Gyurkity Péter
Atomfegyverrel térítenének el egy aszteroidát
Amennyiben erre a pálya alakulása és a méret miatt szükség lesz.
A NASA Planetary Defense Coordination Office folyamatosan figyelemmel kíséri a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisebb-nagyobb objektumokat, amelyek közel merészkednek hozzánk. Ehhez persze az kell, hogy időben detektáljuk az űrben száguldó veszélyforrásokat, most azonban egy hosszú távú fenyegetés kapcsán dolgoznák ki egy komplex küldetés részleteit.
A Hypervelocity Asteroid Mitigation Mission for Emergency Response (HAMMER) névre keresztelt küldetés a közvetlen veszély elhárítását tűzné ki célul, két eltérő megoldással dolgozva, a fenyegetés, pontosabban a felénk közeledő objektum méretétől függően. A kisebb aszteroidát egy mintegy 8,8 tonnás építménnyel ütköztetnék, a nagyobb példányok ellen azonban már atomfegyvert vetnének be, a hollywoodi filmek mintájára. Egyelőre még csak a tervezőasztalon húzogatják a vonalakat, a potenciálisan veszélyt jelentő objektumot azonban már ismerjük, hiszen éppen azon Bennu aszteroidáról van szó, amelyet az OSIRIS-REx küldetéssel már célba vettek, itt pedig a remények szerint nemcsak a szerkezet jobb felmérésére, de mintavételre és annak visszahozatalára is sor kerül majd.
Ez utóbbi küldetés 2 évvel ezelőtt indult, és jó ideig eltart majd, amíg konkrét eredményeket kapunk (a NASA ezt addig is még egy küldetéssel fejelné meg). Szerencsére időnk bőven van, hiszen a jelenlegi becslések szerint a Bennu legközelebb 2175-ben jelenthet majd közvetlen veszélyt bolygónkra, de ekkor is 1:2700 lesz az esélye a becsapódásnak. Maga az aszteroida nem elég nagy ahhoz, hogy a dinoszauruszok korának véget vető objektumhoz hasonlóan globális katasztrófát idézzen elő, ám az időben történő felkészülés nem árthat. A dizájnt és a további terveket egy májusi összejövetelen ismertetik majd, addig is folytatódik az előzetes munka.
Tunguzka és Cseljabinszk neve sokaknak ismerősen csenghet, ezen balesetek a szakértők szerint csak azért nem okozták számos ember halálát, mert viszonylag gyéren lakott területeket érintettek – az 1908-as esemény mindenesetre 80 millió fát pusztított el, több száz rénszarvassal együtt, egy meglehetősen nagy területet tarolva le, ami jelzi, hogy nem vehetjük félvállról a hasonló eshetőségeket.
A NASA Planetary Defense Coordination Office folyamatosan figyelemmel kíséri a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisebb-nagyobb objektumokat, amelyek közel merészkednek hozzánk. Ehhez persze az kell, hogy időben detektáljuk az űrben száguldó veszélyforrásokat, most azonban egy hosszú távú fenyegetés kapcsán dolgoznák ki egy komplex küldetés részleteit.
A Hypervelocity Asteroid Mitigation Mission for Emergency Response (HAMMER) névre keresztelt küldetés a közvetlen veszély elhárítását tűzné ki célul, két eltérő megoldással dolgozva, a fenyegetés, pontosabban a felénk közeledő objektum méretétől függően. A kisebb aszteroidát egy mintegy 8,8 tonnás építménnyel ütköztetnék, a nagyobb példányok ellen azonban már atomfegyvert vetnének be, a hollywoodi filmek mintájára. Egyelőre még csak a tervezőasztalon húzogatják a vonalakat, a potenciálisan veszélyt jelentő objektumot azonban már ismerjük, hiszen éppen azon Bennu aszteroidáról van szó, amelyet az OSIRIS-REx küldetéssel már célba vettek, itt pedig a remények szerint nemcsak a szerkezet jobb felmérésére, de mintavételre és annak visszahozatalára is sor kerül majd.
Ez utóbbi küldetés 2 évvel ezelőtt indult, és jó ideig eltart majd, amíg konkrét eredményeket kapunk (a NASA ezt addig is még egy küldetéssel fejelné meg). Szerencsére időnk bőven van, hiszen a jelenlegi becslések szerint a Bennu legközelebb 2175-ben jelenthet majd közvetlen veszélyt bolygónkra, de ekkor is 1:2700 lesz az esélye a becsapódásnak. Maga az aszteroida nem elég nagy ahhoz, hogy a dinoszauruszok korának véget vető objektumhoz hasonlóan globális katasztrófát idézzen elő, ám az időben történő felkészülés nem árthat. A dizájnt és a további terveket egy májusi összejövetelen ismertetik majd, addig is folytatódik az előzetes munka.
Tunguzka és Cseljabinszk neve sokaknak ismerősen csenghet, ezen balesetek a szakértők szerint csak azért nem okozták számos ember halálát, mert viszonylag gyéren lakott területeket érintettek – az 1908-as esemény mindenesetre 80 millió fát pusztított el, több száz rénszarvassal együtt, egy meglehetősen nagy területet tarolva le, ami jelzi, hogy nem vehetjük félvállról a hasonló eshetőségeket.