Gyurkity Péter

A nagy vörös folt melegíti fel a Jupitert 

Erre jöttek rá egy új mérés során, amely szerint a hatalmas vihar egyben forró is.

Egy új tanulmány jelent meg július utolsó napjaiban a Nature magazin oldalán, amely a NASA hawaii-szigeteki Infrared Telescope Facility (IRTF), valamint a Boston Egyetem kutatóinak munkájára épül. Eszerint a Jupiter jól ismert nagy vörös foltja egyben jóval melegebb a környező régiókhoz képest, ez pedig a szakemberek által régóta vizsgált kérdésre is választ adhat.

A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a Jupiter légkörének alsó rétegeiben tomboló Great Red Spot (GRS), amely a Föld átmérőjének kétszeresét teszi ki, vajon a hőmérsékleti viszonyokat is befolyásolja-e. A válasz egyértelmű igen, hiszen az infravörös mérés révén kiderült, hogy a vihar felett 800 kilométerrel a hőmérséklet mintegy 370 Celsius-fokkal magasabb az átlagnál, vagyis ez eléri az 1300 Celsius-fokot (az átlagot valahol 930 Celsius-foknál húzzák meg). Ez lehet a magyarázat arra, hogy a Naptól való hatalmas távolság ellenére miért melegebb a bolygó légköre ahhoz képest, amit a szakemberek és a számítógépes modellek logikusnak tartanának.


A Földnél kétszer nagyobb a bolygón évszázadok óta tomboló vihar

Eddig úgy vélték, hogy kizárólag a sarki régiók emelkednek ki a fenti átlagból, ami a Napból és az Io holdból eredő töltött részecskék által gerjesztett sarki fénynek köszönhető. A vihar esetében azonban az akusztikus és gravitációhullámok kombinációja lehet felelős a forróságért, ami viszont a GRS alatti légkörben lévő turbulenciák eredménye. Az akusztikus hullámok a felfelé tartó mozgás során, a ritkásabb régiókba ütközve megtörnek (ahogy a vízhullámok megtörnek a parton), míg utóbbi ahhoz hasonlítható, amikor egy légtömeg hegynek ütközik és kénytelen függőleges irányba mozogni, a víz fodrozódásához hasonló hullámokat gerjesztve. A sűrűségben mérhető változások minden irányban ilyen hullámokat lőnek ki, a hőség nagy részét azonban valószínűleg az akusztikus hullámok okozzák.

A GRS egyben a Naprendszerben található legnagyobb vihar, erről a kutatók reményei szerint a nemrég a helyszínre megérkezett Juno űrszonda is további részletekkel szolgál majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • VolJin #15
    Oké, értem.
  • VolJin #14
    Kurva messze van Jupiter a barna törpe állapottól...
  • gforce9 #13
    Összenergiája? :) Ezt mégis hogy kell érteni? :)
  • gaszton421 #11
    A Wikipédián megadott hőmérséklet a felhőzet tetejének hőmérséklete, a gázbolygóknál ezt szokták megadni, mélyebben a légkörben melegebb van. a Szaturnusz esetében kb. 10 atmoszféra nyomás szintjén van 300 Kelvin, vagyis kb szobahőmérséklet.
  • VolJin #10
    A wikipedián 152 Kelvint írnak átlagos felszíni hőmérsékletnek.
  • hgj11 #9
    Kicsit unalmas volt olvasni az utóbbi időben minden "gravitációhullámokat" megemlítő cikknél, hogy ezek nem azonosak az idei évben nagy hullámokat vető "gravitációs hullámokkal", de úgy látszik még mindig érdemes lenne ezt hangsúlyozniuk az újságíróknak. A cikkben említett gravitációhullámok pongyolán fogalmazva a tengeri hullámok légköri megfelelői. Az ilyenek kialakulásához nincs szükség különlegesen erős gravitációra, bármelyik légkörrel bíró bolygón létrejöhetnek, sőt létre is jönnek..
  • gforce9 #8
    Ez nyilván elírás. Árapály erőkről lehet szó.
  • asgh #7
    Nem úgy volt, hogy gravitációhullámok csak igen nagy tömegű testek, pl. fekete lyukak ütközésekor mutathatók ki egyáltalán? Hogyan okozhatnak ekkora léptékben egyáltalán mérhető hőmérséklet különbséget?
  • inkvisitor #6
    Mondjuk egy generátor
  • emberz #5
    Pedig nehéz szabadulni attól az érzéstől, hogy a folt oka valami szilárd dolog lehet.
    Utoljára szerkesztette: emberz, 2016.08.02. 07:19:56