Balázs Richárd
500 évet is élhetnek a grönlandi cápák
A felvilágosodás korában született példányok még ma is erejük teljében úszkálnak. Egy grönlandi cápa (Somniosus microcephalus) legalább 272 évet élt, faját a leghosszabb életű gerincesek élére röpítve. A korábbi csúcstartó egy 211 éves grönlandi bálna volt. Elképzelhető azonban, hogy az új csúcstartó akár 500 esztendős is lehetett.
"Egyöntetűen számítottunk rá, hogy a cápák sokáig élnek, de nem gondoltuk, hogy a leghosszabb életű gerincesek lennének" - nyilatkozott Julius Nielsen, a dániai Koppenhága Egyetem munkatársa. A Jeges-tenger és a hozzátartozó melléktengerek, valamint az Atlanti-óceán északi felén élő grönlandi cápa stabil környezettel büszkélkedhet és csak pár centit nő évente. Lassú növekedésük ellenére elérhetik a több mint 5 méteres hosszúságot és gyakran ökoszisztémájuk csúcsragadozóivá válnak.
Korábban lehetetlennek tűnt a grönlandi cápák kormeghatározása. Porcokból álló vázukból hiányoznak a kemény csontozatú gerinceseket jellemző meszes gyűrűk, míg több halfajnál a fülükben található ugyancsak meszes test méréseiből állapítják meg a korukat, ezek a cápáknál nem működnek. Nielsen és kollégái egy másik megközelítést alkalmaztak és a cápák szemére összpontosítottak. Az 1950-es és 60-as évek atomkísérletei radioaktív részecskéket juttattak a légkörbe, melyek világszerte bekerültek a táplálékláncokba és a szén radioaktív formáiként bukkantak fel az abban az időszakban élő organizmusokban. Mivel a grönlandi cápa szemének lencseszövete nem változik élete során, megőrzi a sugárzást.
Miután kifogtak egy 2,2 méteres cápát, megállapították, hogy a sugárzási szint szerint az 1960-as években született, vagyis körülbelül 50 éves. Ebből a kutatók kiszámították a cápa növekedési sebességét. A csapat becslése szerint az a bizonyos 5 méteres állat legalább 272 éves volt, de akár 500 év felett is lehetett (392 +/- 120 év). Egy másik példányt legalább 260 évesre becsültek, de lehetett 400 év feletti is. A nőstény cápák elvileg 150 éves koruk környékén válnak ivaréretté. "Több mint egy évszázadot kell várniuk, hogy párosodhassanak - biztos nem örülnek neki" - tette hozzá Nielsen.
A becslések körüli bizonytalanság ellenére egyértelmű, hogy a grönlandi cápák több évszázadot is megélnek, hangoztatja Aaron MacNeil, az Ausztrál Tenger-tudományi Intézet kutatója. "Ez jelenleg a legjobb becslésünk a koruk meghatározására, de nem hiszem, hogy ez lenne a végállomás" - mondta. "A lényeg, hogy ezek az állatok nagyon, nagyon hosszú ideig élnek." A gerincteleneknél akadnak ennél is hosszabb életűek, egyes korallok és szivacsok évezredeken át képesek fennmaradni, de a kagylók is évszázadokat élnek meg.
A grönlandi cápák életének sok aspektusa ismeretlen. Nem tudjuk biztosan, hol hozzák világra kicsinyeiket, egy elmélet szerint az északi fjordok a cápák ellő helyei. Az is tisztázatlan, hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás a fajt, hiszen a felmelegedésnek hatása van a hidegvizű élőhelyeikre, magyarázta MacNeil. A válaszok megtalálása segítene a tudósoknak meghatározni, milyen állapotban van a faj populációja. Mivel nem sok fiatal grönlandi cápát látni, ezért Nielsen azt gyanítja, sok ivarérett cápát kifogtak az olajuk miatt a II. világháború idején, a nemi érettséghez szükséges hosszú idő miatt a populáció újbóli növekedéséhez pedig újabb 100 évre lehet szükség. A hosszú generációváltás az élőhelyi változásokkal szemben is sérülékennyé teheti a fajt.
