Hunter
Kereszteződtek az emberek és a neandervölgyiek
Immár hivatalosnak tekinthető, hogy az emberek többségének van a neandervölgyiek génjeiből.
A neandervölgyi genom első előzetes szekvenciája szerint a faj kereszteződött a modern emberrel és az összes nem afrikai ember genetikai kódjában találhatók géntöredékek, körülbelül 1-4 százalékos arányban. A Science folyóiratban megjelent tanulmány egy régi vitára tett pontot, ugyanakkor új fényben tünteti fel a 30 000 évvel ezelőtt kihalt hominid fajt.
"A neandervölgyiek tovább élnek a nem-afrikaiakban" - nyilatkozott a tanulmány egyik szerzője, David Reich a Harvard Egyetem genetika professzora a Discovery Newsnak. Reich munkatársaival több, mint egymillió, neandervölgyi csontokból származó DNS részletet tanulmányozott. A leletek Horvátországból, Németországból, Oroszországból és Spanyolországból származnak.
Bár a töredékek 95 százaléka a maradványokban megtelepedett baktériumokból és mikroorganizmusokból tevődött össze, a tudósoknak egy különleges DNS elszigetelési eljárással, valamint szennyeződésmentesítési mérésekkel sikerült a teljes neandervölgyi génállomány több mint 60 százalékának összerakása. Ezután a kutatók összehasonlították a DNS-t a mai, Afrika déli és északi részén, Kínában, Franciaországban és Pápua Új-Guineában élő emberek mintáival.
Az egyik első megállapítás arra az időpontra vonatkozott, amikor az emberek elváltak a neandervölgyiekkel közös ősüktől. Ennek a fajnak a tagjai kihalásuk előtt főként Európában és Nyugat-Ázsiában éltek. "Eredményeink szerint a neandervölgyiek és a modern ember elődei körülbelül 400 000 évvel ezelőtt váltak szét" - ismertette a tanulmány másik szerzője, Jim Mullikin, az USA Egészségügy Minisztériumához tartozó Nemzeti Emberi Genom Kutató Intézet genetikusa. Az új adatok alátámasztják azt az elméletet, mely szerint a modern ember Afrikából történő kivándorlása során a két faj a 45-80 000 évvel ezelőtti időszakban újra összetalálkoztak a Közel-Keleten. A találkozás nem lehetett túl kellemetlen, mivel a kutatók szerint ekkor és ott zajlott le a két faj kereszteződése.
Ezt a következtetést támasztja alá az a tény is, miszerint a neandervölgyi DNS jobban hasonlít a Kínából, Franciaországból és Pápua Új-Guineából származó emberi mintákra, ezek ugyanis mind 1-4 százalékban neandervölgyi behatást jeleznek. Tehát a kereszteződés először akkor következhetett be, amikor az emberek megkezdték kivándorlásukat Afrikából, hogy a világ más tájait, köztük Európát és Ázsiát benépesítsék.
Reich szerint az emberek és a neandervölgyiek párosodása a későbbiekben is folytatódhatott, "mivel populációik átfedik egymást Európában, a maradványok között pedig találtak neandervölgyi jegyekkel felruházott emberi egyedeket", a genetikai adatok alapján azonban nem tudják pontosan megjelölni mikor és hol zajlottak ezek a későbbi párosodások.
A kereszteződés mellett a tanulmány arra is rávilágít, hogy mi teszi a modern embert egyedivé. A kutatók megállapították, hogy a neandervölgyi DNS 99,7 százalékban megegyezik a mai ember DNS-ével, azonban a Homo sapiens kifejlesztett olyan jól elkülönülő géneket, melyek a kognitív funkciók, a metabolizmus és a koponya jegyei mellett a kulcscsont és a mellkas fejlődését szolgálják. Reich szerint három emberi gén azt sugallja, hogy a bőr és a haj különösen fontos volt a modern ember evolúciójában, ehhez azonban további elemzések kellenek.
 Homo neanderthalensis |
"A neandervölgyiek tovább élnek a nem-afrikaiakban" - nyilatkozott a tanulmány egyik szerzője, David Reich a Harvard Egyetem genetika professzora a Discovery Newsnak. Reich munkatársaival több, mint egymillió, neandervölgyi csontokból származó DNS részletet tanulmányozott. A leletek Horvátországból, Németországból, Oroszországból és Spanyolországból származnak.
Bár a töredékek 95 százaléka a maradványokban megtelepedett baktériumokból és mikroorganizmusokból tevődött össze, a tudósoknak egy különleges DNS elszigetelési eljárással, valamint szennyeződésmentesítési mérésekkel sikerült a teljes neandervölgyi génállomány több mint 60 százalékának összerakása. Ezután a kutatók összehasonlították a DNS-t a mai, Afrika déli és északi részén, Kínában, Franciaországban és Pápua Új-Guineában élő emberek mintáival.
Az egyik első megállapítás arra az időpontra vonatkozott, amikor az emberek elváltak a neandervölgyiekkel közös ősüktől. Ennek a fajnak a tagjai kihalásuk előtt főként Európában és Nyugat-Ázsiában éltek. "Eredményeink szerint a neandervölgyiek és a modern ember elődei körülbelül 400 000 évvel ezelőtt váltak szét" - ismertette a tanulmány másik szerzője, Jim Mullikin, az USA Egészségügy Minisztériumához tartozó Nemzeti Emberi Genom Kutató Intézet genetikusa. Az új adatok alátámasztják azt az elméletet, mely szerint a modern ember Afrikából történő kivándorlása során a két faj a 45-80 000 évvel ezelőtti időszakban újra összetalálkoztak a Közel-Keleten. A találkozás nem lehetett túl kellemetlen, mivel a kutatók szerint ekkor és ott zajlott le a két faj kereszteződése.
Ezt a következtetést támasztja alá az a tény is, miszerint a neandervölgyi DNS jobban hasonlít a Kínából, Franciaországból és Pápua Új-Guineából származó emberi mintákra, ezek ugyanis mind 1-4 százalékban neandervölgyi behatást jeleznek. Tehát a kereszteződés először akkor következhetett be, amikor az emberek megkezdték kivándorlásukat Afrikából, hogy a világ más tájait, köztük Európát és Ázsiát benépesítsék.
 Homo sapiens |
A kereszteződés mellett a tanulmány arra is rávilágít, hogy mi teszi a modern embert egyedivé. A kutatók megállapították, hogy a neandervölgyi DNS 99,7 százalékban megegyezik a mai ember DNS-ével, azonban a Homo sapiens kifejlesztett olyan jól elkülönülő géneket, melyek a kognitív funkciók, a metabolizmus és a koponya jegyei mellett a kulcscsont és a mellkas fejlődését szolgálják. Reich szerint három emberi gén azt sugallja, hogy a bőr és a haj különösen fontos volt a modern ember evolúciójában, ehhez azonban további elemzések kellenek.
