28
  • ZilogR
    #28
    Mint ahogy ma is, régebben is lehetett olyan ember, aki szerette a földet túrni és összeszedett mindenféle csontokat, így az nem lehet, hogy ezt az állkapocs csontot is csak elvitte magával valaki Európába, hogy megmutassa egy másik szintén csontokban utazó haverjának?! És mivel Görögország akkoriban is jó klímájú hely lehetett - tenger, olajbogyó, napfény - megbeszélték, hogy ott taliznak. Aztán jól összevesztek és ez a csontfutár megbántódott, mérgében elhajította a picsába ezt a csontot és csak most túrta ki valami hasonló csontbuzi, aki annyival volt értelmesebb, hogy írt belőle egy cikket a Nature-be?!

    Mert ugye ez is lehetséges, nemde?!

    Persze nem is kellett a másik csávó, mert elég ha a kutyája a szájában hozta el Európába és elásta a görög tengerparton, aztán persze el is felejtette, mert olyan kis ostoba - hiszen a kutyusok nem írnak cikkeket a Nature-be.

    Vélemény?!
  • VolJin
    #27
    Értem mit mondasz.
    Lehet, hogy nem egyszeri esemény volt, csak a környezet változott úgy, hogy a sokadiknál lett igazán sikeres...
  • NEXUS6
    #26
    Magát az eseményt az tette jelentőssé, hiszen lehet, hogy előtte is megtörténhetett, csak különösebb előnnyel nem járt, hogy a cianobaktériumok elkezdtek nagy mennyiségű oxigént a légkörbe bocsájtani és ezzel elindították a Föld talán első nagy kihalási eseményét.

    Az új légkörben kifejezett előnyt jelentt azon élőlények számára ez a szimbiózis, amelyek amúgy nem voltak képesek a fotoszintézisre, vagy a légköri O2 hasznosítására, sőt a vetélytársaikra nézve kifejezetten mérgező volt. Ez azonnal kiszelektálta a redukáló légkörhöz alkalmazkodó élőlényeket és elindította az evolúciót az összetett élőlények irányába.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.05.30. 10:36:38
  • VolJin
    #25
    Olvastam, de ott már a mitokondriumokkal rendelkező sejtekről van szó. Hogy ez megtörténhessen, két prokariótából egy eukariótává kellett válnia mindannyiunk közös ősének.
  • Archenemy
    #24
    De de közben megnyitottam, editbe írtam.
  • Irasidus
    #23
    #14 van link. Amit valamiért senki nem nyit meg, nem olvas...
  • Archenemy
    #22
    "olyan környezetbe kerülnek, amiben extrém sok a ragadozó, összeálltak többsejtűvé"

    3 Mrd évig nem volt sok ragadozó? Pont a 3 milliárdodik évben lett sok ragadozó? Ok most ez gúnyolódásnak hangzik, nem annyira annak szánom, de ezt tényleg nehéz így elképzelni, egy linket ha adnál.

    Edit: Szóval akkor csak egy lépéssel arrébb vagyunk, nem a "többsejtűek megjelenése", hanem a "ragadozó egysejtűek megjelenése, ami a többsejtűek megjelenését indokolja" a látszólag ritka lépés.
    Utoljára szerkesztette: Archenemy, 2017.05.29. 15:59:41
  • ostoros
    #21
    A pillangó hatás szerintem humbug.
  • Irasidus
    #20
    Linket amit adtam olvastad? Csak mert ott más van írva...

