Gyurkity Péter
Megjött a Juno szonda első képe
A NASA szondája elküldte első képét, amely még nagy távolságból készült. Jól kivehetők a képen a gázóriás légkörének színes sávjai és a híres Nagy Vörös Folt, a Jupiter jellegzetes, távcsövekkel a Földről is jól látható légköri képződménye.
A hónap elején a NASA örömmel közölte a nyilvánossággal, hogy a Juno névre keresztelt szonda hosszú évekig tartó utazás után megérkezett a Jupiterhez, ezt követően pedig sikeresen végrehajtotta a lassulási manővert, hogy a gázóriás körüli pályára álljon. Most az első kép is befutott, ezen pedig messziről vehetjük szemügyre a bolygót és annak néhány kísérőjét.
A Juno megérkezésekor és a lassulás során a szakemberek kikapcsolva tartották a főbb műszereket, hogy megóvják őket a Jupiterről érkező extrém sugárzástól. Értelemszerűen ekkor nem készíthettek képeket a környékről, július 10-én azonban visszakapcsolták a JunoCam névre hallgató kamerát, amely rögtön lencsevégre kapta a bolygót, valamint annak három holdját. A felvételen ennek megfelelően a Jupiter, az Io, az Europa, valamint a Ganümédész látható, bár ez utóbbiak mindössze apró pontként tűnnek fel a képen, maga a Jupiter pedig szintén nem túl hatalmas. A negyedik nagy hold, a Kallisztó nincs rajta a felvételen.
A magyarázat a nagy távolságban rejlik, a kép ugyanis még meglehetősen messzi, csaknem 4,4 millió kilométeres távolból készült, ez azonban gyorsan csökkenni fog, hiszen a Juno egészen 4200 kilométerre közelíti majd meg a gázóriást, hogy onnan vegye részletesen szemügyre annak vastag felhőrétegét. Ezzel minden korábbi rekordot megdöntenek, erre azonban még augusztus végéig várnunk kell, viszont akkor hihetetlenül részletes és izgalmas felvételek sokaságára számíthatunk – ezeket a NASA nyilván részletekben közli majd, ahogy arra New Horizons és más küldetések esetében hozzászokhattunk.
A Floridából csaknem öt éve elindított Juno fő küldetése, hogy felmérje a Jupiter mágneses mezejét. A hidrogénből és héliumból álló gázgömb légkörén kell "keresztülnéznie" egyedülállóan kedvező, pólus fölötti pozíciójából az űrszondának, és fel kell mérnie a bolygó felszínét. A Jupiterrel kapcsolatban a tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született az óriás. A Jupiter eredete befolyásolta a többi bolygó kialakulását és pozícióját, így juthatott a Földnek is az a szerencsés hely, amely az élet keletkezését lehetővé tette. Az űrszondának 20 hónapig kell kitartania, ezután minden bizonnyal belehull a Jupiter légkörébe, amely összeroppantja és elégeti.
A hónap elején a NASA örömmel közölte a nyilvánossággal, hogy a Juno névre keresztelt szonda hosszú évekig tartó utazás után megérkezett a Jupiterhez, ezt követően pedig sikeresen végrehajtotta a lassulási manővert, hogy a gázóriás körüli pályára álljon. Most az első kép is befutott, ezen pedig messziről vehetjük szemügyre a bolygót és annak néhány kísérőjét.
A Juno megérkezésekor és a lassulás során a szakemberek kikapcsolva tartották a főbb műszereket, hogy megóvják őket a Jupiterről érkező extrém sugárzástól. Értelemszerűen ekkor nem készíthettek képeket a környékről, július 10-én azonban visszakapcsolták a JunoCam névre hallgató kamerát, amely rögtön lencsevégre kapta a bolygót, valamint annak három holdját. A felvételen ennek megfelelően a Jupiter, az Io, az Europa, valamint a Ganümédész látható, bár ez utóbbiak mindössze apró pontként tűnnek fel a képen, maga a Jupiter pedig szintén nem túl hatalmas. A negyedik nagy hold, a Kallisztó nincs rajta a felvételen.
A magyarázat a nagy távolságban rejlik, a kép ugyanis még meglehetősen messzi, csaknem 4,4 millió kilométeres távolból készült, ez azonban gyorsan csökkenni fog, hiszen a Juno egészen 4200 kilométerre közelíti majd meg a gázóriást, hogy onnan vegye részletesen szemügyre annak vastag felhőrétegét. Ezzel minden korábbi rekordot megdöntenek, erre azonban még augusztus végéig várnunk kell, viszont akkor hihetetlenül részletes és izgalmas felvételek sokaságára számíthatunk – ezeket a NASA nyilván részletekben közli majd, ahogy arra New Horizons és más küldetések esetében hozzászokhattunk.
A Floridából csaknem öt éve elindított Juno fő küldetése, hogy felmérje a Jupiter mágneses mezejét. A hidrogénből és héliumból álló gázgömb légkörén kell "keresztülnéznie" egyedülállóan kedvező, pólus fölötti pozíciójából az űrszondának, és fel kell mérnie a bolygó felszínét. A Jupiterrel kapcsolatban a tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született az óriás. A Jupiter eredete befolyásolta a többi bolygó kialakulását és pozícióját, így juthatott a Földnek is az a szerencsés hely, amely az élet keletkezését lehetővé tette. Az űrszondának 20 hónapig kell kitartania, ezután minden bizonnyal belehull a Jupiter légkörébe, amely összeroppantja és elégeti.