Gyurkity Péter

Az alaszkai jegesmedvék csaknem fele már elpusztult

Az ezredfordulót követően kevesebb, mint egy évtized alatt 40 százalékos csökkenést mértek.

Amerikai és kanadai kutatók 2001 és 2010 között folytatták le megfigyeléseiket, illetve kiterjedt tanulmányukat, amelynek keretében alaszkai jegesmedvéket fogtak be, jelöltek meg, és engedtek újra a szabadba. Saját számaik alapján 40 százalékos csökkenés állhatott be a teljes állományban, amely a jéggel borított terület összeszűkülésével magyarázható.

Az US Geological Survey és az Environment Canada szakembereinek összefogásával valósult meg a csaknem egy évtizedig tartó projekt, amelynek fontosabb eredményeit közzétették a világhálón. Ebből megtudhatjuk, hogy a 40 százalékos csökkenés az utolsó években mért viszonylagos stagnálás ellenére sem állt meg, ez a klímaváltozás miatt folytatódni fog, ami azzal fenyeget, hogy belátható időn belül a térségben élő teljes populáció eltűnhet. A különböző állatvédő csoportok igyekeznek a veszélyeztetett fajok listájára emelni az itteni jegesmedvéket, ám az Egyesült Államokban eddig mindössze annyit sikerült elérniük, hogy ezen állatok immár a fenyegetett fajok kategóriáját „gazdagítják”.

A kutatók adatai szerint 2004-ben még nagyjából 1600 jegesmedve élt a Beaufort-tenger déli részén, ez a szám azonban 2010-re mindössze 900-ra csökkent. Ez leginkább a jégtáblák eltűnésének, a jéggel borított vízfelszín globális felmelegedés miatti összeszűkülésének köszönhető, ami a szokásosnál jóval hosszabb és kimerítő utazásokra kényszeríti azon jegesmedvéket, amelyek normál körülmények között sok időt töltenek négy lábon, illetve a jégtáblákon történő pihenéssel.


A medvéket GPS-szel felszerelt nyakörvekkel követik - ez a példány 220 mérföldet úszott

Extrém példaként említenek egy nőstényt, amely 2011-ben 9 nap alatt 680 kilométert tett meg úszva, ezalatt pedig testsúlyának 22 százalékát, illetve saját kölykét is elveszítette. 2004 és 2006 között különösen súlyos volt a visszaesés, ez a jég gyorsabb ütemű eltűnésével magyarázható, 2003 és 2007 között a megfigyelt 80 kölyök medve közül 2 maradt életben (ez az arány általában 50 százalék körüli), míg 2008 és 2010 között némi stagnálás állt be, ami a kedvezőbb természeti folyamatok eredménye volt – több példány a szárazföldön töltötte a nyarat, az emberi halászat következtében elhullott bálnák tetemén élve.

Amennyiben folytatódik az eddigi trend a teljes populáció eltűnhet, erre nem kell sokat várnunk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • bmw #23
    Nem arrol van szo amit egyesek irnak, hogy atesik az ember a lo tuloldalara hanem arrol az ember elpusztitja a bolygot mert a sok önelegultnek csak az ember szamit meg a sajat onzo ( jomodu minden mas le van szarva ) megelhetese.. Bar az ember tehetne ellene csak a gazdasi erdekeik fontosabbak... es meg az ember a civilizalt, aha....

    Minden haljon ki de az ember az szaporodjon a vegletekig... na ez lesz a vesztunk... persze ezt mi (remelem ) nem eljuk meg....


