Informatika és tudomány

Ötvös Tibor

Túlhalásszuk az óceánjainkat

Komoly problémát okoznak az óceánok élővilágában az emberi szennyezések és az indokoltnál több halászat. Ha nem változtatunk a folyamatokon, nagy veszélybe kerülhet az életünk.

A világ óceánjainak élővilága és az emberek jóléte, egészsége szorosan, ám eléggé kibogozhatatlanul kapcsolódnak össze. Több kimutatás és kutatás állapította meg, hogy az emberiség egyharmada a szükséges állati proteinek 20 százalékát a tengeri élőlényekből nyeri ki. Azonban már korábban is felmerült, hogy a túlnépesedés miatt ez a fogyasztói kör jóval nagyobb, mint ami például két-három évtizeddel ezelőtt volt és ebből adódóan több élőlény fogy a vizekből.

Eme folyamatot pedig figyelni kell és ezért alakult meg az Óceán Egészség Mutató nevet kapott index, amelyet 2011. október 15-én hozott létre több, globálisan is ismert, a világtengerek állapotát kutató szervezet. Pár napja került ki a második értékelés az oldalra, melyben kiderült, hogy a mostani halászati folyamat egyszerűen nem fenntartható. Ben Halpern, a Kalifornia Egyetem tengerbiológusa és a projekt vezető kutatójának elmondása alapján "ezzel az ütemmel emberek millióinak az étkeztetését veszélyeztethetjük."

Az index 10 kategóriában összegzi a világ összes vizének az állapotát és ezen mutatók összességében nem romlottak a tavalyi óta, ám így is csupán 65 pontot kaptak az elérhető 100-ból. Az alacsony pont a "természetes termékek" kategóriának rossz szereplése miatt következett be, hiszen itt csupán 31 pontot adtak a kutatók. Eme menüpont alatt az emberi fogyasztásra alkalmatlan tengeri termékek (halolaj, korallok, szivacsok stb.) felhasználását mérték, ami nagyon rossz és pazarló. Ugyanakkor ez a túlhalászatnak is köszönhető, mivel gyorsabban emeljük ki a vizekből a tengeri lényeket és termékeket, mint ahogy azt a természet pótolni tudná.

Természetesen nem mindenki ismeri el az index eredményeit. Egyesek szerint teljesen átláthatatlan és bonyolult az osztályozási rendszer, azt azonban még ők is elismerik, hogy pár év múlva ha az ember egymás mellé teszi a kimutatásokat és osztályzatokat akkor kaphat egy képet a vizeink állapotáról. Ám változtatásra szükség van, ebben szinte az összes kutató egyetért.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • phoenix9876 #57
    Fontos tényezők:
    - régen a folyókban még lehetett fürdeni. Most olyanok, hogy annyi szennyezőanyag van bennük, hogy szép kis fertőzéseket lehet összeszedni. Na ezek a folyók folyammá duzzadnak, és a tengerekbe, óceánokba futnak, és elég jól szennyezik azt. Ne gondoljuk azt, hogy olyan nagyon jó a halaknak, főleg a folyótorkolatok közelében. Egy-egy ilyen folyamnak a hordaléka a parttól többszáz km-re is elér.
    - vannak olajkutak a tengereken, óceánokon is, valamint szoktak tankhajókkal szállitani olajat. Van egy nagy olajkatasztrófa, és rögtön rengeteg élőlény elpusztul a kiömlő olajtól
    - a pazarlás ott kezdődik, hogy halhússal etetnek halakat, ami megtöbbszörözheti bizonyos esetekben a szükséges halmennyiséget, tehát felgyorsitja a halak fogyását
    - elég durván szennyezzük a levegőt, számomra nagyon kellemetlen a nagyvárosok forgalmasabb utcáinak levegői. Na esőzések során ezen szennyező anyagok egy részét a viz oldja, elsavasithatja, illetve a szennyező anyagokat belemoshatja a talajba, vizbe (de talán még ez a legkisebb mértékű probléma).
    - a pazarláshoz hozzátartozik az is (habár ez nem annyira a halakra jellemző), hogy mindenki tart egy vagy több háziállatot, amit etetni kell, és a leggyakoribb háziállat, a kutya és a macska húsféléket nagyon szereti. Vannak páran, akik 3-5-10 kutyát vagy macskát is tartanak, amit aztán hússal lenne j etetni, mert nem disznók, nem esznek meg akármilyen moslékot (habár ez elsősorban nem halhússal történik)
    - a tengerparton élők fő tápláléka a hal, hisz nekik azt a legkönnyebb és legolcsóbb beszerezni, és a két legnépesebb ország, India és Kina jelentős tengerparttal rendelkeznek, nem beszélve egyéb viszonyla sűrűn lakott országok népeiről
    - világszerte többen vannak elhizva, mint ahányan éheznek (ez is kihat minden táplálékra).
    Hirtelen ennyi jutott eszembe.
    www.uj-vilag.webnode.hu
  • Vol Jin #56
    Hülyeségeket beszélsz. Hogy lenne sok ezer milliárd euró? 10-20 lehet, de aha érdekel nézd meg a Nemzeti Bank jelentésében.

