Gyurkity Péter

Gyorsan pörög a rejtélyes aszteroida

Csillagközi látogatónk egy ütközés miatt válthatott vad pörgésbe.

Tavaly ősszel számoltak be a hírügynökségek egy csillagközi objektum felbukkanásáról, erről azóta több tanulmány is napvilágot látott. Az érdekes forma, a kisbolygó pályája, valamint annak mozgása nagy érdeklődést váltott ki, egy új anyagban pedig néhány további következtetést is levonnak ezzel kapcsolatban.

A részletes tanulmányban arról olvashatunk, hogy az `Oumuamua nyúlánk formája, valamint vad pörgése a legnagyobb valószínűséggel egy ütközés eredménye, bár eddig még nem vehettük szemügyre az ennek következtében kialakult krátert, ami további részleteket árulna el – ez pedig nem is lesz egyhamar lehetséges. Az aszteroida (amelyet először kozmikus üstökösként kategorizáltak, majd pedig később pontosították a besorolást), már több százmillió éve vadul pöröghet, az általa visszavert fény alapján ez meglehetősen kaotikus mozgást jelent, ez pedig akár egymilliárd éven keresztül is folytatódhat, amíg az objektum lassan, fokozatosan lelassul. A vad pörgés eredménye maga az érdekes elnyújtott forma, amelynek révén az aszteroida egy szivarra emlékeztet.

Ez a pörgés ugyanis összeszorítja, illetve elnyújtja az objektumot, amely jó eséllyel kemény kőzetből, illetve fémből állhat, ellenkező esetben ugyanis már rég szétesett volna kisebb darabokra. Külsejét szerves anyagokból álló vékony réteg boríthatja, belül pedig egy jeges mag húzódhat meg. Egyes körökben rögtön felmerült a pánspermia elmélet esetleges visszaigazolása, hiszen éppen ilyen kődarabok hordozhatják magukkal az élet apró magjait, véletlenszerűen megtermékenyítve az egyes, arra alkalmas bolygókat – maga az objektum akár egy másik bolygó töredéke is lehet, amely egy hatalmas ütközés eredményeként hasadhatott fel. Az `Oumuamua mindenesetre hamarosan maga mögött hagyja majd a Naprendszert, a Jupitert májusban, a Szaturnuszt pedig a jövő év elején látogatva meg.

A csillagászok azonban már a következő hasonló objektumot keresik az égbolton, a jelenleg rendelkezésre álló becslések szerint ugyanis ezekből több ezer lehet, a katalógus pedig minden évben egy újabb példánnyal bővülhet – ehhez azonban vissza kell követni a pontos pályákat, ami időt vesz igénybe.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • giacomo gesso #57
    Nem azt mondom, hogy a pánspermia-elmélet érvénytelen, hanem azt, hogy nem időszerű.
    Az aminosav meg egy vicc az élethez szükséges összetettséghez képest...
  • gforce9 #56
    "...Tehát a már kialakult élet alkalmazkodhatott az adott (akár szélsőséges) körülményekhez. "
    Ezt meg te honna a fenéből tudod, hogy hol alakult ki és mihez alkalmazkodott? Ez kb kijelentés hasból. :)

    "A bonyolult molekula még messze nem élet, csak bonyolult molekula. ;-/"
    Az aminosavaka már közel állnak hozzá és már azt is találtak. Ennél bonyolultabb molekulák színképét kimutatni nem tudom, hogy lehetséges e egyáltalán. Az aminosavak kimutatása is spektroszkópiai bravúr.

    "hogy eddig MÉG nem találtunk, csak halvány esélyest sem."
    Ezt te ismét hasból kijelented. Vannak esélyesek, még a naprendszeren belül is. Vizsgálni nem tudjuk őket. Nagyon nem mindegy, hogy azért nem találunk, mert nincs esélyes, vagy azért mert nem tudunk vizsgálódni.
  • giacomo gesso #55
    "Egyelőre minden újabb felfedezés arra mutat, hogy ott is van élet a f(F)öldön..."
    ...Tehát a már kialakult élet alkalmazkodhatott az adott (akár szélsőséges) körülményekhez.
    "...másrészt bonyolult molekulákat mutatnak ki csillagközi térben."
    A bonyolult molekula még messze nem élet, csak bonyolult molekula. ;-/
    "...az irányba viszi a vizsgálódást, hogy nem csak a Földön kell keresgélni."
    Persze, naná, hogy mindenütt kell, én sem állítottam mást, csak azt, hogy eddig MÉG nem találtunk, csak halvány esélyest sem.
    Lehet, hogy fogunk.
    Akkor más helyzet lesz.
    Most meg még nincs ez a más helyzet. Pont.
  • gforce9 #54
    "Arról viszont VAN fogalmunk, hogy hol és milyen körülmények között biztosan nem!."
    Igen, csak épp ezt egy vegyész is meg tudja mondani pár paraméterből, hogy hol nem lehetséges bonyolult molekulastruktúrák kialakulása.