    Szegeny macik.:) ( es a tobbi )
    Utoljára szerkesztette: bmw, 2014.11.27. 20:47:15
  • Tetsuo #22
    Emellett az egyik legintelligensebb ragadozó.
  • ostoros #21
    "Míg sok más medvefaj étrendjén igen jelentős a növényi eredetű táplálékok szerepe, a jegesmedve csak a sarki nyár hónapjaiban fogyaszt egy kevés zuzmót, mohát vagy bogyót, de azt is csupán étrendi kiegészítésként. Táplálékának zöme állati eredetű, s mivel a sarkvidék zord körülményei közt nemigen válogathat, szinte mindent megeszik. Ez a hatalmas, talán lomhának tűnő állat nagy ügyességgel halászik, ha pedig vadászik, kitartóan üldözi zsákmányát. A hal mellett egyik kedvenc táplálékát a fókák képezik, de olykor madarakat és rénszarvasokat is zsákmányul ejt, sőt a dögöt sem veti meg. "
    Látod? Ennyi. Az a különbség, hogy én utánanéztem, mielőtt hozzászóltam. Te pedig nem.
  • ostoros #20
    Ez pont nem így van. Rengeteg esetben előfordul, hogy egy élőlény képes alkalmazkodni, ha van rá ideje. Viszont így, hogy 50 év alatt elmegy a jég az arktiszról, nem képes belépni az evolúció és a szelekció. Hiszen ahhoz mutációk kellenek, ami időbe telik, és még el is kell terjednie a populációban, amire nincs esély, ha 50 év alatt 0-ra csökken a számuk.
    Mint a bölények esetében: évezredek alatt alkalmazkodtak az indiánokhoz és a vadász módszereikhez aztán jött a fehér ember puskával. Meg a szándékkal, hogy kipusztítsa a bölényeket, mert az indiánok fő tápláléka volt.
  • Tetsuo #19
    Lassú változás esetén nem valószínű, hogy kihalnának és ha úgy is történne, a ökológiai fülkéjét betöltené más, vagyis a helyi biodiverzitás nem csökenne és a bioszféra komplexitása sem lenne kisebb.
  • Tetsuo #18
    Az könnyen észrevehető, hogy téged semmi nem érdekel, csak a trollkodás. ;-)
  • kvp #17
    A jegesmacik nem feltetlen halnak ki teljesen. Mar most megindultak del fele. Ott jellemzoen az ott elo helyi medekel keverednek. A grizzly jegesmedve keverek neve a pizzly vagy mas neven grolar bear. Nagyon aranyos foltos macik, akik nem felnek az embertol, hanem csak siman kajanak nezik. Tovabba bejarnak varosokba is haziallatokra, szemetre es gyerekekre vadaszni. Szoval tenyleg az embernek kell majd kiirtania oket vagy ok esznek meg minket. Az eszak amerikai indianok egyebkent a maciknak drukkolnak...
  • sempronius18 #16
    Hidd el ez nem idő kérdése, megannyi rég kihalt állatnak lett volna ideje bőven az ember megjelenése előtt alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, de nem ment neki.
  • Molnibalage #15
    Teleljesen mindegy, a helyzet azonos. Egyetlen dolgora épített fel a két faj mindent. A pandának kell az az egy növény a jegesmacinak megy a jégtábla. Ha nagyon lassú lenne az éghajlatváltozás sanszosan azt sem élné túl.
  • wednes #14
    Ha lenne rá elég ideje, akár alkalmazkodhatna is hozzá. Nem mindegy, hogy 30-40 év alatt tűnik el az élőhelye vagy 2000.

    Attól még megvan a felelősség, nem kell feleslegesen semmit sem gyorsítani. Mert ilyen erővel nem számít gyilkosságnak egy ember megölése sem, csak az elkerülhetetlen jött el hamarabb. Földi léptékkel mérve 1-2 milliszekundum.

    Nem kell átesni a ló túloldalára persze, nem kell fényevőnek lenni meg azt hirdetni, hogy egy fűszál is értékesebb az emberiségnél. Igen a tevékenységünk során fajok tűnnek el. De vannak teljesen felesleges pusztítások is. Azért kell lelőni az orrszarvúakat vagy tigriseket, hogy valakik kenegessék valamivel a puha p@csüket?