Gyurkity Péter

Az óceán mélye is súlyosan fertőzött

Évtizedek óta betiltott anyagokat találtak több mélytengeri élőlényben.

A környezetvédelem ma divatos témának számít, ám mintha az utóbbi években minden figyelem a légszennyezésre irányulna, kissé megfeledkezve az elektromos hulladékról, valamint számos egyéb válfajról. Most egy évtizedekre visszanyúló szempontot vizsgáltak meg, az eredmény pedig lesújtó.

A Nature Ecology and Evolution oldalán közzétett tanulmány az Egyesült Államokban 1979-ben betiltott (majd pedig egy 2001-es ENSZ-megállapodás révén még inkább korlátozott) PCB szerves klórvegyület, valamint a PBDE-k jelenlétére hívja fel a figyelmet, ami különösen a vizsgálat helyszíne miatt lehet érdekes. A kutatók ugyanis az erre kijelölt hajókon speciális eszközöket indítottak a Csendes-óceán mélye felé, egészen pontosan a Mariana-árok, valamint a Kermadec-árok alsó régiói felé. Mindkét területen 10 km-nél is mélyebb a víztömeg, a két helyszín azonban egymástól 7 ezer km-es távolságra helyezkedik el, így jó ötletnek tűnt az egy időben elvégzett vizsgálat.

Az itt befogott mélytengeri élőlényekből vett minták alapján kijelenthető, hogy a súlyosan mérgező, rákkeltő anyagok, amelyeket az USA-ban a harmincas és a hetvenes évek között használtak szigetelő- és tűzálló anyagként, még itt is, ennyi idő elteltével is kimutathatók. A teljes, globális szinten legyártott mennyiséget 1,3 millió tonnára teszik, mivel azonban évekkel korábban az Egyesült Államok területén, folyókban (és egyes esetekben az ivóvízben, lásd a PBS csaknem 2 órás filmjét) is kimutatták ezek jelenlétét, úgy tűnik, hogy a források nem tűntek el teljesen.

Az ipari balesetek és földfeltöltések révén számos helyen a környezetbe jutó anyagok nem bomlanak le, ezért is lehetnek jelen évtizedekkel később, de a szakemberek megjegyzik, hogy az árkok mélyén vett mintákban magasabb szintet mutattak ki, mint Kína egyik legszennyezettebb folyójában. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy fertőzött műanyag termékek és elpusztult halak tetemeinek lesüllyedése révén ide is eljutottak a kemikáliák, az itt lévő élőlények étrendjét „egészítve ki”.

Az óceán mélye tehát nem a súlyosan szennyezett folyóktól távoli, azokkal szinte semmilyen kapcsolatban nem álló régió, az összeköttetés nagyon is szorosnak mondható – leginkább ezt vonhatjuk le következtetésként a tanulmányból.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • KovacsZsolt089 #101
    Én a környezetvédelemhez csak laikusként értek, így egyenlőre csak úgy is "űzöm". Szelektív hulladékgyűjtés, tudatos vásárlás és energiagazdálkodás (http://ledfenyforrasok.hu/sct/123419/Fenyforrasok). Szerintem, ha mindenki csak egy kicsit jobban odafigyelne a környezetére már sokat javulna a helyzet. Sok kicsi sokra megy... ;)
  • gforce9 #100
    most leltem róla egy pdf-et, de nekem marhadrága és bonyolult eljárásnak tűnik.

    http://hulladekonline.hu/files/36
  • gforce9 #99
    Nem ismerem a folyamatot, nem használnak hozzá olyan adalékokat a folyamat hatékonyságának növelésére, ami kétségessé teszi a mezőgazdasági felhasználását?
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.02.27. 21:45:24
  • kvp #98
    A biogaztermeles vegeredmenyevel is lehet tragyazni, sot tomegaranyosan hatekonyabb, mert a kvazi tokeletes komposztalas utani allapotban van. Ez egy win-win megoldas lenne.

    A gond inkabb ott van, hogy lassan ha nem tudunk valahogy tiszta energiat arra forditani, hogy a legkorbe kerulo szendioxidot kossuk meg vele, akkor suthetjuk az egesz bioszferat. Persze a trivialis az lenne,hogy eloszor le kellene allitani a szendioxid legkorbe keruleset es csak olyan szenhidrogeneket hasznalni, amik a legkorbol kivett szenbol jottek letre. (ilyen a 'tiszta' arammal eloallitott szintetikus metan es az osszes novenyi alapu uzemanyag is)
  • molnibalage83 #97
    Nem tudom, ezzel a témával soha nem foglalkoztam.
  • gforce9 #96
    Vajon az bele van számolva, ha a trágyát ilyenre célra használjuk és a földművelésben ehelyett műtrágyázunk, akkor a műtrágya előállításának energiavonzata mekkora káros anyag kibocsátással jár?
  • molnibalage83 #95
    Arra gondol, hogy a metán légkörbe eregetése helyett lehet vele áramot termeln és a metán sem kerül ki csak úgy a légkörbe.
  • poiuztrewq #94
    " Csak a szarvasmarha trágya felhasználása biogáztermelésre kb. 4%-kal tudná csökkenteni a globális felmelegedést. "

    He?
  • molnibalage83 #93
    Félelmetesen hülye ez az ostoros.
  • gforce9 #92
    Üvöltsél csak biztos jó lesz. :) Gratulálok.

    Jaa az indiai módszered nemhogy alkalmatlan bármire, de energiaigényt se fedez :) oké :) Jólvan. Puffogj csak még a zseniális ötleted elhasalásán :)

    Hozzátenném, még a hőenergiát sem fedezi az álomvilágod, nemhogy az egészet és még mindig egy kurva szót nem mondtál a hogyanról :) De írj csak nagybetűvel. Biztos úgy meggyőző lesz :)