Gyurkity Péter

Az óceánok pótolhatják az egyre fogyó ivóvizet

Egy rendkívül egyszerű és olcsó eszközzel is megoldható a tengervíz sótalanítása, megszüntetve az ivóvízhiányt.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani, hogy az elkövetkező évtizedekben az emberek által is fogyasztható édesvíz az olajéhoz mérhető szerepet kap majd, mivel a lélekszám növekedésével, valamint a rendelkezésre álló források véges mivoltának köszönhetően egyre kevesebb ivóvízzel kell majd beérnünk. Egy olcsó eszköz megoldást jelenthet a tengerek vizének nagy méretekben történő sótalanítására.

Kyle Knust, a Texas Egyetem doktorandusz hallgatója, évek óta dolgozik saját fejlesztésén, amelynek licencét egy 2012-ben útnak indított, szintén amerikai cég gyorsan meg is szerezte magának. Az Okeanos vezetése ugyanis szintén látott némi fantáziát az eszközben, amely kis mennyiségben ugyan nem túl jelentős eredményeket produkál, azonban szinte végtelen módon skálázható, így idővel akár az óceánok vizének nagy tömegben és állandó jelleggel történő sótalanítását is megoldhatná. Hogy ez mennyiben lesz így, az még a jövő kérdése, ám a munka eddigi gyümölcse mindenképpen biztató.

Maga az eszköz (amely a Waterchip névre hallgat) tulajdonképpen egy piciny, ipszilon alakú műanyag darabka, amely tenyerünkön is kényelmesen elfér. A mindössze 50 centbe kerülő fejlesztés elágazásánál elektromos mezőt generálnak, amely eltéríti a vízben található sót, így a másik ágon már a megtisztított folyadék távozik el - természetesen egy szintén igencsak apró csordogálás formájában. Egy chip a teljes sótartalom egynegyedét távolítja így el, azonban az eszközt könnyen és gyorsan skálázhatjuk, számos hasonló példány összekötésével pedig a nagyobb méretek leküzdése sem jelenthet gondot. A megoldás több előnyt is kínál a hagyományos, pumpákkal és membránokkal operáló üzemekkel szemben, amelyek ráadásul az üvegházhatás szempontjából sem bizonyulnak ideális alternatívának, hiszen azokhoz képest feleannyi energiával működik, a költségek terén pedig szinte össze sem hasonlítható a két eltérő alkalmazás.

Az említett cég az idei évben szeretné kipróbálni az első prototípusokat, ezt követően kerítenének sort a kereskedelmi forgalomban történő megjelenésre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • inkvisitor #20
    És mi van a jó öreg napenergiás megoldással?
    Sekély csatorna, domború üvegtetővel, vagy valami némileg hűvösebb résszel. A párolgó víz lecsapódik a tetőn, majd lefolyik egy párhuzamos csatornába. Kész.
  • teddybear #19
    Drága a tüzelő hozzá. A megfelelő műgyanta sokkal olcsóbb.
  • Zero 7th #18
    Mezőgazdasági és ipari célra miért nem jó a desztillált? Vagy az még drágább?
  • Zero 7th #17
    Ezzel kapcsolatban azon tudok röhögni, amikor jön azzal a média, hogy hűűűű, száz éve nem volt ilyen magas vízszint.

    Ja, csak mondjuk száz éve még volt a folyóinknak ártere.
  • gforce9 #16
    Gyanítom ennek is a tisztítás lesz a kerékkötője. Ha túl sok iont húz magához egy idő után az a kis Y alak ki van ütve, semlegessé válik és nem tisztít. Hasonlóan ahhoz, hogy a bazijó szűrőnek is az az átka, hogyha túl sokmindent szűr ki, eltömődik, ha meg keveset, akkor meg haszna nincs.
  • johnfly #15
    Igen, az a szemipermeábilis membrán, ami nyomás hatására az ozmózist játssza le visszafelé, és milliófelé használják a világon, és kereskedelemben kapható, csak az a bibi vele, hogy néhány ezer liter víz megtisztítása után kidobandó az egész a pics...ba, még amit úgy terveznek meg, hogy egy spec. tisztítási folyamattal ezt az elkoszolódási folyamatot kvázi redukálni lehet, még azoknak sem jobb az élettartamuk 2-3 szorosnál.
    Egyszóval: DRÁGA! Ivóvíz szükségleteket ki lehet vele elégíteni, de öntözésre, és egyéb technológiai vizeknek nem költséghatékony.
  • wormwood777 #14
    Réges-rég megjelent itt egy cikk valami olyan anyagról, ami a vízmolekulákon kívül nem enged át semmit. Azzal mi lett.... Sima gravitációs szűrőrendszert lehet belőle építeni, és egy sótablettával kész az ivóvíz.
  • johnfly #13
    Végül is kiderül belőle, hogy egy milliomod litert tisztít meg másodpercenként......Jó kevés. Egy 3,6 liter per órás egységhez 4000 chip-re lenne szükség, ami 2000dollár. He-he. Ebből jó sok fordított ozmózisos kijönne.
  • johnfly #12
    http://inhabitat.com/nano-water-chip-could-make-desalination-affordable-for-everyone/

    Itt van egy rövid video is, onnan meg a youtube-on lehet keresgélni...
  • BaliBoy #11
    Waterchip:

    :)))