SG.hu·
Nem a neandervölgyiektől örököltük a világos bőrt
Egy kutatás szerint az európai populáció mindössze 11.000 évvel ezelőtt veszítette el afrikai őseitől örökölt sötétebb bőrét, jóval azután, hogy a neandervölgyiek kihaltak. A felfedezés megerősíti, hogy a modern európai Homo sapiens nem a neandervölgyi embertől szerezte világos bőrét, új bizonyítékkal szolgálva a két faj jellemzően plátói kapcsolatára.
A bőr pigmentációja és az égövek között egyértelmű összefüggés van. Az északabbi területeken hosszú időn át élő populáció tagjai bőrpigmentációjuk elvesztésével is alkalmazkodnak az éghajlati körülményekhez, a világosabb bőr ugyanis több D-vitamint állít elő a napfényből, mint a sötétebb, ezáltal egy fontos alkalmazkodási tényezőként szolgál az egyenlítői területekről elvándorolt emberek számára. Ezek a vándorlások körülbelül 45.000 éve hozták a modern embert Európába, az azonban mindeddig nem volt egyértelmű, hogy a bőrük mikor alkalmazódott a helyi körülményekhez.
Sandra Beleza és munkatársai, a portugál Porto Egyetemen három pigmentációhoz kapcsolódó gént tanulmányoztak. Bár ez a gén az emberi populáció minden tagjában megtalálható, sokkal gyakoribbak Európában, mint Afrikában, megmagyarázva a bőrszínbeli különbségeket. A kutatók 50 európai ősökkel és 70 fekete-afrikai ősökkel rendelkező ember génállományát tanulmányozva megbecsülték, mikor vált általánossá ez a három gén, és általuk a világos bőr az európai lakosság körében. Az eredmények szerint ez valamikor 11.000-19.000 évvel ezelőtt zajlott le, jóval az első bevándorlásokat követően.
A felfedezés összhangban van azokkal a korábbi tanulmányokkal, melyek azt sugallják, hogy az Európában letelepedő emberek nem rövid időn belül vesztették el sötét bőrüket. "Az új tanulmány azért érdekes, mert egy nagyon késői pigmentációs differenciálódásra utal a modern emberek között" - mondta Katerina Harvati, a német Tübingeni Egyetem paleoantropológusa.
Egy korábbi elemzés, amit 40.000 és 50.000 éves, Spanyol- és Olaszországból származó neandervölgyi csontok DNS-ével végeztek el, arra utal, hogy rokonaink világos bőrrel és vöröses hajjal rendelkeztek, ők azonban 28.000 évvel ezelőtt kihaltak, ami jóval azelőtt volt, hogy a modern európai ember bőre "kifakult", emellett nincs egyértelmű paleontológiai, vagy genetikai bizonyíték sem a két faj kereszteződésére, vagyis elvileg nem tőlük örököltük ezeket a hasznos helyi adottságokat.
Ez persze nehezen tűnik elképzelhetőnek, mivel a közös őssel rendelkező Homo sapiens és a neandervölgyi ember évezredeket töltött egymás közelében az európai kontinensen. Közös ősünk körülbelül félmillió évvel ezelőtt élt Afrikában, ezt követően a neandervölgyiek ősei észak felé vándoroltak, eljutva Európába és Ázsiába. A mi őseink azonban csak körülbelül 100.000 éve merészkedtek ki Afrikából. Chris Stinger, a londoni Természettörténeti Múzeum szakértője azoknak a táborát erősíti, akik szerint történt ugyan kereszteződés, de még jóval az európai egymás mellett élés előtt, amikor a két faj először találkozott a Közel-Keleten. Ebben a régióban a neandervölgyiek bőre is sötétebb lehetett, ami megmagyarázná, miért nem kapott világosabb bőrszínt a modern ember közvetlenül a kereszteződést követően.
A sötétebb bőrű neandervölgyiek elméletét alátámasztja egy év eleji tanulmány, ami a mai Horvátország területéről származó neandervölgyi csontok DNS-e alapján az ott élő egyedekről megállapította, hogy bőrük és hajuk is sötétebb színű volt, mint a fentebb említett olasz és spanyol populációé. "A neandervölgyiek bőre is valószínűleg változatos volt, ahogy az elvárható egy nagyobb területi kiterjedésen szétoszlott, jókora populációtól" - összegzett Harvati.
