Gyurkity Péter
Mindenre elég lenne a szélenergia
Ehhez azonban az óceánokon kellene erőműveket telepíteni, ami nem egyszerű feladat.
A megújuló energia területe igencsak népszerűnek számít manapság, sokan a meglévő és az új fejlesztésektől várják a klímaváltozás problémájának megoldását, bár ehhez nyilván idő és további komoly munka szükséges. Egy új tanulmány szerint a szélenergia egyedül is kielégíthetne minden igényt, ehhez azonban az óceánokon kellene méretes szélfarmokat üzemeltetni.
A Carnegie Institution for Science kutatói tettek közzé most egy új tanulmányt, amely szigorúan elméleti számításokat vesz alapul. Ebben leszögezik, hogy óriási potenciál van az úgynevezett offshore szélfarmokban, amelyek a szárazföldi társaiknál felmerülő több problémára is megoldást kínálnak. Itt egyrészt támaszkodhatnánk az óceánok feletti szelek jóval nagyobb erejére (amelynek révén nemcsak az atmoszféra alsó részéből, de a troposzférából is energiát meríthetnénk, avagy csenhetnénk el), másrészt pedig az általunk emelt épületek és egyéb struktúrák sem jelentenének akadályt, illetve korlátozó tényezőt, hiszen a felsőbb rétegekből lefelé mozgó áramlások megfelelő forrást jelentenének.
A szakemberek számításai szerint egy, az USA közép-nyugati részén felépülő, 2 millió négyzetkilométert lefedő óriási erőmű az amerikai és a kínai igényt is kielégítené, az óceán felszínén lebegő, 3 millió négyzetkilométerre kiterjedő monstrum azonban a teljes emberi civilizációnak elegendő energiát (18 terawattot) biztosítana. A problémát az jelenti, hogy itt nemcsak felépíteni, de védeni és karbantartani is kellene az erőműveket, márpedig az óceánokon uralkodó időjárási viszonyok (és a logisztikai problémák) ezt igencsak megnehezítenék – és akkor még nem beszéltünk a költségekről. A rendelkezésre álló modellek szerint ez ráadásul a klímában is komoly változást okozna, hiszen a sarkvidéken akár 13 Celsius-fokkal is csökkenhetne a hőmérséklet, beláthatatlan következményekkel járva.
Jelen pillanatban még a kísérleti fázisban járunk, hiszen például Skócia partjainál a Statoil nagyjából 100 méter mély vízre telepít egy 15 megawattos farmot. Ezek a turbinák 253 méter magasak, ebből 78 méter a vízfelszín alatti rész, ami nyilván a stabilitást szolgálja.
A megújuló energia területe igencsak népszerűnek számít manapság, sokan a meglévő és az új fejlesztésektől várják a klímaváltozás problémájának megoldását, bár ehhez nyilván idő és további komoly munka szükséges. Egy új tanulmány szerint a szélenergia egyedül is kielégíthetne minden igényt, ehhez azonban az óceánokon kellene méretes szélfarmokat üzemeltetni.
A Carnegie Institution for Science kutatói tettek közzé most egy új tanulmányt, amely szigorúan elméleti számításokat vesz alapul. Ebben leszögezik, hogy óriási potenciál van az úgynevezett offshore szélfarmokban, amelyek a szárazföldi társaiknál felmerülő több problémára is megoldást kínálnak. Itt egyrészt támaszkodhatnánk az óceánok feletti szelek jóval nagyobb erejére (amelynek révén nemcsak az atmoszféra alsó részéből, de a troposzférából is energiát meríthetnénk, avagy csenhetnénk el), másrészt pedig az általunk emelt épületek és egyéb struktúrák sem jelentenének akadályt, illetve korlátozó tényezőt, hiszen a felsőbb rétegekből lefelé mozgó áramlások megfelelő forrást jelentenének.
A szakemberek számításai szerint egy, az USA közép-nyugati részén felépülő, 2 millió négyzetkilométert lefedő óriási erőmű az amerikai és a kínai igényt is kielégítené, az óceán felszínén lebegő, 3 millió négyzetkilométerre kiterjedő monstrum azonban a teljes emberi civilizációnak elegendő energiát (18 terawattot) biztosítana. A problémát az jelenti, hogy itt nemcsak felépíteni, de védeni és karbantartani is kellene az erőműveket, márpedig az óceánokon uralkodó időjárási viszonyok (és a logisztikai problémák) ezt igencsak megnehezítenék – és akkor még nem beszéltünk a költségekről. A rendelkezésre álló modellek szerint ez ráadásul a klímában is komoly változást okozna, hiszen a sarkvidéken akár 13 Celsius-fokkal is csökkenhetne a hőmérséklet, beláthatatlan következményekkel járva.
Jelen pillanatban még a kísérleti fázisban járunk, hiszen például Skócia partjainál a Statoil nagyjából 100 méter mély vízre telepít egy 15 megawattos farmot. Ezek a turbinák 253 méter magasak, ebből 78 méter a vízfelszín alatti rész, ami nyilván a stabilitást szolgálja.