Balázs Richárd
A Föld vízkészletének fele idősebb a Napnál
Ki gondolta volna, hogy a Föld óceánjai idősebbek a Napnál? Bolygónk vizének nagy része a csillagközi űrben alakult ki parányi lebegő jégszemcsék formájában. A felfedezés nem csupán a Naprendszer összetételére vonatkozóan szolgál fontos utalásokkal, az exobolygókról is képet adhat.
"A víz létfontosságú hozzávaló, amire szinte minden ismert életformának szüksége van a Földön a fejlődéshez" - mondta Ilsedore Cleeves, a Michigan Egyetem kutatója. "A víz eredetének megismerése egy kicsit arról is árulkodik, mennyire gyakori az élet az univerzumban"
A Naprendszer összes vize, legyen az bolygókon, üstökösökben, meteoritokban, vagy a jeges holdakon, mint az Europa, adott mennyiségben deutériumot, a hidrogén egy plusz neutronnal rendelkező izotópját tartalmazza. A csillagok között található jég különösen gazdag a deutériumban, ezért korábban azt gyanították, hogy ez volt a Naprendszer nehéz vizének forrása. A fiatal Naprendszer azonban annyira heves és sugárzással teli volt, hogy a beérkező jégrészecskéket szétszakította, később vízzé újraegyesítve - legalábbis az elméletek szerint.
Cleeves és munkatársai elkészítették a korai Nap modelljét, melyből arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti magyarázat nem állja meg a helyét. Miután modelljük szétszedte az összes csillagközi jeget, az oxigént fagyott szénmonoxidba zárta, emellett nem termelődött elég ionizált, deutériumban gazdag hidrogén sem, vagyis a kezdeti Naprendszer nem rendelkezett a víz általunk látható magas deutérium szinteket tartalmazó összetevőivel. Ehelyett a csillagközi jégnek érintetlenül kellett eljutnia a bolygókra, holdakra és üstökösökre. Cleeves számítása szerint a Föld óceánjainak vize akár felerészben, illetve feltehetően az üstökösökön található összes víz ebből az ősi forrásból ered.
Nem csak jég van a csillagközi térben - találunk ott szerves anyagokat is, tette hozzá Fred Ciesla, a Chicago Egyetem bolygótudósa. Amennyiben ez a csillagközi anyag bejutott naprendszerünk bolygóinak formálódásába, akkor ez a más csillagok körül kialakult bolygókra is igaz lehet, megnövelve az esélyt, hogy sok bolygórendszer alakult ki az élet nyersanyagaival. "Ez lehetőséget biztosít az összes bolygónak a szerves anyagok és az élet kialakulásához fontos dolgok eléréséhez" - mondta Ciesla. "Hogy azután idegen életformává, kis zöld emberkékké alakul-e vagy sem, az már egy egészen másik történet"
"A víz létfontosságú hozzávaló, amire szinte minden ismert életformának szüksége van a Földön a fejlődéshez" - mondta Ilsedore Cleeves, a Michigan Egyetem kutatója. "A víz eredetének megismerése egy kicsit arról is árulkodik, mennyire gyakori az élet az univerzumban"
A Naprendszer összes vize, legyen az bolygókon, üstökösökben, meteoritokban, vagy a jeges holdakon, mint az Europa, adott mennyiségben deutériumot, a hidrogén egy plusz neutronnal rendelkező izotópját tartalmazza. A csillagok között található jég különösen gazdag a deutériumban, ezért korábban azt gyanították, hogy ez volt a Naprendszer nehéz vizének forrása. A fiatal Naprendszer azonban annyira heves és sugárzással teli volt, hogy a beérkező jégrészecskéket szétszakította, később vízzé újraegyesítve - legalábbis az elméletek szerint.
Cleeves és munkatársai elkészítették a korai Nap modelljét, melyből arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti magyarázat nem állja meg a helyét. Miután modelljük szétszedte az összes csillagközi jeget, az oxigént fagyott szénmonoxidba zárta, emellett nem termelődött elég ionizált, deutériumban gazdag hidrogén sem, vagyis a kezdeti Naprendszer nem rendelkezett a víz általunk látható magas deutérium szinteket tartalmazó összetevőivel. Ehelyett a csillagközi jégnek érintetlenül kellett eljutnia a bolygókra, holdakra és üstökösökre. Cleeves számítása szerint a Föld óceánjainak vize akár felerészben, illetve feltehetően az üstökösökön található összes víz ebből az ősi forrásból ered.
Nem csak jég van a csillagközi térben - találunk ott szerves anyagokat is, tette hozzá Fred Ciesla, a Chicago Egyetem bolygótudósa. Amennyiben ez a csillagközi anyag bejutott naprendszerünk bolygóinak formálódásába, akkor ez a más csillagok körül kialakult bolygókra is igaz lehet, megnövelve az esélyt, hogy sok bolygórendszer alakult ki az élet nyersanyagaival. "Ez lehetőséget biztosít az összes bolygónak a szerves anyagok és az élet kialakulásához fontos dolgok eléréséhez" - mondta Ciesla. "Hogy azután idegen életformává, kis zöld emberkékké alakul-e vagy sem, az már egy egészen másik történet"