Gyurkity Péter

Hét Föld kering egy közeli csillag körül

Ezek pedig nagyrészt a lakható zónában helyezkednek el, így akár folyékony víz is lehet rajtuk.

A NASA hivatalos közleményben számolt be egy nemzetközi csillagászcsapat munkájának eredményéről, amely meglehetősen nagy visszhangot váltott ki a sajtóban. A szakemberek egyszerre hét, a Földhöz hasonló méretű bolygóra bukkantak, amelyek minden szempontból ígéretesnek tűnnek.

A bejelentés szerint a tőlünk mintegy 40 fényévre található Trappist-1 csillag kísérőiről van szó, amelyekből eddig összesen hetet helyeztünk el a térképen, ezek pedig mind a Földhöz hasonló méretűek, a csillagtól való távolságuk alapján pedig nagyrészt a lakható zónán belül helyezkednek el. Igaz, nem teljesen új munkáról van szó, hiszen itt már 2016 során is beszámoltunk az érdekes eredményekről, most azonban kiderült, hogy az egyik, akkor egyetlen bolygóként leírt nyom valójában három különböző égitestből állt össze, ehhez pedig két további példány sorakozott fel.


A Trappist-1 egy meglehetősen halovány törpecsillag, amely ezzel egy komoly előnyt kínál, hiszen az előtte elvonuló bolygók százalékos arányban nagyobb esést produkálnak az onnan érkező fényben, így ezen égitesteket mintegy 80 százalékkal könnyebb detektálni, mint a Naphoz hasonló csillagok esetében. A bolygók közül három rendelkezhet olyan régiókkal, amelyek folyékony vizet tartalmazhatnak, további három azonban egyértelműen a lakható zónán belül található, vagyis itt van igazán esély az élet jelenlétére. A hetedik példány némileg távolabb van, ez valószínűleg túl hűvös ehhez (felszínét akár jég is boríthatja), de az arány így is rendkívül jó, különös tekintettel arra, hogy az eddigi eredmények alapján mind a hét szilárd felszínnel rendelkezik.

A szakemberek a Spitzer űrteleszkóp és egyéb teleszkópok segítségével végezték el a munkát, bár az eredeti bejelentést követően a Hubble is besegített, hiszen ennek révén tudták megerősíteni, hogy a két belső bolygó jó eséllyel szilárd felszínt vonultat fel. Egyes példányok talán mindvégig egyazon oldalukat mutatják a csillag felé, de itt még további megfigyelésre lesz szükség, hogy a megmaradt kérdésekre is választ kapjunk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kara kán #52
    16:45 körül hallgatom a BBC World Service-t, és a riporter egy Portsmouth-i csillagásznővel beszélgetett kb. 10 percet arról, hogy MAGYAR kozmológusok szerint a sötét energia kamu.
  • gforce9 #51
    Csak azt tudom mondani, amit az előző hsz-ben, szerintem kialakulni sem tudna. Esetleg befogott bolygó esetén lehet ilyenről szó. Ott hogy pontosan mit is eredményezne az, hogy az egyik oldalán megolvad a víz és elpárolog a másik oldalán kifagy hát a fene sem tudja. Mivel az árapályerők torzítják egy bolygó alakját a gravitáció meg gömbölyűre akarja formálni egy, az éjszakai oldalon kialakuló jéghegység inkább torzítaná a bolygó alapját, nem hinném, hogy forgásában bármit befolyásolnaa. Márcsak azért is gondolom ezt mert egy föld nagyságrendű bolygónál a maximum magasság, amekkora egy hegység lehet az néhány 10km ha kőzetről van szó. Nem bírja el a saját súlyát és szétcsúszik a fenébe. Szóval az a vízjég lassan visszavándorolna a napos oldal felé a bolygó saját gravitációja ezt eredményezné vélhetően. De nem vagyok geológus. Ezt logikailag gondolom így.
  • Candi #50
    Tudom, hogy az Europa nem a Nap körül kering, csak azért hoztam példaként, mert a hold elég jelentős mennyisége áll vízből. Tehát ha arányaiban hasonló mennyiségű víz borítaná valamelyik bolygót a felfedezett 7 közül, mint az Europát, akkor nem fordulhatna elő, hogy ez meggátolja a kötött keringés kialakulását?
  • gforce9 #49
    szerkesztésről lekéstem:
    " vízjég már megolvad" pontosabban bolygókialakuláskor légköri nyomás híján inkább szublimál (rögtön vízgőzzé alakul)
  • gforce9 #48
    Nem jó a példád. Ugyanis az Európa nem a sugárzó forrás körül kering kötötten. Nem a Nap körül, hanem a Jupiter körül. Emiatt nincs is állandó nappali és éjszakai oldal. Hiszen van forgási sebessége a naphoz képest. Pontosan megegyezik a Jupiter körüli keringési idővel. Ha a Nap körül keringene, akkor lehetne egyáltalán ilyesmin gondolkodni. Az viszont kérdés, hogy egyáltalán pusztán vízből vagy főként abból ( kialakulhat e olyan közel egy csillaghoz egy bolygó, ahol a vízjég már megolvad a csillag sugárzásának hatására. Ilyet tudtommal még nem találtunk és a logika is inkább arra mutat, hogy nem. Esetleg befogott bolygó lehet ilyen, de ez már tényleg spekuláció.
  • Candi #47
    Példának ott lehet az Europa, szerintem a hold méretéhez képest elég tetemes mennyiségű víz (jég) van rajta. Azt pedig, hogy lassít vagy gyorsít, azt meg a felolvadási-kifagyási ciklus sebessége határozza meg elvileg, vagyis hogy milyen sebességgel tud a jég elvonulni a pirkadati részről az alkonyati zónába, nem?
  • gforce9 #46
    Az árapályerők lassítanak nem gyorsítanak és az egész égitest kisarányú torzulásával jár. Kétséges, hogy lehetne annyi víz a felszínen, ami a tömegeloszlást a torzulásból fakadónál jobban befolyásolja, legalábbis én még ilyenről nem hallottam.

