Gyurkity Péter
Megáll a szélerőművek terjedése
A tengerentúlon a kormányzati támogatás lejárta vetheti vissza a szélerőművek terjedésének ütemét.
Az Egyesült Államokban az illetékes hatóság (Energy Information Administration, EIA) még június végén közölte, hogy a szélerőművek szegmensében legnagyobb részesedéssel bíró Texas államban ismét rekordot döntöttek az energiatermelés terén, ezzel pedig a csúcsidőszakban felállított új legmagasabb érték már 10 ezer megawatt felett jár. A több mint két évtizeden át érvényben lévő kormányzati támogatás lejárta miatt azonban alaposan lecsökkenhet az építési kedv.
Texas kiemelt helyzetben van a szélenergia termelése terén, hiszen ebben az államban összpontosul a teljes amerikai kapacitás egyötöde. Országos (szövetségi) szinten a szélerőművek április folyamán a teljes energiatermelés mintegy 5 százalékát biztosították - a megújuló energia 14 százalékkal volt itt jelen -, ám az újonnan felállított rekord órájában Texas államon belül 29 százalékra ugrott fel ez az arány, ami jól jelzi az ágazatban rejlő további lehetőségeket, de egyben az előállítási mód volatilitását is. Mi több, az elkövetkező években valószínűleg megtörik a kedvező trend, ami a szövetségi adókedvezmény visszavonásának számlájára lesz írható.
Az úgynevezett Renewable Electricity Production Tax Credit (PTC) 1992 óta állt az üzemeltetők rendelkezésére, akik így minden kilowattóra megújuló energia előállítása után 2,3 centet írhattak le adójukból. Mivel azonban a rendelkezés 2012 végén lejárt, az építtetők közül sokan igyekeztek még az utolsó határidő előtt befejezni a munkálatokat, ami egyben a rendelkezésre álló kapacitást is megdobta. A kongresszus határozata révén a lejárati dátumot végül egy évvel kitolták, ez azonban 2013 decemberében elérkezett, most pedig egyáltalán nem vehető biztosra annak újabb megújítása, ami azt eredményezheti, hogy a szélenergia termelésében éveken át tartó stagnálás veszi kezdetét.
A megújuló energia terjedésével, illetve a trend fenntarthatóságával kapcsolatos kételyek egyike éppen ebből, a komoly kormányzati támogatások jelenlétéből fakad, erre Németország is kitűnő példa. Kérdéses, hogy az adófizetők meddig lesznek hajlandók jelentős összegekkel támogatni az új technológiák széleskörű alkalmazását, illetve hogy ezen technológiák esetében a költségek mikorra lesznek leszoríthatók olyan szintre, amely feleslegessé teszi a központi támogatást és egyben (gazdasági szempontból is) versenyképessé teszi őket a fosszilis energiaforrásokkal. Ma még egyik kérdésre sincs határozott válasz.
Az Egyesült Államokban az illetékes hatóság (Energy Information Administration, EIA) még június végén közölte, hogy a szélerőművek szegmensében legnagyobb részesedéssel bíró Texas államban ismét rekordot döntöttek az energiatermelés terén, ezzel pedig a csúcsidőszakban felállított új legmagasabb érték már 10 ezer megawatt felett jár. A több mint két évtizeden át érvényben lévő kormányzati támogatás lejárta miatt azonban alaposan lecsökkenhet az építési kedv.
Texas kiemelt helyzetben van a szélenergia termelése terén, hiszen ebben az államban összpontosul a teljes amerikai kapacitás egyötöde. Országos (szövetségi) szinten a szélerőművek április folyamán a teljes energiatermelés mintegy 5 százalékát biztosították - a megújuló energia 14 százalékkal volt itt jelen -, ám az újonnan felállított rekord órájában Texas államon belül 29 százalékra ugrott fel ez az arány, ami jól jelzi az ágazatban rejlő további lehetőségeket, de egyben az előállítási mód volatilitását is. Mi több, az elkövetkező években valószínűleg megtörik a kedvező trend, ami a szövetségi adókedvezmény visszavonásának számlájára lesz írható.
Az úgynevezett Renewable Electricity Production Tax Credit (PTC) 1992 óta állt az üzemeltetők rendelkezésére, akik így minden kilowattóra megújuló energia előállítása után 2,3 centet írhattak le adójukból. Mivel azonban a rendelkezés 2012 végén lejárt, az építtetők közül sokan igyekeztek még az utolsó határidő előtt befejezni a munkálatokat, ami egyben a rendelkezésre álló kapacitást is megdobta. A kongresszus határozata révén a lejárati dátumot végül egy évvel kitolták, ez azonban 2013 decemberében elérkezett, most pedig egyáltalán nem vehető biztosra annak újabb megújítása, ami azt eredményezheti, hogy a szélenergia termelésében éveken át tartó stagnálás veszi kezdetét.
A megújuló energia terjedésével, illetve a trend fenntarthatóságával kapcsolatos kételyek egyike éppen ebből, a komoly kormányzati támogatások jelenlétéből fakad, erre Németország is kitűnő példa. Kérdéses, hogy az adófizetők meddig lesznek hajlandók jelentős összegekkel támogatni az új technológiák széleskörű alkalmazását, illetve hogy ezen technológiák esetében a költségek mikorra lesznek leszoríthatók olyan szintre, amely feleslegessé teszi a központi támogatást és egyben (gazdasági szempontból is) versenyképessé teszi őket a fosszilis energiaforrásokkal. Ma még egyik kérdésre sincs határozott válasz.