Gyurkity Péter
Módosított szélturbinákkal a denevérek védelmében
A széles körben használt szélturbinák denevérek millióit pusztítják el évente, ez azonban megelőzhető.
Egyre gyakrabban hallani a megújuló energia növekvő szerepéről, a területen belül pedig (ha nem számítjuk a hagyományosan jóval súlyosabb vízenergiát) a nap- és a szélenergia élvez kitüntetett szerepet, olyannyira, hogy segítségükkel 2050-re akár 50 százalékra emelhetnénk a megújuló források részesedését – itt azonban az állatvédelemre is figyelmet kell fordítani.
Már jóval korábban megjelentek bizonyos tanulmányok a szélturbinák káros hatásairól, a téma nem számít újnak. Egyikük például megemlíti, hogy csak az Egyesült Államok összefüggő területén (vagyis Alaszkát és a Hawaii-szigeteket nem számolva ide) évente mintegy 600 ezer denevér pusztul el, köszönhetően az egyre nagyobb területeken használt turbináknak. A jelenség valószínűleg annak eredménye, hogy a denevérek fának „nézik” a turbinákat, a turbina lapátjait körülölelő széláramlatok ugyanis szinte teljesen azonos környezetet festenek le számukra, a kívánt pihenés helyett azonban a lassan forgó lapátok megölik ezen állatokat, ami különösen a védett fajok esetében kényes kérdés.
A görbe a megölt denevérek számának valószínűségét mutatja a megawattok függvényében
Mivel a denevérek szeles időben nem szeretnek repülni, kézenfekvőnek tűnik a megoldás: meg kell növelni azt a minimális szélsebességet, amelynél a turbinák automatikusan bekapcsolnak, és elkezdik forgatni lapátjaikat. Ez a limit jelenleg másodpercenként 3,5-4 méteres sebességnél helyezkedik el, amennyiben azonban ezt megnövelnénk 4,8-5 m/s-ra, rengeteg halálesetet előzhetnénk meg. Maga az ötlet sem új, egyéb kutatások szintén megerősítették a mostani anyag következtetéseit, a Proceedings of the National Academy of Sciences lapjain megjelent tanulmány azonban kiemeli, hogy további vizsgálódásra van szükség.
Alternatív ötletekben sincs hiány, mások szerint ugyanis akusztikus eszközökkel (a denevérek elriasztásával), illetve nyomkövetéssel és a turbinák automatikus leállításával lehetne hasonló eredmény elérni, az azonban nem világos, hogy mindez mennyiben befolyásolná az energiatermelés szintjét.
Egyre gyakrabban hallani a megújuló energia növekvő szerepéről, a területen belül pedig (ha nem számítjuk a hagyományosan jóval súlyosabb vízenergiát) a nap- és a szélenergia élvez kitüntetett szerepet, olyannyira, hogy segítségükkel 2050-re akár 50 százalékra emelhetnénk a megújuló források részesedését – itt azonban az állatvédelemre is figyelmet kell fordítani.
Már jóval korábban megjelentek bizonyos tanulmányok a szélturbinák káros hatásairól, a téma nem számít újnak. Egyikük például megemlíti, hogy csak az Egyesült Államok összefüggő területén (vagyis Alaszkát és a Hawaii-szigeteket nem számolva ide) évente mintegy 600 ezer denevér pusztul el, köszönhetően az egyre nagyobb területeken használt turbináknak. A jelenség valószínűleg annak eredménye, hogy a denevérek fának „nézik” a turbinákat, a turbina lapátjait körülölelő széláramlatok ugyanis szinte teljesen azonos környezetet festenek le számukra, a kívánt pihenés helyett azonban a lassan forgó lapátok megölik ezen állatokat, ami különösen a védett fajok esetében kényes kérdés.
A görbe a megölt denevérek számának valószínűségét mutatja a megawattok függvényében
Mivel a denevérek szeles időben nem szeretnek repülni, kézenfekvőnek tűnik a megoldás: meg kell növelni azt a minimális szélsebességet, amelynél a turbinák automatikusan bekapcsolnak, és elkezdik forgatni lapátjaikat. Ez a limit jelenleg másodpercenként 3,5-4 méteres sebességnél helyezkedik el, amennyiben azonban ezt megnövelnénk 4,8-5 m/s-ra, rengeteg halálesetet előzhetnénk meg. Maga az ötlet sem új, egyéb kutatások szintén megerősítették a mostani anyag következtetéseit, a Proceedings of the National Academy of Sciences lapjain megjelent tanulmány azonban kiemeli, hogy további vizsgálódásra van szükség.
Alternatív ötletekben sincs hiány, mások szerint ugyanis akusztikus eszközökkel (a denevérek elriasztásával), illetve nyomkövetéssel és a turbinák automatikus leállításával lehetne hasonló eredmény elérni, az azonban nem világos, hogy mindez mennyiben befolyásolná az energiatermelés szintjét.