    https://hu.wikipedia.org/wiki/Kötött_tengelyforgás
  • Candi #45
    Esetleg, tegyük fel, egy viszonylag homogén eloszlású bolygóról van szó, amin elegendő mennyiségű víz található ahhoz, hogy ha mind az éjszakai oldalon fagy ki, az megborítja a bolygó tömegeloszlását, vagyis megnöveli az éjszakai oldal tömegét. Következésképp azt az oldalt jobban fogja vonzani a csillag, és lassan elkezd átfordulni a bolygó. Eközben ugye a pirkadati rész közelében elkezd felolvadni, az alkonyati sáv után pedig újra visszafagyni. Így elképzelhető, hogy valójában nem is kötött forgású a bolygó, hanem pár éves-évszázados periódussal eltér a forgás sebessége a keringésétől.
    Mondjuk ahhoz már nincs elég tudásom fizikából/kozmológiából, hogy egy ilyen folyamat mennyire lehet képes felgyorsítani a bolygó forgását, szóval lehet, hogy most hülyeséget írtam, ez esetben kérlek írjátok le, hogy miért is nem lehetséges egy ilyen opció.
    (Tudom, ehhez sok körülménynek kell egybeesnie, de azt már tudjuk, hogy a sok körülmény-egybeesés nem is olyan elképzelhetetlen az univerzumban, példának okáért itt ez a sárgolyó amin élünk.)
  • Kara kán #44
    Na, ja!
    Ez meg úgy néz ki, mint egy halálcsillag.
  • gforce9 #43
    #42, #41 Semmi nem mutat egyik lehetőségre sem. Az hogy a Földön az élet megjelent a kihűlés után szinte azonnal, nem jelenti azt hogy ez általános, mert egyelőre máshol nem találtunk nyomot az eddig meglátogatott égitesteken az egyelőre szűkös vizsgálati lehetőségek és a kevésszámú megvizsgált égitest miatt a lehetőségeink és ismeretanyagunk is korlátozott. De arra sem mutat semmi, hogy ez valami csoda lenne, ugyanis nem tudjuk egyelőre a pontos folyamatot, arról nem is beszélve, hogy azt meg főképp nem tudjuk, hogy az intelligens élet mennyire lehet gyakori. A "Ritka, mint a fehér holló" kijelentés is ugyanúgy teljesen megalapozatlan. Majd kiderül.