Gyurkity Péter
Nem a földhídon át népesült be Amerika
Innen ugyanis hiányoztak az emberek vándorlásához szükséges feltételek.
A régészek körében elfogadott elméletnek számít, hogy az úgynevezett paleoindiánok, vagyis az amerikai őslakosok elődei a Szibériát Észak-Amerikával összekötő földnyelven érkeztek meg, egy új kutatás szerint azonban ez lehetetlen volt, a jég visszahúzódása után ugyanis még évszázadokig hiányzott innen az emberek számára szükséges növény- és állatvilág.
A Cambridge Egyetem kutatói tették közzé elkészült tanulmányukat a Nature magazin lapjain, amelyet természetesen az ilyenkor szokásos hivatalos bejelentés kísért. A jéggel borított tavak üledékéből vett DNS-minták alapján szerintük nem a jég uralma alól felszabadult vékony földhídon át érkeztek meg az úgynevezett Clovis-kultúra képviselői az új kontinensre, ennél ugyanis jóval valószínűbbnek tűnik a part mentén történő vándorlás, ahol rendelkezésre állhattak az élelemként és alapanyagként szolgáló állatok és növények. Véleményüket a korábbi kutatások eredményeire és saját új adataikra építik.
Azt más leletek alapján tudjuk, hogy az ősi indiánok nagyjából 13 ezer évvel ezelőtt megjelentek a szóban forgó földhídtól délre eső területeken. A kutatók szerint ekkor már szabad volt az itt vezető út, a két hatalmas jégtábla ugyanis némileg visszaszorult, így egy vékony száraz folyosó kötötte össze Szibériát az új kontinenssel. Problémát jelent azonban, hogy az új DNS-minták szerint innen ekkor még hiányzott az emberek túléléséhez szükséges növény- és állatvilág, az 1500 km hosszú egykori „folyosó” területén ugyanis csak 12600 évvel ezelőtt bukkantak fel a növények, amit gyorsan követett bizonyos állatfajok (így például a mamut és a pocok) megjelenése. Egy teljes évezreddel később már fák borították a tájat, ami viszont a jávorszarvas és a sas elterjedését segítette elő, ez a környezet pedig az erre vándorló embereknek is jóval kedvezőbb lehetett. 10 ezer évvel ezelőtt ismét változott a táj képe, ezt akkor immár fenyőerdők jellemezték.
Egyes feltételezések szerint a Clovis-kultúrát megelőzte egy még korábbi embercsoport, az azonban az új tanulmány készítői szerint biztos, hogy 13 ezer évvel ezelőtt egyetlen ilyen vándorlás sem ment végbe a földhídon keresztül, ez ugyanis a helyi nyersanyag- és élelemforrások hiánya miatt lehetetlen feladatot jelentett.
A régészek körében elfogadott elméletnek számít, hogy az úgynevezett paleoindiánok, vagyis az amerikai őslakosok elődei a Szibériát Észak-Amerikával összekötő földnyelven érkeztek meg, egy új kutatás szerint azonban ez lehetetlen volt, a jég visszahúzódása után ugyanis még évszázadokig hiányzott innen az emberek számára szükséges növény- és állatvilág.
A Cambridge Egyetem kutatói tették közzé elkészült tanulmányukat a Nature magazin lapjain, amelyet természetesen az ilyenkor szokásos hivatalos bejelentés kísért. A jéggel borított tavak üledékéből vett DNS-minták alapján szerintük nem a jég uralma alól felszabadult vékony földhídon át érkeztek meg az úgynevezett Clovis-kultúra képviselői az új kontinensre, ennél ugyanis jóval valószínűbbnek tűnik a part mentén történő vándorlás, ahol rendelkezésre állhattak az élelemként és alapanyagként szolgáló állatok és növények. Véleményüket a korábbi kutatások eredményeire és saját új adataikra építik.
Azt más leletek alapján tudjuk, hogy az ősi indiánok nagyjából 13 ezer évvel ezelőtt megjelentek a szóban forgó földhídtól délre eső területeken. A kutatók szerint ekkor már szabad volt az itt vezető út, a két hatalmas jégtábla ugyanis némileg visszaszorult, így egy vékony száraz folyosó kötötte össze Szibériát az új kontinenssel. Problémát jelent azonban, hogy az új DNS-minták szerint innen ekkor még hiányzott az emberek túléléséhez szükséges növény- és állatvilág, az 1500 km hosszú egykori „folyosó” területén ugyanis csak 12600 évvel ezelőtt bukkantak fel a növények, amit gyorsan követett bizonyos állatfajok (így például a mamut és a pocok) megjelenése. Egy teljes évezreddel később már fák borították a tájat, ami viszont a jávorszarvas és a sas elterjedését segítette elő, ez a környezet pedig az erre vándorló embereknek is jóval kedvezőbb lehetett. 10 ezer évvel ezelőtt ismét változott a táj képe, ezt akkor immár fenyőerdők jellemezték.
Egyes feltételezések szerint a Clovis-kultúrát megelőzte egy még korábbi embercsoport, az azonban az új tanulmány készítői szerint biztos, hogy 13 ezer évvel ezelőtt egyetlen ilyen vándorlás sem ment végbe a földhídon keresztül, ez ugyanis a helyi nyersanyag- és élelemforrások hiánya miatt lehetetlen feladatot jelentett.