Balázs Richárd

Egy multiverzum részei vagyunk

A kozmikus felfúvódás, vagyis az ősrobbanás utáni gyors tágulás első közvetlen bizonyítéka egyes kutatók szerint azt is alátámasztja, hogy univerzumunk csupán egy a sok közül.

Amennyiben megerősítést nyernek a gravitációs hullámokkal kapcsolatos felfedezések, olyan bizonyíték lesz a tudósok kezében, ami megkérdőjelezhetetlenné teszi, hogy 13,8 milliárd évvel ezelőtt, közvetlenül az ősrobbanás után a tér-idő a fénysebesség sokszorosával tágult.

Az új kutatás hitelt ad a multiverzum elméletnek is, mely szerint, amikor az univerzum exponenciális növekedésbe kezdett az ősrobbanás utáni másodperc első parányi töredékében. A tér-idő egyes részei gyorsabban tágultak, mint mások, ez tér-idő "buborékokat" eredményezhetett, melyek más univerzumokká fejlődhettek. Az ismert univerzum saját fizikai törvényekkel rendelkezik, míg más univerzumok esetében is kialakulhattak saját, a miénktől eltérő törvények.

"Nehéz olyan felfúvódási modelleket építeni, melyek ne vezetnének el egy multiverzumhoz" - mondta Alan Guth, az MIT elméleti fizikusa. "Nem lehetetlen, ezért úgy vélem, újabb kutatások kell végezni. A felfúvódás bizonyítéka abba az irányba visz minket, ahol a multiverzum ötletét komolyan kell venni"

Más kutatók is egyetértenek a felfúvódás és a multiverzum kapcsolatában. "A legtöbb felfúvódási modellben, ha jelen van a felfúvódás, akkor a multiverzum is megjelenik" - mondta a Stanford Egyetem elméleti fizikusa, Andrei Linde, aki nem vett részt az új tanulmányban. "Lehetséges olyan modellek kifejlesztése is, amik nem teszik lehetővé a multiverzumot, de ez elég bonyolult. Minden kísérlet, ami egyre nagyobb hitelt ad a felfúvódási elméletnek, egyre közelebb visz a multiverzum valós lehetőségéhez"

Amikor Guth és munkatársai több mint 30 éve előálltak a kozmikus felfúvódással, a tudósok letesztelhetetlennek gondolták az elméletet, ma azonban már képesek tanulmányozni az ősrobbanás visszamaradt fényéből, az úgynevezett kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásból. Az új tanulmányban, ami a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ John Kovac által vezetett csapatának nevéhez fűződik, egy jól kivehető hullámot fedeztek fel a háttérsugárzás polarizációs sémájában, ami a tér-idő gyors tágulása következtében kialakult gravitációs hullámok jele.

Linde szerint az ismert univerzum, csupán egy a buborékok közül, ami mellett sok másiknak is léteznie kell a kozmikus anyagban. "Gondoljunk egyfajta instabil állapotra" - magyarázta Linde. "Egy dombon állunk, ahonnan erre, vagy arra is legurulhatunk, ha ittas állapotba kerülünk. A felfúvódás a tér instabilitása, ami hatással van a tágulására. Van valamink, ami exponenciálisan növekszik. Ha elengedjük, folytatja exponenciális terjeszkedését. Az ismert univerzum egy lehetősége annak, hogy valami félresiklott ebben az instabilitásban, ami nagyon jó nekünk, mivel megalkotta a mi életterünket. Most, hogy tudjuk, hogy bármi félresikerülhet, gyakorlatilag végtelen az ilyen lehetőségek száma, amíg a folyamat zajlik"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gforce9 #72
    A hálózatokról van egy szépen felépített közérthető előadás. Nincs bennük semmi misztika. Szépen modellezhető mindegyik. Az hogy az univerzum a városok, vagy az idegrendszer miért épül fel úgy ahogy, egymáshoz hasonlóan, arról is szó esik benne. Egyszerűen azért, mert a szabályszerűségek és a célszerűség erre mutat. De arra semmi sem mutat, hogy ez akár lefelé, akár felfelé a végtelelenségig ismétlődne, valamiféle misztikus módon, csak azért, hogy mi kicsiny emberek mindenképp a végtelenbe ütközzünk.

    előadás
  • Vol Jin #71
    "Pl. amikor én ránézek az univerzum struktújára a képeken (hasonlít az agyra), aztán ugye az agyra, aztán meg mondjuk egy ISS-ről készült felvételre pl. az USA-ról, és azt látom, hogy UGYAN OLYAN A STRUKTÚRA mindháromnál, akkor felteszem a következő kérdést!

