27
  • Irasidus
    #27
    Most ugye, belinkeltél egy wikipédiát, meg valami ipont, két média felületet, amivel nem tudom mit akartál alátámasztani, mivel ez média, ráadásul a wiki a legrosszabb fajtából. Zavaros amit írsz, a fizika nem hiten alapul, és nem szinonimákon. A sötét anyag léte nem -lehet, -talán, vagy -úgy tűnik, hanem masszív tény. Ráadásul a sötét anyagot ilyen értelemben nem kell keresni, az meg van, fel is lehet térképezni, lehet mérni a tömegét, és kutatásokat végezni vele - a gravitáció segítségével. Einstein egyenleteinek semmi köze ehhez, viszont Keplernek annál több! A kutatásokat egyrészt megfigyelésen alapulnak(!), másrészt elméleti magyarázatok kidolgozásán (mint általában a fizikában szokás).
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.24. 10:16:40
  • shakwill
    #25
    Aránylag tájékozott vagyok a fórumokon. Így a Csillagvárosban is. Tudom amit tudok... Igen sajnálatosnak tartom a személyeskedést bármely területen, különösen a "szakmai" fórumokon! Az ismerethiány nem baj. Arra való a tanulás, hogy ezt pótoljuk. A dölyfös ostobaság viszont baj! Főképpen baj, ha valaki megalapozatlan és bizonyíthatatlan agyrémeket anyázással próbál megalapozni! D. Gy. Ezért hagyta ott a neki dedikált topikot, alig lehetett "visszacsábítani". Tovább is van mondjam még?-Nem mondom.
  • Astrojan
    #24
    Belőled még soha nem rántottam elő semmit.
  • gforce9
    #23
    Így van kételkedni kell, így fejlődik a tudomány, csak épp azt a kételyt meg kell alapozni, nem úgy mint te, hogy seggből előrántasz valamit, mint mindig.
  • Astrojan
    #22
    Helyes, vigyázz velem, de én azt javasolnám, hogy az önjelölt wikipédiatudósokkal vagy az önmagát tudósnak tartó kutató-kisérletező cikketíró gondolkodókkal vagy akár csapatokkal is ugyanúgy kell vigyázni. Mert a legnagyobb baj, hogy nekik (jobb híján) mindent elhiszünk, pedig kételkedni kell. Főleg ha valaki elmagyarázza és szájbarágja, hogy miért.

    Szerintem nem írtál marhaságot és valóban egy fizikai modell mindig korlátozott érvényességgel bír.

    Viszont egy matematikai modell semekkora érvényességgel sem bír !! Abból ugyanis nem lesz erősítő.
  • gforce9
    #21
    "Remélem nem írtam nagy marhaságokat... "

    Te nem. De vele vigyázz. Megrögzött terjesztője olyan dolgoknak, hogy: nyomó gravitáció. Fénysebesség milliószorosával ható erők, stb. Ezenkívül ufóhívő és sok megalapozott tudományos elméletet tagad... mert szerinte nem úgy van. Ezeket alátámasztani viszont nem tudja. Azért írom hogy vigyázz vele, mert az elején még értelmesnek tűnik. 2-3 hsz után kezd kilukadni a hülyeségekre, amikben meggyőzni annyi esély van, mint kurvát a szüzességéről. Rengeteg tudományos fórumról már kitiltották ezek miatt.
  • shakwill
    #20
    Igen. Ezért lehetetlen komplex modellek felállítása. Csak korlátozott érvényességű modellekkel dolgozhatnak a fizikusok. Amikor én egy erősítőt építek, a kapcsolást paraméterezhetném másodfokú diff. egyenletekkel, de szorzás, osztásnál, meg néhány gyakorlati képletnél többet nem használok. A matekhoz nem is értek annyira, hogy Dr Házmann egyenleteit használjam. De, ha precíz egyenletekkel számolnám ki a paramétereket, a megépített kapcsolást ugyanúgy meg kell tanítani az Ohm törvényre, mint amikor elemi matekkal, sokkal kevesebb változót figyelembe véve számolok. Tehát a kész kapcsolást így is úgy is jusztírozni kell, hogy optimálisan működjön. A valóság komplexitása hatalmas, ezért egy "tökéletes" modellhez, végtelenhez közelítő számú változót kellene figyelembe venni, ami lehetetlen. Egy valamit is érő kozmológiai modell futtatásához még korlátozott számú változóval is szuper gépekre van szükség, amelyek petaflopos számítási potenciállal is hónapokig dolgoznak. Egy fizikai modell ezért mindig korlátozott érvényességgel bír. Remélem nem írtam nagy marhaságokat...
  • Astrojan
    #19
    Nem mindegy, hogy valami némileg pontatlan vagy teljesen téves.

