Balázs Richárd

1000 kilométer mélyen is létezik vízkészletünk

Igazolódni látszik, hogy Jules Verne földalatti óceánjának ötlete nem is olyan elrugaszkodott a valóságtól. A Föld köpenye több óceánnyi vizet rejthet, akár még 1000 kilométeres mélységben is.

"Ha nem lenne odalent, elsüllyednénk" - mondta Steve Jacobsen, az amerikai Illinois állambeli Northwestern University kutatója. "Ez nagyobb vízkészletet jelent, mint korábban feltételeztük." A szóban forgó készlet sokkal mélyebben van, mint a korábban észleltek, a Föld magjához vezető út egyharmadánál. A jelenlétét egy 90 millió évvel ezelőtt vulkanikus úton felszínre került gyémánt jelzi. A brazil Sao Luíz folyó közelében talált gyémántnak van egy tökéletlensége - egy elszigetelődött zárvány - ami a képződése során ásványokat zárt magába. Amikor a kutatók infravörös mikroszkópos technikával közelebbről megvizsgálták, egyértelmű bizonyítékot találtak a vízből származó hidroxil ionok jelenlétére, méghozzá igen jelentős mennyiségben.

A következő kérdés a mélység, amiben a gyémánt kialakult, amiből megállapítható a víz eredete. Ennek megválaszolásához a kutatócsoport ismét a zárványhoz fordult. Összetételét tekintve ferroperiklász ásványról van szó, ami vas- és magnézium-oxidból áll, emellett rendkívül magas nyomáson és hőmérsékleteken más fémeket is elnyelhet, például krómot, alumíniumot és titánt. Jacobsen vizsgálatai kimutatták ezeket a fémeket is, illetve ezek elválását a ferroperiklásztól, amire akkor kerülhet sor, amikor a gyémánt a kisebb mélységeken keresztül a felszín felé halad, a fémek jelenléte azonban az alsó köpeny közegére, ezáltal az eredetre is bizonyítékként szolgál. "A foglyul ejtett ásvány összetétele alapján 100 kilométer körülire becsüljük ezt a mélységet" - tette hozzá Jacobsen.

A perdöntő bizonyíték az volt, hogy a zárvány végig a gyémántban helyezkedett el, vagyis a vízre utaló jegyek csak a gyémánt kialakulási helyéről, az alsó köpenyből származhatnak. "Ez a legmélyebben talált vízre utaló bizonyíték a bolygón" - mondta. "A főüzenete az, hogy a Föld vízkörforgása nagyobb, mint amit valaha feltételeztünk, egészen a köpeny mélyéig terjed." A víznek egyértelmű szerepe van a lemeztektonikában, azt azonban nem tudják, milyen mélyre nyúlhatnak ezek a hatások. A felfedezésnek kihatása lehet a Föld vizének eredetéről szőtt elméletekre is. Ezek alapján elképzelhető, hogy az első pillanatoktól kezdve jelen volt az éltető folyadék bolygónkon.

Jacobsen szerint a rendkívüli mélységben fellelt víz segíthet magyarázatot adni arra, hogy miért a Föld az egyetlen ismert bolygó, aminek lemeztektonikája van. "A víz keveredik az óceáni kéreggel és szubdukciót idéz elő a konvergens lemez határoknál" - taglalta. "A víz bejutása a köpenybe elősegíti az olvadást és meggyengíti a kőzetet, elősegítve a lemezek mozgását."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #72
    Ez érdekes volt, köszönöm.
  • ostoros #71
    https://en.wikipedia.org/wiki/Dark_Ages_(historiography)

    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.12.06. 17:58:36
  • gforce9 #70
    Láttam már az előadást. Ezért mondtam, hogy matematikai módszert talált ki. A régi az epiciklusokra alapuló földközpontú modell pontosabb előrejelzéseket adott akkor még. Csak a napközpontúnak meg a matekja volt marha egyszerű.
  • molnibalage83 #69
    Te tényleg ennyire fullba tolod...?
  • molnibalage83 #68
    Annyira nem. A műszaki tudományok egy része bizony fejlődött. Nézzél már rá arra, hogy milyen hajózás volt a XI. században és milyen 300 évvel később, mikor még az inkvizíció is tombolt. Ostromgépek, stb.

    A tudomány azért nem fejlődött, mert hiányzott hozzá két dolog.

    1. Nyomtatás az eredmények pontos rögzítéséhez és terjesztéséhez. Kásd a kettővel lentebb levő videóban.
    2. Egységes természettudományok számára használható matek. Ezt Newton alkotta meg meg még páran, de övé volt a szupernagy érdem. Semmi sem gátolta volna az ősöket sem, hogy arra jöjjenek rá, amire Newton.

    Nemi minden a kereszténység és az egyház hibája. Érdekes módon, ahol nem kereszténység volt azok sem hajrázták le fejlődésben az európai kultúrát sőt, azért volt az egész kolonizáció, mert a nyugat volt technikailag a legfejlettebb... Tehát más, még annyit sem ért el, mint Európa...
  • molnibalage83 #67
    Lásd az előző kommentben levő videót Gallileiről. A történet ennél jóval viccesebb.
  • molnibalage83 #66
    A Kopernikus féle világképet semmilyen méréssel nem tudták alátámasztani, csak azért lett népszerű, mert egyszerűbb volt, mint a mindenféle vicces magyarázatokkal dolgozó Föld központú. Később tudták csak megyfigyelésekkel igazolni, hogy a Nap központú a Naprendszert nézve helyes megállapítás.

  • VolJin #65
    Talán nem kellene utópiákat kergetni, és akkor nem fájna annyira, hohy a világ igazságtalan. Az összes nagy szopórolleres világkatasztrófa abból következett, hogy valaki, valakik a nagy sopánkodásban, hogy igazságtalan a világ, belefogtak egy utópua megvalósétásába.
  • VolJin #64
    A pénznek két szerepe van. A termelés finanszírozása, és a megtermelt javak elosztása.
    Ezért másként nem is lehetséges működnie a világnak, minthogy a pénz hatalmat biztosít. Nincs itt semmiféle irány, mindig is így volt...
  • TokraFan #63
    A Föld népeinek fejlődése, az általuk járt út, a társadalmak melyekbe szerveződnek, nem beszélve a kultúrális sajátosságokról, ma is borzasztóan eltérő! Többek között, már csak ezért sem lehet egyértelmű választ adni arra, hogy a haladási irány _globálisan_ jó-e vagy sem!

    A fejlődés is több síkon mozog. Technológiai és tudományos szinteken most jó az irány. Az oktatásban vannak országok (nem itthon) ahol alapúvetően jó az irány.
    Más szempontokat nézve pedig bizonyára nem jó az irány, többek között pusztán a birtokolt pénz mennyisége alapján történő befolyás és hatalomgyakorlás a lehető legrosszabb, amit el tudok képzelni. Egyrészt így tökéletesen alkalmatlan és főleg értéktelen emberek kerülhetnek milliók életét döntően befolyásoló hatalmi pozíciókba, másrészt a haszonszerzési vágy legtöbb esetben nem az értelmes, okos és az emberiség javát szolgáló döntéseknek kedvez. Jobbnak látnék egy meritokrata rendszert, bár azt is nagyon át kéne gondolni és a megfelelő biztosítékok egész láncolatát kéne létrehozni azért, hogy valóban csak a legjobbak, legokosabbak, legbölcsebbek, legtehetségesebbek, legszorgalmasabbak és a társadalom szempontjából is értékes emberek juthassanak vezető poziíciókba.
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2016.11.30. 09:13:59