    Ha a városokat az intelligencia alakította olyanra, akkor az evolúciónak nevezett akármi mitől random, és az univerzumot formáló erők hogy a francba lehetnek "élettelenek" "

    Mindegyik struktúra fraktálszerű, és nem intelligensen tervezett, hanem egyszerű minta, szabályok mentén kialakult.
  • Vol Jin #70
    Nem tudósok keresték, hanem katonák meg tengerészek, illetve pilóták.
  • Vol Jin #69
    "Érdekes azért hogy milyen szakadékok vannak az emberek között. Ezek a tudósok több milliárd évnyi hátrányból képesek rekonstruálni a legnagyobb eseményt a világon mások meg azt képtelenek felfogni, hogy a föld forog a nap körül..."

    Ez fizikai fájdalmat okozott...

    A keringés meg a forgás keverése olyan, mintha azt mondtad volna, hogy Kolombó feltalálta Amerikát a Sánta Mária nevű vonaton, amikor eredetileg Kínába akart utazni, csak tévedésből a másik irányba indult.
  • NEXUS6 #68
    Lehet, hogy a kozmológusok, csillagászok világképe, un standard modellje, akár az un. multiverzummal igaz, nem tagadom ennek lehetőségét.

    De mennyire hiszünk egy etióp faluban élő bölcsnek, aki soha nem mozdult ki a piactértől számítva 10 km-re?
    Én hiszek az etióp varázslók bölcsességében és a tudósok okosságában, mint ahogy meghallgatom Anyámat, amikor bármiről nyilatkozik és rácsodálkozom mondataira.

    De...
  • immovable #67
    Borzasztó mennyire nem vagy képben. :O
  • Zero 7th #66
    "Hubble előtt senki sem gondolta volna, hogy galaxisok léteznek. Azóta már több univerzumról beszélünk, LOL"

    Na ez a szezon meg a faszom tipikus esete. Hubble a megfigyeléseket értelmezte és állított fel rá elméletet, a multiverzum meg kötetlen matekozás, amire kéne megfigyelést találni. Éppen a két átellenes végén fogják meg a témát a két esetben.
  • Zero 7th #65
    Kvark szinten tök faszán változatos, teljesen Lego. Hogy a kvarkokból mi áll össze, az az eloszlásuktól meg a körülményektől függ.
  • Zero 7th #64
    Tudod az a helyzet, hogy az ilyen szabad gondolkodásnak sci-fi és fantasy a vége, ami csak lazán, vagy inkább egyáltalán nem kapcsolódik a valósághoz. Ha ez a cél, az irodalmi alkotás, akkor csak hajrá, de ha a valóságról akarunk információt szerezni, akkor a vizsgálat és a megfigyelés a módszer, nem a kötetlen képzelgés.

    Csak hogy példát mondjak, a világítás síkbeli, tehát pont nem jó analógia az univerzum anyageloszlására, másrészt a világításnak és az idegrendszernek a kapcsolatai a lényeg, aminek meg az univerzumban nincs megfelelője. Tehát a hasonlóság maximum formai, és az is csak nagy jóindulattal.

    Egyébként meg ez a mi mire hasonlít leginkább a pszichológia területe meg az óvodai kiscsoporté, mint a csillagászaté vagy a fizikáé.
  • Zero 7th #63
    Ha már beleteszed a mondatba a "Nap körül"-t, akkor kell bele a kering is, mert forogni csak a saját tengelye körül tud, más körül nem, összeütköznek a helyhatározók.

    "Nap körüli keringése közben forog", vagy "a Nap körüli keringő pályáján forog", vagy valami hasonló nyakatekert hülyeség lenne a precíz.

    Grammar Heil! :P