Gyurkity Péter

Európából származhat az ember

Ezt az érdekes lehetőséget vetik fel német kutatók két apró lelet alapján.

A ma elfogadott elmélet szerint az ember Afrikából származik, ahol nagyjából 5-7 millió évvel ezelőtt vált el a hozzánk legközelebb álló csimpánztól és a bonobó emberszabásúaktól. Egy 1944-ben a németek által Athén környékén megtalált lelet ismételt vizsgálata alapján azonban még ennél is régebbre mehetünk vissza, így akár meg is kérdőjelezhetjük az afrikai származást.

A Tübingeni Egyetem közleménye szerint szakemberek egészen pontosan két, a Balkán-félszigetről származó leletet vettek ismét szemügyre. Ezek egyike egy német múzeumban található alsó állkapocs, a másik pedig egy bulgáriai kollekcióban fellelhető előzápfog – mindkettő a Graecopithecus freybergi jellemzőit mutatja meg nekünk, amelyek alapján egyelőre még nem igazán tudjuk eldönteni, hogy előemberről, avagy emberszabásúról van-e szó, hiszen itt leginkább egy átmeneti szakaszról beszélhetünk.


A kutatók CT-vizsgálat révén mutatták ki, hogy az egyébként tökéletes állapotban lévő foggyökerek nem ágaznak el egymástól, ami inkább tekinthető emberi vonatkozásnak, hiszen ezt korábban az Ardipithecus és az Australopithecus esetében is visszaigazolták. A leleteket 7,1 és 7,2 millió évesre teszik, ami tehát megelőzné az afrikai szétválást, ezzel kapcsolatban pedig megemlítik, hogy a fontos eseményre inkább a Mediterráneum területén kerülhetett sor, ahol abban az időben ugyanazon állatfajok éltek, mint Afrikában, a komoly szárazság azonban nagy vándorlást (és akár magát a szétválást) idézhette elő. Azt sajnos nem tudjuk, hogy a leletek egykori tulajdonosai két lábon jártak-e (a meglévő példányokból nem következtethetünk erre), a részletes feltárás pedig Athén mellett többek között azért nem lehetséges, mert azóta a területen egy úszómedence épült.

Az anyag készítői megjegyzik, hogy sokan kétkednek az eredményt és a következtetést illetően, ami az afrikai származás melletti dogmatikus kiállás miatt van. Egyesek a párhuzamos fejlődést sem zárják ki, itt azonban mindenképpen további leletekre lesz szükség a kép tisztázásához.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ZilogR #28
    Mint ahogy ma is, régebben is lehetett olyan ember, aki szerette a földet túrni és összeszedett mindenféle csontokat, így az nem lehet, hogy ezt az állkapocs csontot is csak elvitte magával valaki Európába, hogy megmutassa egy másik szintén csontokban utazó haverjának?! És mivel Görögország akkoriban is jó klímájú hely lehetett - tenger, olajbogyó, napfény - megbeszélték, hogy ott taliznak. Aztán jól összevesztek és ez a csontfutár megbántódott, mérgében elhajította a picsába ezt a csontot és csak most túrta ki valami hasonló csontbuzi, aki annyival volt értelmesebb, hogy írt belőle egy cikket a Nature-be?!

    Mert ugye ez is lehetséges, nemde?!

    Persze nem is kellett a másik csávó, mert elég ha a kutyája a szájában hozta el Európába és elásta a görög tengerparton, aztán persze el is felejtette, mert olyan kis ostoba - hiszen a kutyusok nem írnak cikkeket a Nature-be.

    Vélemény?!
  • VolJin #27
    Értem mit mondasz.
    Lehet, hogy nem egyszeri esemény volt, csak a környezet változott úgy, hogy a sokadiknál lett igazán sikeres...
  • NEXUS6 #26
    Magát az eseményt az tette jelentőssé, hiszen lehet, hogy előtte is megtörténhetett, csak különösebb előnnyel nem járt, hogy a cianobaktériumok elkezdtek nagy mennyiségű oxigént a légkörbe bocsájtani és ezzel elindították a Föld talán első nagy kihalási eseményét.

    Az új légkörben kifejezett előnyt jelentt azon élőlények számára ez a szimbiózis, amelyek amúgy nem voltak képesek a fotoszintézisre, vagy a légköri O2 hasznosítására, sőt a vetélytársaikra nézve kifejezetten mérgező volt. Ez azonnal kiszelektálta a redukáló légkörhöz alkalmazkodó élőlényeket és elindította az evolúciót az összetett élőlények irányába.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.05.30. 10:36:38
  • VolJin #25
    Olvastam, de ott már a mitokondriumokkal rendelkező sejtekről van szó. Hogy ez megtörténhessen, két prokariótából egy eukariótává kellett válnia mindannyiunk közös ősének.
  • Archenemy #24
    De de közben megnyitottam, editbe írtam.
  • Irasidus #23
    #14 van link. Amit valamiért senki nem nyit meg, nem olvas...
  • Archenemy #22
    "olyan környezetbe kerülnek, amiben extrém sok a ragadozó, összeálltak többsejtűvé"

    3 Mrd évig nem volt sok ragadozó? Pont a 3 milliárdodik évben lett sok ragadozó? Ok most ez gúnyolódásnak hangzik, nem annyira annak szánom, de ezt tényleg nehéz így elképzelni, egy linket ha adnál.

    Edit: Szóval akkor csak egy lépéssel arrébb vagyunk, nem a "többsejtűek megjelenése", hanem a "ragadozó egysejtűek megjelenése, ami a többsejtűek megjelenését indokolja" a látszólag ritka lépés.
    Utoljára szerkesztette: Archenemy, 2017.05.29. 15:59:41
  • ostoros #21
    A pillangó hatás szerintem humbug.
  • Irasidus #20
    Linket amit adtam olvastad? Csak mert ott más van írva...

    A sejtmagnélküli és sejtmagvas élőlények szétválása még nem mondja meg, hogyan alakult ki a többsejtűek. Te végig az egysejtűekről beszélsz, és elég fifikásan, a minden mindennel összefügg érvelési hibát nyomod. Ugye tudod, hogy ezt látom?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.28. 23:48:56
  • VolJin #19
    Az eukarióta, prokarióta kettéválás teremtette mwg a többsejtűvé válás lehetőségét.