Balázs Richárd
1000 kilométer mélyen is létezik vízkészletünk
Igazolódni látszik, hogy Jules Verne földalatti óceánjának ötlete nem is olyan elrugaszkodott a valóságtól. A Föld köpenye több óceánnyi vizet rejthet, akár még 1000 kilométeres mélységben is.
"Ha nem lenne odalent, elsüllyednénk" - mondta Steve Jacobsen, az amerikai Illinois állambeli Northwestern University kutatója. "Ez nagyobb vízkészletet jelent, mint korábban feltételeztük." A szóban forgó készlet sokkal mélyebben van, mint a korábban észleltek, a Föld magjához vezető út egyharmadánál. A jelenlétét egy 90 millió évvel ezelőtt vulkanikus úton felszínre került gyémánt jelzi. A brazil Sao Luíz folyó közelében talált gyémántnak van egy tökéletlensége - egy elszigetelődött zárvány - ami a képződése során ásványokat zárt magába. Amikor a kutatók infravörös mikroszkópos technikával közelebbről megvizsgálták, egyértelmű bizonyítékot találtak a vízből származó hidroxil ionok jelenlétére, méghozzá igen jelentős mennyiségben.
A következő kérdés a mélység, amiben a gyémánt kialakult, amiből megállapítható a víz eredete. Ennek megválaszolásához a kutatócsoport ismét a zárványhoz fordult. Összetételét tekintve ferroperiklász ásványról van szó, ami vas- és magnézium-oxidból áll, emellett rendkívül magas nyomáson és hőmérsékleteken más fémeket is elnyelhet, például krómot, alumíniumot és titánt. Jacobsen vizsgálatai kimutatták ezeket a fémeket is, illetve ezek elválását a ferroperiklásztól, amire akkor kerülhet sor, amikor a gyémánt a kisebb mélységeken keresztül a felszín felé halad, a fémek jelenléte azonban az alsó köpeny közegére, ezáltal az eredetre is bizonyítékként szolgál. "A foglyul ejtett ásvány összetétele alapján 100 kilométer körülire becsüljük ezt a mélységet" - tette hozzá Jacobsen.
A perdöntő bizonyíték az volt, hogy a zárvány végig a gyémántban helyezkedett el, vagyis a vízre utaló jegyek csak a gyémánt kialakulási helyéről, az alsó köpenyből származhatnak. "Ez a legmélyebben talált vízre utaló bizonyíték a bolygón" - mondta. "A főüzenete az, hogy a Föld vízkörforgása nagyobb, mint amit valaha feltételeztünk, egészen a köpeny mélyéig terjed." A víznek egyértelmű szerepe van a lemeztektonikában, azt azonban nem tudják, milyen mélyre nyúlhatnak ezek a hatások. A felfedezésnek kihatása lehet a Föld vizének eredetéről szőtt elméletekre is. Ezek alapján elképzelhető, hogy az első pillanatoktól kezdve jelen volt az éltető folyadék bolygónkon.
Jacobsen szerint a rendkívüli mélységben fellelt víz segíthet magyarázatot adni arra, hogy miért a Föld az egyetlen ismert bolygó, aminek lemeztektonikája van. "A víz keveredik az óceáni kéreggel és szubdukciót idéz elő a konvergens lemez határoknál" - taglalta. "A víz bejutása a köpenybe elősegíti az olvadást és meggyengíti a kőzetet, elősegítve a lemezek mozgását."
"Ha nem lenne odalent, elsüllyednénk" - mondta Steve Jacobsen, az amerikai Illinois állambeli Northwestern University kutatója. "Ez nagyobb vízkészletet jelent, mint korábban feltételeztük." A szóban forgó készlet sokkal mélyebben van, mint a korábban észleltek, a Föld magjához vezető út egyharmadánál. A jelenlétét egy 90 millió évvel ezelőtt vulkanikus úton felszínre került gyémánt jelzi. A brazil Sao Luíz folyó közelében talált gyémántnak van egy tökéletlensége - egy elszigetelődött zárvány - ami a képződése során ásványokat zárt magába. Amikor a kutatók infravörös mikroszkópos technikával közelebbről megvizsgálták, egyértelmű bizonyítékot találtak a vízből származó hidroxil ionok jelenlétére, méghozzá igen jelentős mennyiségben.
A következő kérdés a mélység, amiben a gyémánt kialakult, amiből megállapítható a víz eredete. Ennek megválaszolásához a kutatócsoport ismét a zárványhoz fordult. Összetételét tekintve ferroperiklász ásványról van szó, ami vas- és magnézium-oxidból áll, emellett rendkívül magas nyomáson és hőmérsékleteken más fémeket is elnyelhet, például krómot, alumíniumot és titánt. Jacobsen vizsgálatai kimutatták ezeket a fémeket is, illetve ezek elválását a ferroperiklásztól, amire akkor kerülhet sor, amikor a gyémánt a kisebb mélységeken keresztül a felszín felé halad, a fémek jelenléte azonban az alsó köpeny közegére, ezáltal az eredetre is bizonyítékként szolgál. "A foglyul ejtett ásvány összetétele alapján 100 kilométer körülire becsüljük ezt a mélységet" - tette hozzá Jacobsen.
A perdöntő bizonyíték az volt, hogy a zárvány végig a gyémántban helyezkedett el, vagyis a vízre utaló jegyek csak a gyémánt kialakulási helyéről, az alsó köpenyből származhatnak. "Ez a legmélyebben talált vízre utaló bizonyíték a bolygón" - mondta. "A főüzenete az, hogy a Föld vízkörforgása nagyobb, mint amit valaha feltételeztünk, egészen a köpeny mélyéig terjed." A víznek egyértelmű szerepe van a lemeztektonikában, azt azonban nem tudják, milyen mélyre nyúlhatnak ezek a hatások. A felfedezésnek kihatása lehet a Föld vizének eredetéről szőtt elméletekre is. Ezek alapján elképzelhető, hogy az első pillanatoktól kezdve jelen volt az éltető folyadék bolygónkon.
Jacobsen szerint a rendkívüli mélységben fellelt víz segíthet magyarázatot adni arra, hogy miért a Föld az egyetlen ismert bolygó, aminek lemeztektonikája van. "A víz keveredik az óceáni kéreggel és szubdukciót idéz elő a konvergens lemez határoknál" - taglalta. "A víz bejutása a köpenybe elősegíti az olvadást és meggyengíti a kőzetet, elősegítve a lemezek mozgását."