fusor-ja?
Ha ez a jövő, akkor miért nem tudják már 50 éve megcsinálni?

Vazze, jön valami új Star Trek film?
😉

A magfúziös energiatermelésre irányuló kutatások folynak, egyelőre csak a mágnesek tömege száztonnákra rúg, a fúzió pedig pillanatokra ha fennmarad, van még mit fejleszteni. Ha ez megvan, el lehet törpölni, hogy miként lehet ebből használható hajtóművet készíteni. A térhajtómű meg jelenleg Star Wars kategória.

Ugy ertettem, hogy a Kinaiak hol emlegetik a Falcont😊
Arrol szol itt a kommentben ugyanis a vita, hogy nem fer modon emlegetik, en meg nem is latom hogy egyaltalan emlegetnek...
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2018.07.11. 20:34:03

Itt van: https://en.wikipedia.org/wiki/Falcon_Heavy
Azonban csak akkor, ha nem hozzák vissza az első fokozat komponenseit, de így korrekt az összehasonlítás, mivel a többiek ezt egyelőre nem tudják.

Összehasonlításként megemlítik, hogy a SpaceX Falcon Heavy típusa 64 tonnát emelne a magasba...

Hol emlitik meg? A forraslinken semmi ilyet nem talaltam...

Esetleg - többek között - megakadályoznád, hogy mondjuk a magánkézben lévő SpaceX üzleti alapon elvállalja például egy indonéz műsorszóró hold felbocsátását, amit szintén egy magánkézben lévő TV társaság rendelt meg? Az erre szánt pénzt meg elkoboznád?
Húúúúúbammeg!

Milyen szerencse hogy nem téged kérnek meg, hogy mire kéne költeni az globális űripar évi 330 milliárdját.....

Ja perze 2030-ra egy ízig-vérig teljesen eldobható, (egyetlen részét sem kívánják újrahasznosítani) a masztodon szintén lesz életképesség és gazdaságosság szintjén.
Tényleg nagyon tanulságos ahogy a Falcon Heavy-t próbálja fitymálni, (64 tonnnát emelne magasba), feltételesm´dban beszélve róla , elhallgatva hogy az már repült készen van és mindamellett akár 80%-nál nagyobb része újrahasznosítható.
Még a költségességi világrekordot tartó SLS is hamrébb lesz készen mint ez, ha egyáltalán elkészül, 12 év nagy idő...

A halálcsillagot new építenéd Meg?

A BFR-t persze jotekonyan elhallgatjak, mert amellett mar nem tunik annyira menonek a 140 tonna😄 Ha mar jovobeli tervekrol van szo...

Nem mintha szukseguk lenne az ilyesfele propagandara, a 140 tonna mindenkepp nagyon szep teljesitmeny. Remelem osszejon, egy kis urverseny sosem art😊