    Pontosan ugyanis nem tudod leírni a természet valóságát, mert a természet NEM függvények és emberek által alkotott törvények alapján működik.

    Lehet a függvényeket addig simogatni amíg elég jó közelítést adnak a történésekre, de mindig csak közelítések maradnak, mivel a természet irdatlan mennyiségű részecske és annak statisztikus mozgásából tevődik össze amit a graviton (örökmozgó) mozgat.
  • shakwill
    #18
    A fizikát nem dumával kell csinálni, hanem megfigyeléssel matekkal és kísérlettel. A duma már minimális elvonatkoztatásnál is alkalmatlan a fizikai valóság pontos leírására.
  • Irasidus
    #17
    Einstein kozmológiai állandót a relativitáselmélet segítségével alkotta meg, igaz ő még statikus világegyetemmel számolt, ami szerint a világot összerántotta volna már a gravitáció, ezért beletett egy taszító erőt, ez lett a kozmológiai állandó. De ez csak számítás trükk volt, ezért vetette el. Ma már dinamikus modellel számolunk, viszont kiderült, hogy tényleg létezik egy taszító erő, a sötét energia, amit a tér mezőegyenletében írta le:

    "és ott is csak súrolgatjuk az alapvető fizika fogalmait."

    Mindig bájos amikor valaki kivetíti a saját tudatlanságát a világra. Hát nagyon nem így van, maradjuk annyiban, hogy te súrolgatod a fizika fogalmait, ami sajnálatos.

    "Azt se tudjuk mitől van tömeg mégis beleírjuk a képletekbe és ebből vonunk le elképzeléseket."

    Ezt minden frissen végzett fizikus hallgató tudja, már bocs, megint csak kivetíted a saját tudatlanságod.

    "Félelmetes mennyire távol vagyunk még egy startrekes féle működő űrhajótól amivel máshova elmenve is tudnánk méréseket készíteni.
    A fénysebesség áthatolhatatlansága pedig bezár minket ebbe a naprendszerbe , a tejút peremén."

    Honnan a fenéből veszed, hogy messze vagyunk, egy irodalmi alkotásban hadovált mesétől? Amúgy nem kell odamenni, tudom újdonság lesz neked, bár már írtam neked is, legalább kétszer, de az emberiség már úgy 300 éve feltalált egy eszközt aminek segítségével távolról is lehet mérni. Félelmetes igaz?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.20. 12:44:53
  • Irasidus
    #16
    Mit valószínűsítesz, mi az ami inkább nem? Mire alapozod ezt, az interneten olvasottakból? Wow...
  • gforce9
    #15
    Igen és ezt titkolják el gondszan világszerte a csillagászok, hogy a Nagy Rohán Jánossal kicsesszenek. Egyéb dolguk sincs. Nőj már fel..... a kamaszok szokták azt gondolni, hogy ellenük dolgozik a világ és őket senki se érti meg. 12 évesen elfogadható még az ilyen....
  • Astrojan
    #14
    elolvastad #9-et? Neked írtam. Az egész sötét anyag mizéria azért van mert a H2 a földfelszínről nem látszik.

    Ha kimész a légkör fölé akkor az infravörös színképvonalai alapján kimutatható az óriási mennyiségű molekuláris hidrogén. Ez nem látszik a földfelszínről és ezért ez az anyagmennyiség hiányzott, ezért találták ki a sötét anyag wimpeket és hasonló hülyeséget.