    Hihetetlen, hogy emberek nem tudnak feldolgozni agyban nagy számokat. Neked milyen számok ugranak be? Hoszonharmincezercsiliárdmillió?
  • Vol Jin #55
    Nem tudnak kiszállni belőle. Köti őket a 20-30 éves futamidő. Ma az a helyzet, hogy az összes külföldi tulajdonú magyar bankot eladnák az anyacégek, ha jelentkezne olyan hülye, aki megvenné őket.
  • johnfly #54
    Van egyébként egy nagyon jó magyar módszer, ami megszabadítja a hitelest a hitelétől, csak itt helyhiány van elmagyarázni. Amikor meghallottam, hogy miként működik, besírtam. Sokan megkárosítottak már kis hazánk fiai közül a "nagy elnyomó vérszomjas bankok" közül szinte mindegyiket már.
    Az egyik módszerhez hajléktalanok kellenek, a másikhoz meg egy off-shore behajtócég.
    .Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
  • johnfly #53
    Nem, valószínűleg igaza van. A főkönyvi kimutatásaikban a bankokban tényleg ehhez hasonló adatok szerepelnek (miután leírták az összes költségüket( meg hogy koalákat tenyésztenek import eukaliptuszlevélen óriási veszteséggel)). Most nem tudom pontosan, és megkeresni sincs kedvem, de a magyar emberek össz. hitel állománya sok !ezer milliárd EURO! Ennek csupán másfél százaléka is k*rva g*ci sok pénz. Elképzelhetetlenül sok. Brutális pénzösszeg.
  • ostoros #52
    Szóval a végére kihozod,hogy a bankok semmit nem keresnek az ingatlan üzletágon. Ennek ellenére tovább csinálják. Valószínűleg te vagy az aki téved.
  • Vol Jin #51
    "Várj. A hitelekkel nem az a gond (és nem csak a deviza hitelekről beszélek), hogy a bankok valahogy teljesen lenyelik a kockázatot és extra profitra tesznek szert.
    Hanem, hogy tudatosan nem tájékoztatják a kockázatról az ügyfeleket, hogy gyak vissza kell fizetni a pénzt, vagy esetleg sokkal többet is. Miközben az ügyfél veszít eközben a magasabb visszafizetésből a bank nem enged, rárakja a maga kis hssznát és nem akar az eredeti kostrukciótól elállni, gyak felvállalni a veszteség rá eső részét, hanem mindent hárít az ügyfélre."

    Egyrészt benyelted a fideszbolsevik propagandát, mert abban sulykolják, hogy a bank tudatosan nem tájékoztatta az embereket, pedig lófaszt nem. Eleve a bankreklámok végén ott volt mindig, hogy a THM nem tartalmazza az árfolyamkockázatot, másrészt a PSZF rendszeresen adott le közhasznú reklámokat, hogy a törlesztő változhat az árfolyam függvényében. Továbbá minden szerződéskötéskor kötelező volt elmondani a bankosoknak, hogy devizahitelnek következménye az árfolyamkockázat. Csak ezt magasról leszarták az emberek. Kibaszottul nem igaz, hogy az embereket félretájékoztatták. A devizahitelek terjedésének egyetlen oka volt. Nem volt annyi forintmegtakarítás az országban, amennyi kölcsönt felvenni akartak az emberek. Egyébként a bankok haszna az egész szaron évi 1-2%, amibe pont nem fér bele, hogy az árfolyamkockázatot benyeljék. Mint ahogy azon sem profitáltak volna, ha erősödik a forintárfolyam. Gondolom senki nem tiltakozott volna akkor, hogy szeretné a megszokott magasabb törlesztőt fizetni, mert nem tudja megszokni ezt az új alacsonyat.