    ".És, hát bizony , eddig szinte csak olyat találtunk...."
    Mégis hol találtunk ilyet? Egyelőre minden újabb felfedezés arra mutat, hogy ott is van élet a földön, ahol eddig fel sem tételezték, másrészt bonyolult molekulákat mutatnak ki csillagközi térben. Pont az ellenkezőjére utaló felfedezések vannak és ez az irányba viszi a vizsgálódást, hogy nem csak a Földön kell keresgélni. Ha csak ott keresgélnénk, az annyit tesz, hogy ideológiai alapon kijelentjük, hogy márpedig itt alakult ki, mindenféle alátámasztás nélkül. Azért ez a tudományban nem így megy.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.03.02. 12:57:37
  • giacomo gesso #53
    Nem, nem tévedés, hanem nem tudsz olvasott szöveget értelmezni.
    "- azt tudjuk, hogy a Földön van élet, viszont ebből nem következik, hogy itt is alakult ki"
    Én sem állítottam, hanem csak azt, hogy nagy valószínűséggel kialakuHATott.
    "- az sem jelenthető ki (tudományosan), hogy az élet keletkezése másutt nem valószínű, mivel fogalmunk sincs, hogyan keletkezett az élet"
    Arról viszont VAN fogalmunk, hogy hol és milyen körülmények között biztosan nem!...És, hát bizony , eddig szinte csak olyat találtunk..... Ami persze nem jelenti azt, hogy nem is lehetséges másutt, csak azt, hogy eddig még esélyest se találtunk.
    "- a jelenlegi tudásunk (és eddigi kutatásunk) nagyon kevés annak eldöntésére, hogy van-e élet a Földön kívül; viszont amit az életről, és világegyetemről eddig megtudtunk, tudományosan lehetséges (ezért kutatják)"
    Persze, kevés és tényleg lehetséges az élet a Földön kívül is, de egyetértesz velem abban, hogy
    "- nem kell számolni a pánperima elmélettel, ez csak egy lehetőség, aminek a feltételes okait, nagy vonalakban itt #42 összefoglaltam"
    Tehát hol itt a tévedésem abban, hogy nem időszerű felvetés a pánspermia elmélet?
    Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.02. 12:47:06
  • Irasidus #52
    Tévedés.

    - azt tudjuk, hogy a Földön van élet, viszont ebből nem következik, hogy itt is alakult ki
    - az sem jelenthető ki (tudományosan), hogy az élet keletkezése másutt nem valószínű, mivel fogalmunk sincs, hogyan keletkezett az élet
    - a jelenlegi tudásunk (és eddigi kutatásunk) nagyon kevés annak eldöntésére, hogy van-e élet a Földön kívül; viszont amit az életről, és világegyetemről eddig megtudtunk, tudományosan lehetséges (ezért kutatják)
    - nem kell számolni a pánperima elmélettel, ez csak egy lehetőség, aminek a feltételes okait, nagy vonalakban itt #42 összefoglaltam
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.01. 14:20:57
  • giacomo gesso #51
    A Földön az élet keletkezése igen valószínűen (többféle forgatókönyv alapján is) végbemehetett ÉS tudjuk, hogy létezik.
    Bárhol másutt (az általunk ismert szénalapú formában) az élet keletkezése nem valószínű ÉS eddigi tudásunk szerint nem is létezik.
    Miért is kellene (jelenleg) a pánspermia elmélettel számolni?
    Mint elmélet, persze elfogadható, érdekes is, semmi sem zárja ki, de nem időszerű.
    Szerintem.
  • giacomo gesso #50
    Buta/műveletlen/tájékozatlan/értetlen vagy?
    (Jól leírta, Te meg nem érted.)
  • Archenemy #49
    Occam borotvájának akkor csak a matematikában van haszna? Pedig rohadt sok egyéb esetben is szokták emlegetni.

    http://math.ucr.edu/home/baez/physics/General/occam.html
  • Irasidus #48
    Pedig #44 leírta mit jelent - egyszerűbb matematikai modell, egyszerűbb előfeltételezéssel. A példád nem matematikai modell. Ezért is volt ostobaság ebbe a témába belekevernie valakinek Occamot. De erről meg nekem Hanlon borotvája jut eszembe... :)