    Erre az anyagmennyiségre szükség van, mert gravitációsan várható volt a létezése. Csak azt nem tudták eddig, hogy miféle anyag lehet a hiányzó mennyiség.
  • Aldo Moro
    #13
    49000 galaxis. Felfoghatatlan.
  • cylontoaster
    #12
    Csak kijavítasz a pontatlanságomért úgy, hogy a következő mondatban te is elköveted ugyanazt a hibát :)
    És ha az elején "mi" van, akkor eléggé triviális hogy a második mondatot is így érted, amennyiben mégsem, úgy illik feltűntetni.

    Egyébként a kutyát se érdekli egy tudományos(?) fórumon hogy te melyik elméletet tartod valószínűnek, szóval nem, a default az, hogy nem a saját véleményét írja az ember. (Értelemszerűen vannak olyan témák, de nem ez.)
  • errorista
    #11
    MI nem tudjuk: az emberiség; és ÉN valószínűsítem hogy inkább nem.

    Ahogy te sem írod oda minden mondatod után, hogy szerinted. Mert hogy ez egy fórum.
  • gforce9
    #10
    Tudjuk tudjuk az a többezer fizikus meg eltitkolja a világ elől.... a konteó fórum nem itt van.
  • Astrojan
    #9
    De tudjuk (néhányan), létezik. A sötét anyag molekuláris hidrogén. Nem véletlenül ott van ahol a galaxisok vannak.

    Mert eddig ezt a hatalmas mennyiségű hidrogént nem vettük észre, lévén a gyenge IR vonalait a légkör elnyeli. De elég volt csak egy IR spektroszkópot telepíteni a légkör fölé és meglett a hiányzó ("sötét") anyag.

    sárkány: Tudjuk mitől van a tömeg (néhányan). Attól van, hogy a tömeg nélküli elemi energiarészecskék körpályára állnak, pl az elektronban, pozitronban vagy a protonban. Ezek tóruszok és ettől kezdve jelenik meg a tömeg tulajdonság.

    Kétféle elemi részecske van, ezek energiarészecskék (kvantumok) és egyiknek sincs tömege. 1. graviton 2. elemi elektromos töltésrészecske.

    A startrekes űrhajók itt vannak, leesett néhány. Gravitációs hajtóművük hangtalan, villámgyors és a fénysebesség sokszorosát, akár milliószorosát tudja.

    Ebből következik, hogy a fénysebesség nem áthatolhatatlan hiszen az ebek így utazgatnak, tíz perc egy szomszédos csillag.
  • gforce9
    #8

    "NEM tudjuk, hogy létezik. Valószínűleg nem létezik, egyébként. "

    Kijavítanálak: Te hiszed azt, hogy nem létezik és te valószínűsíted, hogy nem létezik.

    A témával foglalkozó fizikusok és csillagászok akik a fél életüket erre áldozták, picit kompetensebbek nálad gyanítom. Ettől még lehet neked saját véleményed, csak illik utánaírni, hogy: "szerintem". Mert egyébként csak alátámasztás nélküli kijelentés, aminek semmiféle alapja nincs ellentétben azokkal, akik a témakörben kutatnak.
  • errorista
    #7
    " Ja, ez így konkrétan a definíció, ezért sötét, mert nem tudunk róla semmit, csak azt hogy létezik. "

    NEM tudjuk, hogy létezik. Valószínűleg nem létezik, egyébként.
  • sárkánylovag
    #6
    Sok elmélet volt már Einstein kozmológiai állandójára.
    Kivette a relativitás elméletből de ettől nem oldódott meg a probléma a valóság és a vélt közötti eltérés.
    A Cernnél nagyobb projektekre itt a földön nem nagyon fog sor kerülni, és ott is csak súrolgatjuk az alapvető fizika fogalmait. Azt se tudjuk mitől van tömeg mégis beleírjuk a képletekbe és ebből vonunk le elképzeléseket.
    Félelmetes mennyire távol vagyunk még egy startrekes féle működő űrhajótól amivel máshova elmenve is tudnánk méréseket készíteni.
    A fénysebesség áthatolhatatlansága pedig bezár minket ebbe a naprendszerbe , a tejút peremén.