A bőr pigmentációja és az égövek között egyértelmű összefüggés van. Az északabbi területeken hosszú időn át élő populáció tagjai bőrpigmentációjuk elvesztésével is alkalmazkodnak az éghajlati körülményekhez, a világosabb bőr ugyanis több D-vitamint állít elő a napfényből, mint a sötétebb, ezáltal egy fontos alkalmazkodási tényezőként szolgál az egyenlítői területekről elvándorolt emberek számára. Ezek a vándorlások körülbelül 45.000 éve hozták a modern embert Európába, az azonban mindeddig nem volt egyértelmű, hogy a bőrük mikor alkalmazódott a helyi körülményekhez.
Sandra Beleza és munkatársai, a portugál Porto Egyetemen három pigmentációhoz kapcsolódó gént tanulmányoztak. Bár ez a gén az emberi populáció minden tagjában megtalálható, sokkal gyakoribbak Európában, mint Afrikában, megmagyarázva a bőrszínbeli különbségeket. A kutatók 50 európai ősökkel és 70 fekete-afrikai ősökkel rendelkező ember génállományát tanulmányozva megbecsülték, mikor vált általánossá ez a három gén, és általuk a világos bőr az európai lakosság körében. Az eredmények szerint ez valamikor 11.000-19.000 évvel ezelőtt zajlott le, jóval az első bevándorlásokat követően.
A felfedezés összhangban van azokkal a korábbi tanulmányokkal, melyek azt sugallják, hogy az Európában letelepedő emberek nem rövid időn belül vesztették el sötét bőrüket. "Az új tanulmány azért érdekes, mert egy nagyon késői pigmentációs differenciálódásra utal a modern emberek között" - mondta Katerina Harvati, a német Tübingeni Egyetem paleoantropológusa.Egy korábbi elemzés, amit 40.000 és 50.000 éves, Spanyol- és Olaszországból származó neandervölgyi csontok DNS-ével végeztek el, arra utal, hogy rokonaink világos bőrrel és vöröses hajjal rendelkeztek, ők azonban 28.000 évvel ezelőtt kihaltak, ami jóval azelőtt volt, hogy a modern európai ember bőre "kifakult", emellett nincs egyértelmű paleontológiai, vagy genetikai bizonyíték sem a két faj kereszteződésére, vagyis elvileg nem tőlük örököltük ezeket a hasznos helyi adottságokat.
Ez persze nehezen tűnik elképzelhetőnek, mivel a közös őssel rendelkező Homo sapiens és a neandervölgyi ember évezredeket töltött egymás közelében az európai kontinensen. Közös ősünk körülbelül félmillió évvel ezelőtt élt Afrikában, ezt követően a neandervölgyiek ősei észak felé vándoroltak, eljutva Európába és Ázsiába. A mi őseink azonban csak körülbelül 100.000 éve merészkedtek ki Afrikából. Chris Stinger, a londoni Természettörténeti Múzeum szakértője azoknak a táborát erősíti, akik szerint történt ugyan kereszteződés, de még jóval az európai egymás mellett élés előtt, amikor a két faj először találkozott a Közel-Keleten. Ebben a régióban a neandervölgyiek bőre is sötétebb lehetett, ami megmagyarázná, miért nem kapott világosabb bőrszínt a modern ember közvetlenül a kereszteződést követően.
A sötétebb bőrű neandervölgyiek elméletét alátámasztja egy év eleji tanulmány, ami a mai Horvátország területéről származó neandervölgyi csontok DNS-e alapján az ott élő egyedekről megállapította, hogy bőrük és hajuk is sötétebb színű volt, mint a fentebb említett olasz és spanyol populációé. "A neandervölgyiek bőre is valószínűleg változatos volt, ahogy az elvárható egy nagyobb területi kiterjedésen szétoszlott, jókora populációtól" - összegzett Harvati.