Gyurkity Péter
Periodikusan megfagy az Ió légköre
Ezt erősítette meg egy új megfigyelés, amely szerint a hold légköre gyors ciklusokon megy át.
A Journal of Geophysical Research: Planets magazinban tették közzé azt az új tanulmányt, amely az Ió hold légkörének ciklusaival foglalkozik. A csillagászok már régóta sejtették, hogy az égitest légköre periodikusan megfagy, ezt azonban most vették először közelebbről szemügyre.
A NASA által finanszírozott kutatás eredményeként megállapították, hogy a jelenség meglehetősen gyorsan megy végbe, hiszen ez olyankor fordul elő, amikor a Jupiter a hold és a Nap között halad el, árnyékba borítva kísérőjének felszínét. Ilyenkor az Ió jórészt kén-dioxidból álló légköre gyakorlatilag megfagy, majd pedig az újból előbukkanó Nap sugaraitól felmelegítve ismét felenged, egyfajta gyors körforgást hozva létre a holdon, amely ennek eredményeként igencsak cudar körülményeket kínál az arra tévedőknek. Ez az összeomlás 1,7 naponta, nagyjából 2 órán keresztül tart, vagyis szinte állandónak mondható.
A kén-dioxidból álló légkör természetesen a vulkanikus tevékenység eredménye, ezt régóta ismerjük. A napsütéses időszakban a felszínen nagyjából -150 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik, a Jupiter árnyékában azonban ez egészen -168 Celsius-fokra süllyed le, ekkor következik be a légkör „megfagyása”, amit a Gemini North teleszkóppal elvégzett első, 2013-ból eredő megfigyelés, valamint a Texas Echelon Cross Echelle Spectrograph (TEXES) segítségével vettek szemügyre. A magyarázat szerint a napsütés a felszíni jég hőmérsékletének szabályozásával a légköri nyomást módosítja napi szinten, amit most (pontosabban még 2013 novemberében) sikerült először rögzíteni.
A tanulmány révén javult a geológiailag aktív hold folyamatairól alkotott képünk, ezzel egy újabb extrém jelenséget sikerült megfigyelni.
A Journal of Geophysical Research: Planets magazinban tették közzé azt az új tanulmányt, amely az Ió hold légkörének ciklusaival foglalkozik. A csillagászok már régóta sejtették, hogy az égitest légköre periodikusan megfagy, ezt azonban most vették először közelebbről szemügyre.
A NASA által finanszírozott kutatás eredményeként megállapították, hogy a jelenség meglehetősen gyorsan megy végbe, hiszen ez olyankor fordul elő, amikor a Jupiter a hold és a Nap között halad el, árnyékba borítva kísérőjének felszínét. Ilyenkor az Ió jórészt kén-dioxidból álló légköre gyakorlatilag megfagy, majd pedig az újból előbukkanó Nap sugaraitól felmelegítve ismét felenged, egyfajta gyors körforgást hozva létre a holdon, amely ennek eredményeként igencsak cudar körülményeket kínál az arra tévedőknek. Ez az összeomlás 1,7 naponta, nagyjából 2 órán keresztül tart, vagyis szinte állandónak mondható.
A kén-dioxidból álló légkör természetesen a vulkanikus tevékenység eredménye, ezt régóta ismerjük. A napsütéses időszakban a felszínen nagyjából -150 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik, a Jupiter árnyékában azonban ez egészen -168 Celsius-fokra süllyed le, ekkor következik be a légkör „megfagyása”, amit a Gemini North teleszkóppal elvégzett első, 2013-ból eredő megfigyelés, valamint a Texas Echelon Cross Echelle Spectrograph (TEXES) segítségével vettek szemügyre. A magyarázat szerint a napsütés a felszíni jég hőmérsékletének szabályozásával a légköri nyomást módosítja napi szinten, amit most (pontosabban még 2013 novemberében) sikerült először rögzíteni.
A tanulmány révén javult a geológiailag aktív hold folyamatairól alkotott képünk, ezzel egy újabb extrém jelenséget sikerült megfigyelni.
Ez körülbelül az éjszakai / nappali eltérésnek felel meg. A Föld eleve különleges helyzteben van, semmiképpen nem átlagosak a hőmérsékletviszonyai, hál'istennek, de még itt is előfordul ekkora különbség éjszaka és nappal között.