    Egyébként aki nem hülye és van is oénzügyi képzettsége, annak világos, hogy az unortodox fideszes politika miatt ilyen szar az árfolyam, és magas a kockázati felár, amiért többet kell fizetni a devizakölcsönösöknek. (direkt hívom kölcsönnek, mert ezek nem hitelek.).
  • Vol Jin #50
    "Attól viszont tény, hogy a pénz amit így megkap valahonnan csak megjelenik a gazdaságban, és most már a bank megint kihelyezheti, és újra mégtöbbet hajthat be, miközben nem folyt semmi termelő tevékenység."

    Nem figyelsz. Az nem a bank pénze, hanem svájci pénz, tehát megy vissza Svájcba. Ami az itteni gazdaságot erősíti, az az a része, hogy vettél egy lakást, és megkapja az a pénzt, aki csinálta a téglát, meg aki egymásra halmozta, meg a festék fel lett kenve a falra, stb. A banknak egy haszna van, az pedig a kamatmarzs meg kezelési költségek. Mondjuk olyan egy vagy két százalékot nyernek évente az egész szaron, amiből lejön a saját rezsijük, meg az, hogy van aki nem fizet. Gyakorlatilag mára ez azt jelenti, hogy semmit nem keresnek az egész ingatlan üzletágon.
  • NEXUS6 #49
    Várj. A hitelekkel nem az a gond (és nem csak a deviza hitelekről beszélek), hogy a bankok valahogy teljesen lenyelik a kockázatot és extra profitra tesznek szert.
    Hanem, hogy tudatosan nem tájékoztatják a kockázatról az ügyfeleket, hogy gyak vissza kell fizetni a pénzt, vagy esetleg sokkal többet is. Miközben az ügyfél veszít eközben a magasabb visszafizetésből a bank nem enged, rárakja a maga kis hssznát és nem akar az eredeti kostrukciótól elállni, gyak felvállalni a veszteség rá eső részét, hanem mindent hárít az ügyfélre.
  • NEXUS6 #48
    Részben jogos, amit kifogásolsz. Bocs, nem gondoltam át mielött leírtam.
    De egyrészt a zöldeskedésnek, van mikrogazdasági és makrogazdasági hatása is. A makrogazdasági szinten a legfontosabb az amit az energiáról írtam, hogy akár zöld, akár nemzöld terméket állítunk elő, az előállítás energiaigényének többszöröse a környezet helyreállítása.

    A zöld termék lokálisan lehet jó is mert pl a paradicsomot nem spanyolból hozzuk, hanem helyben termeljük. Igaz a spanyol gazda álla meg felkopik.
    Azonban nem használunk vegyipari termékeket, vagyis az ilyen melósok is akár munkanélkül maradnak. Alacsonyabb hozamot tudunk elérni, vagyis ugyan annyi termékhez még több földterületet kell megművelni, a sokszínű természetes környezetet kiirtani! Eközben a termék ára is magas.
    Vagy is a zöld termék egyáltalán nem biztos, hogy valóban zöld miközben a gazdasági munkamegosztás, a hatékonyság szintjét csökkenti.
    A zöld termék általában csak azt jelenti, hogy valami primitívebb termelési módon előállított, de ha mindenkinek ilyen termékeket akarunk adni, akkor még 500 millió embert sem lesz képes eltartani a Föld.

    Jelenleg viszonylag olcsó az emberi erőforrás és a cégek nincsenek rákényszerítve, hogy a természetit vissza alakítsák (bár ebben pont az EU élen jár, ami miatt viszont nem is versenyképes). A lényeg hogy globális kihívásokra globális szabályozás kéne.

    Az ellentmondások nem csak az én szavaimban vannak, hanem az egész szituban!
További bejegyzések a fórumban...