    A sejtmagnélküli és sejtmagvas élőlények szétválása még nem mondja meg, hogyan alakult ki a többsejtűek. Te végig az egysejtűekről beszélsz, és elég fifikásan, a minden mindennel összefügg érvelési hibát nyomod. Ugye tudod, hogy ezt látom?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.28. 23:48:56
  • VolJin
    #19
    Az eukarióta, prokarióta kettéválás teremtette mwg a többsejtűvé válás lehetőségét.
  • yamato41
    #18
    A te esetedben tényleg mindegy, mert úgy tűnik te olyan lény leszármazottja vagy, akinél nem történt meg a kettéválás...
  • Irasidus
    #17
    Nekem úgy tűnik, hogy arról beszélsz. Mindenesetre megosztottam neked is egy jó összefoglaló cikket, forrással, képi anyaggal együtt.
  • VolJin
    #16
    Nem, nem a sejtek kialakulásáról beszélek, hanem a többsejtűek kialakulásáról...
  • morguldae
    #15
    Az ember Magyarországról származik, tehát magyar volt az első ember is - hisz mint tudjuk a neve is Ádám volt .... bruhahah..... Ezt a sok baromságot ki veszi be?....
  • Irasidus
    #14
    Te a sejt kialakulásáról beszélsz, én a többsejtűek kialakulásáról - a kettő nem ugyanaz! Nem tévedek, olvasnivaló csak neked: klikk.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.27. 20:46:29
  • VolJin
    #13
    Ebben tévedsz.
    Az összes többsejtű élőlény egy egyszeri esemény következménye. Egy nagy egysejtű bekebelezett egy kicsit, de nem megölte az egyik a másikat, hanem szimbiózisban éltek tovább. A kicsi anyagcsere végterméke a nagyobb tápláléka volt. A kicsi sejt az őse az összes mitokondriumnak. Így vált lehetővé, hogy hosszabb dns-t tudjon működtetni a sejt. Így indulhatott el egy olyan mutációláncolat, ami lehetővé tette a többsejtű életformát, aminek feltétele egy hosszabb dns. Evolúciócal nem alakulhatott volna ki a többsejtű életforma, mert jóval hosszabb dns kell hozzá, amit a kezdeti egysejtűek az anyagcserével el tudnak látni.
    Egyszeri esemény, egyetlen sejtbekebelezés vagy behatolás, amit mindkét sejt túlélt következménye a többsejtű létforma. Azaz a répától az emberig minden többsejtű organizmusnak egy közös őse volt. Pontosabban kettő.
    Ennek eredménye, hogy minden többsejtű élőlénynek van mitokondriuma.
    Neked is két dns-ed van. A dns és a mitokondriális dns. A mitokondriumok a sejtek erőművei. De eredetileg egy metán termelő kis baktériumok voltak, amik egy nagyobb sejtben találtak élőhelyre. A mitokondriális dns-t csak anyai ágról örökölheted, mert a petesejtben vannak mitokondriumok, a hímivarsejtben meg nincsenek.
  • Irasidus
    #12
    "Amit viszont még egy óriási törésnek tartok, az az egysejtű->többsejtű átmenet, ugye 3 milliárd évig csak egysejtűek voltak. "

    Megfigyelték, és kísérletileg igazolták, hogy ha egysejtűek olyan környezetbe kerülnek, amiben extrém sok a ragadozó, összeálltak többsejtűvé. Továbbá, ha a ragadozómentes környezetbe tették, ugyanúgy megmaradtak többsejtű csomónak, sőt így is szaporodtak tovább.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.27. 19:52:28
  • Archenemy
    #11
    "de még egy olyan fajé sem akinél ennyire az agya adja az evolúciós előnyt"

    Bár persze igazad van, azért az "agyasodás" egy létező jelenség:
    https://en.wikipedia.org/wiki/Cephalization

    Amit viszont még egy óriási törésnek tartok, az az egysejtű->többsejtű átmenet, ugye 3 milliárd évig csak egysejtűek voltak.
  • Nemzsidó
    #10
    A cikk címe pontosan fogalmaz, nem félreérthető.
    A csimpánzok evolúciójában bekövetkezett "kettéválás" valóban Afrikára vonatkoztatható. A félmajom, a negroid jegyeket viselő majomember/előember vonalak itt alakultak ki, majd ugyanitt haltak el.
    Az emberi faj, ezen belül is az "európai fehér ember" megjelenése pedig Európához és észak Ázsiához köthető, ha a modern embert csak néhány ezer évesnek feltételezzük. Itt nem tudni milyen majom élhetett, de véleményem szerint az u.n. fehér embernek nincs köze egyetlen majomféléhez sem, s véleményem szerint nem az afrikai vonal fejlődött, hanem az europoid genom károsodott, korcsosult el a mai elfogadottal ellentétes irányba haladva.
    De valóban élhettek párhuzamosan, ugyanazokban a korokban emberek, emberszerűek, emberszabásúak, s ezek keverékei.
    Nem szabad megfeledkezni azonban arról sem, hogy Európa viszonylag későn vált ember által lakhatóvá. Utalhatnék itt a Piri Reis féle térképekre, különféle eposzokra, ahol a Föld még másképp nézett ki, más éghajlattal, más életfeltételekkel, körülményekkel rendelkezett. Mikor még az Antarktisz kontinens jégmentes terület volt, s erről az előbb említett nagy pontosságú térkép is tanúskodik. Eszerint az Északi- és Déli pólus a maitól egészen eltérő helyen leledzett, ami a globális éghajlati, föld- és vízrajzi eltérések miatt az ember kialakulási helyét/helyeit, s elterjedésének lehetőségeit is nagyban meghatározta.
    Tehát a hely, és az idő is valójában ismeretlen. Így még az sem zárható ki, hogy több tízmillió évvel ezelőtt humanizálódtak elődeink, s az afrikai csimpánz-verzió csak kései mellékága az emberi fejlődéstörténetnek.
  • defiant9
    #9
    "Van egy olyan érzésem, hogy az ember párhuzamosan több helyen is megjelent,"

