Gyurkity Péter
Nanoszondákkal derítenék fel aszteroidák százait
Egy finn csapat szerint ez jóval olcsóbb megoldás lenne, a részleteken már dolgoznak.
A NASA kapcsán már jóval korábban napvilágot látott, hogy egy új küldetés keretein belül méretes aszteroidát fognának be és vontatnák azt közelebb a Földhöz, eközben azonban több alternatív javaslat is született, amelyek egyrészt alacsonyabb költséget, másrészt pedig egyszerűbb megvalósítást ígérnek. Ezek közé tartozik a most részletezett kezdeményezés, amely finn kutatók révén öltött formát.
Az ottani meteorológiai intézet szakemberei a Rigában megrendezett European Planetary Science Congress 2017 alatt részletezték tanulmányukat, amely nanoszondák tömeges bevetését javasolja, mégpedig a Földhöz közelebb lévő aszteroidák százainak csaknem egyidejű megfigyelése céljából. Célpontokból nincs hiány, hiszen a becslések szerint a Mars és a Jupiter között akár 1,9 millió darab, legalább 1 kilométer átmérőjű példány száguld a világűrben, ezek egy részének felderítése azonban nyilván hosszú időt (és rengeteg pénzt) venne igénybe. Ezt igyekszik most áthidalni a finn javaslat, amely 50 nanoszonda egyidejű bevetését szorgalmazza, akár több száz ilyen aszteroida helyszínen történő vizsgálata érdekében.
A kutatók elektromos napszélvitorlával (E-sail) meghajtott nanoszondákat lőnének fel, amely egy kisebb, a szondától akár 20 km-es távolságban lévő második egységgel egészítené ki az eszközt. Az érdekes megoldás 50 percenként fordulna meg saját tömegközéppontja körül, az irányt pedig a Naphoz való orientációjának módosításával változtatná meg. A csapat előzetes becslése szerint a projekt teljes költsége mindössze 60 millió euró lenne, amely élesen szembenáll az itt megszokott, több milliárdos költségvetésekkel, bár a nanoszondáknak a megfigyelést követően vissza kellene térniük a Föld közelébe, hiszen az apró méret miatt mindössze egy kicsinyke antennák tudnának magukkal vinni.
A javaslat szerint aszteroidák százainak pontos méretét és formáját mérhetnénk így fel, mégpedig költséghatékony módon, de itt még laboratóriumi körülmények között kell visszaigazolni a meghajtás működőképességét.
A NASA kapcsán már jóval korábban napvilágot látott, hogy egy új küldetés keretein belül méretes aszteroidát fognának be és vontatnák azt közelebb a Földhöz, eközben azonban több alternatív javaslat is született, amelyek egyrészt alacsonyabb költséget, másrészt pedig egyszerűbb megvalósítást ígérnek. Ezek közé tartozik a most részletezett kezdeményezés, amely finn kutatók révén öltött formát.
Az ottani meteorológiai intézet szakemberei a Rigában megrendezett European Planetary Science Congress 2017 alatt részletezték tanulmányukat, amely nanoszondák tömeges bevetését javasolja, mégpedig a Földhöz közelebb lévő aszteroidák százainak csaknem egyidejű megfigyelése céljából. Célpontokból nincs hiány, hiszen a becslések szerint a Mars és a Jupiter között akár 1,9 millió darab, legalább 1 kilométer átmérőjű példány száguld a világűrben, ezek egy részének felderítése azonban nyilván hosszú időt (és rengeteg pénzt) venne igénybe. Ezt igyekszik most áthidalni a finn javaslat, amely 50 nanoszonda egyidejű bevetését szorgalmazza, akár több száz ilyen aszteroida helyszínen történő vizsgálata érdekében.
A kutatók elektromos napszélvitorlával (E-sail) meghajtott nanoszondákat lőnének fel, amely egy kisebb, a szondától akár 20 km-es távolságban lévő második egységgel egészítené ki az eszközt. Az érdekes megoldás 50 percenként fordulna meg saját tömegközéppontja körül, az irányt pedig a Naphoz való orientációjának módosításával változtatná meg. A csapat előzetes becslése szerint a projekt teljes költsége mindössze 60 millió euró lenne, amely élesen szembenáll az itt megszokott, több milliárdos költségvetésekkel, bár a nanoszondáknak a megfigyelést követően vissza kellene térniük a Föld közelébe, hiszen az apró méret miatt mindössze egy kicsinyke antennák tudnának magukkal vinni.
A javaslat szerint aszteroidák százainak pontos méretét és formáját mérhetnénk így fel, mégpedig költséghatékony módon, de itt még laboratóriumi körülmények között kell visszaigazolni a meghajtás működőképességét.