Niel Hammerschlag, a Miami Egyetem tudósa szerint más mélytengeri cápafajok is hasonló meglepően hosszú élettartammal rendelkezhetnek, úgy véli a grönlandi cápa csupán a "jéghegy csúcsa".
"Egyöntetűen számítottunk rá, hogy a cápák sokáig élnek, de nem gondoltuk, hogy a leghosszabb életű gerincesek lennének" - nyilatkozott Julius Nielsen, a dániai Koppenhága Egyetem munkatársa. A Jeges-tenger és a hozzátartozó melléktengerek, valamint az Atlanti-óceán északi felén élő grönlandi cápa stabil környezettel büszkélkedhet és csak pár centit nő évente. Lassú növekedésük ellenére elérhetik a több mint 5 méteres hosszúságot és gyakran ökoszisztémájuk csúcsragadozóivá válnak.
Korábban lehetetlennek tűnt a grönlandi cápák kormeghatározása. Porcokból álló vázukból hiányoznak a kemény csontozatú gerinceseket jellemző meszes gyűrűk, míg több halfajnál a fülükben található ugyancsak meszes test méréseiből állapítják meg a korukat, ezek a cápáknál nem működnek. Nielsen és kollégái egy másik megközelítést alkalmaztak és a cápák szemére összpontosítottak. Az 1950-es és 60-as évek atomkísérletei radioaktív részecskéket juttattak a légkörbe, melyek világszerte bekerültek a táplálékláncokba és a szén radioaktív formáiként bukkantak fel az abban az időszakban élő organizmusokban. Mivel a grönlandi cápa szemének lencseszövete nem változik élete során, megőrzi a sugárzást.
Miután kifogtak egy 2,2 méteres cápát, megállapították, hogy a sugárzási szint szerint az 1960-as években született, vagyis körülbelül 50 éves. Ebből a kutatók kiszámították a cápa növekedési sebességét. A csapat becslése szerint az a bizonyos 5 méteres állat legalább 272 éves volt, de akár 500 év felett is lehetett (392 +/- 120 év). Egy másik példányt legalább 260 évesre becsültek, de lehetett 400 év feletti is. A nőstény cápák elvileg 150 éves koruk környékén válnak ivaréretté. "Több mint egy évszázadot kell várniuk, hogy párosodhassanak - biztos nem örülnek neki" - tette hozzá Nielsen.
A becslések körüli bizonytalanság ellenére egyértelmű, hogy a grönlandi cápák több évszázadot is megélnek, hangoztatja Aaron MacNeil, az Ausztrál Tenger-tudományi Intézet kutatója. "Ez jelenleg a legjobb becslésünk a koruk meghatározására, de nem hiszem, hogy ez lenne a végállomás" - mondta. "A lényeg, hogy ezek az állatok nagyon, nagyon hosszú ideig élnek." A gerincteleneknél akadnak ennél is hosszabb életűek, egyes korallok és szivacsok évezredeken át képesek fennmaradni, de a kagylók is évszázadokat élnek meg.
A grönlandi cápák életének sok aspektusa ismeretlen. Nem tudjuk biztosan, hol hozzák világra kicsinyeiket, egy elmélet szerint az északi fjordok a cápák ellő helyei. Az is tisztázatlan, hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás a fajt, hiszen a felmelegedésnek hatása van a hidegvizű élőhelyeikre, magyarázta MacNeil. A válaszok megtalálása segítene a tudósoknak meghatározni, milyen állapotban van a faj populációja. Mivel nem sok fiatal grönlandi cápát látni, ezért Nielsen azt gyanítja, sok ivarérett cápát kifogtak az olajuk miatt a II. világháború idején, a nemi érettséghez szükséges hosszú idő miatt a populáció újbóli növekedéséhez pedig újabb 100 évre lehet szükség. A hosszú generációváltás az élőhelyi változásokkal szemben is sérülékennyé teheti a fajt.
Niel Hammerschlag, a Miami Egyetem tudósa szerint más mélytengeri cápafajok is hasonló meglepően hosszú élettartammal rendelkezhetnek, úgy véli a grönlandi cápa csupán a "jéghegy csúcsa".