    Utoljára szerkesztette: sárkánylovag, 2016.07.19. 10:57:56
  • jovokutato
    #5
    A halo-kra érdemes figyelni.
    A halo-k nem csiilagok,viszont nem kicsi a tömegük.
    Idézek a z előző hozzászólásom egyik linkjéből:
    "A Hubble-űrtávcső öt évnyi archív spektroszkópiai adatai szerint az Androméda-ködöt övező szinte láthatatlan haló mérete hatszor, tömege pedig mintegy ezerszer akkora, mint azt a korábbi megfigyelések alapján gondolták."
    Ha kiderül,hogy a többi galaxis halo-ját is alábecsülték,az már érdekes eredményeket okozhat és átírhatja az elméleteket.
  • jovokutato
    #4
    Csodálkoztam is,hogy egy nem tudományos portálon az új dél-afrikai és ausztrál VLBI teleszkópról hamarabb adtak hírt,mint itt.Azt az 1200 galaxist azzal a még teljesen el nem készült rendszerrel fedezték fel.Mi tud majd,ha teljesen elkészül?
    http://www.origo.hu/techbazis/20160718-1200-uj-galaxist-lat-a-vilag-legerosebb-radioteleszkopja.html
    http://index.hu/tudomany/2016/07/13/meglepte_a_kutatokat_a_frankenstein-galaxis/
    Kiderülhet,hogy a már látott galaxisok is nagyobbak lehetenk,mint azt eddig hitték.
    http://www.csillagaszat.hu/hirek/extragalaktikus-csillagaszat-hirek/exg-aktiv-galaxismagok/oriasi-halot-detektalt-a-hubble-az-andromeda-kod-korul/
    Ez sem kevés anyag és az Andromeda csak egy a sok galaxis közül..
    A CERN is szállít újdonságot:
    http://www.origo.hu/tudomany/20151217-cern-higgs-bozon-reszecske-kvantumelmelet-gravitacio-szigma-atlas-reszecskefizika.html
    Sötét anyagként már a neutrínókat is gyanítják,mert egyes tudósok szerint mégis van tömegük és a gyorsuló tágulás okaként is szóba jönnek.
  • cylontoaster
    #3
    Ez is olyan téma amit ezerszer leírtak, és mivel elég régóta a fórumon vagy, bemehetett volna már..

    "Ugye valami olyasmi van, hogy a látható univerzumban kevesebb az anyag mint lenni kellene"
    Wiki: jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk

    "Ezért a hiányzó anyagot a sötét anyaggal pótolták. Amiről igazából semmit nem tudunk, azon kívül, hogy a tudomány állítja, hogy van"
    Ja, ez így konkrétan a definíció, ezért sötét, mert nem tudunk róla semmit, csak azt hogy létezik.

    Az hogy szerinted más is okozhatja az pont mindegy. És teória meg teória közt is van különbség..
    Egyébként pont nem a gyorsulás az amiből következtetnek rá. Vagy gondolkodni kéne, vagy legalább utánanézni. Ha több az anyag, mint amennyit látunk, akkor nagyobb az erő ami összetartja a galaxisokat, tehát pont, hogy akkor lenne nagyobb a gyorsulás, ha a sötét anyag nem létezik (azaz ha kevesebb az anyag).

    És a hiányzó anyag nem azt jelenti, hogy tudják hogy kéne legyen az égen 8, de csak 7-et látunk, tehát valahol van még. Látható, rendesen megfigyelhető objektumom mozgásából lehet kikövetkeztetni, tehát pont mindegy hány csillagot fedeznek még fel.
    Művelődj, legalább ennyit:
    https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_anyag
  • Macropus Rufus
    #2
    azért ez a sötét anyag érdekes. Ugye valami olyasmi van, hogy a látható univerzumban kevesebb az anyag mint lenni kellene. Ezért a hiányzó anyagot a sötét anyaggal pótolták. Amiről igazából semmit nem tudunk, azon kívül, hogy a tudomány állítja, hogy van. (az, hogy tágul az univerzum más is okozhatja, sztem de ez is csak egy teória akár csak a sötét anyag). Viszont napokban jelent meg a hír, hogy 1200 új galaxist fedeztek fel... 1200-at galaxisonként több milliárd csillaggal. Szóval előbb vagy utóbb de meg lesz a hiányzó anyag.
  • NEXUS6
    #1
    Hát most már azért végre minden világos.
    :D