    Szerintem ez a valószínűtlenebb. Ha újraindítanád a teljes folyamatot ugyanazon peremfeltételekkel akkor egy teljesen más ökoszisztémát kapnál. Egyáltalán nem szükségszerű az ember kialakulása, de még egy olyan fajé sem akinél ennyire az agya adja az evolúciós előnyt, ahogy ez jól láthatóan hiányzik az összes többi fajnál. Ehhez olyan 'szerencsés' mutálódás kellett ami közel sem szükségszerű. Az hogy két független evolúciós faág ugyanazt a fajt hozza létre rendkívül valószínűtlen. Egy őstől egy út vezet egy adott fajhoz, ez nem gráf hanem fastruktúra:)
  • Kara kán
    #8
    Lassan kiderül minden.
  • Irasidus
    #7
    A cím félreérthető.

    "Vélhetően Európában vált ketté a csimpánzok és az ember evolúciós fejlődési vonala, nem pedig Afrikában, ahogyan azt sokan feltételezik. ... A kutatók ugyanakkor kiemelték: a leletek semmilyen formában nem kérdőjelezik meg azt, hogy az emberi faj, a Homo sapiens először Afrikában jelent meg mintegy 200 ezer éve és később onnan vándorolt a világ más részeibe."

    + További kutatások szükségesek az bizonyításhoz. Egyenlőre még ez nem tény.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.26. 14:57:42
  • codaco
    #6
    Ez színtiszta rasszizmus, hogy az ember nem Afrikából származik.
  • Whysper
    #5
    Ledon. Nagyon értékelném hidd el ,de magyaroszágon kizárt,hogy a tudós társadalom látná azt a pénzt. 99% lenyulnának a kormány közeliek aztán kapna a tudós egy cor duo gépet 300.000 meg egy nagyítót 400.000 ért és kész a projekt támogatottság.

    ;)


    Utoljára szerkesztette: Whysper, 2017.05.26. 11:04:38
  • csulok0000
    #4
    Van egy olyan érzésem, hogy az ember párhuzamosan több helyen is megjelent, azonban bizonyos területekről idővel kihalt vagy elvándorolt. Annyira sok - ráadásul jelentős eltéréseket mutató - leletet találtak már, melyek sokszor egyidősek, hogy butaság lenne feltételezni, hogy egy helyről indult el minden. Ugyanez van bizonyos tulajdonsággal is. Pl.: szőke haj. A tudós társadalom(vagy az újságírók) folyamatosan azt szajkózzák, hogy egy valakinél kialakult mutáció terjedt el a fél emberiségben, pedig mennyivel logikusabb, hogy hasonló feltételek esetén rengeteg emberben kialakulhatott, vagy kialakulhat akár most is.
  • ledon
    #3
    Ezt már a Rudapithecus Hungaricus esetén felvetették az olasz régészek. Mivel a magyar lelet biztos hogy nem rudapithecus, csak ráfogták, mert nem növényevő fogazata van, hanem mindenevő. Csak hát az amerikai régészszövetségnek több lóvéja volt. Mindent megtettek egy újabb Lucy kereséséért Afrikában, nehogy megvonják tőlük a támogatást és Európa kapja. Hogy ettől lenne -e olcsóbb kenyér. Nem. De olyan mennyiségű pénzt tolnának az újabb kutatásokba, köztünk kis-hazánk területén, hogy abból jót profitálhatna a tudós társadalmunk.
  • NEXUS6
    #2
    Afrikában meg éheznek!
    XD
  • caprine
    #1
    De most őszintén, nem tök mindegy hogy afrika vagy eu? Olcsobb lesz a tej ha eu nyer vagy mi? Milliókat költenek totál felesleges dolgokra, pláne a multra.