Berta Sándor

Jöhet a transz­szibériai Hyperloop-pálya?

Az orosz vezetők új típusú Európa és Kína közötti összeköttetésekről álmodnak.

A jövőben külön Hyperloop-pálya lehet Európa és a Távol-Kelet között, Oroszországban a Hyperloop One vállalat egyszerre több pályát is építhet - erről állapodtak meg a szentpétervári gazdasági fórum résztvevői, köztük Shervin Pishevar, a Hyperloop One egyik alapítója; Szergej Szobjanin moszkvai polgármester és Zijaudin Magomedov, a Summa csoport vezetője. A vezetők azt is megbeszélték, hogy készítenek egy előzetes megvalósíthatósági tanulmányt.

Az oroszországi Hyperloop-pályák egyike Moszkva környékén lehet, ahol megkönnyíthetné az ingázók életét és jelentős mértékben lerövidíthetné az orosz fővárosba való eljutás idejét. Egy másik útvonalat Maxim Szokolov orosz közlekedési miniszter javasolt: a 70 kilométer hosszú szakasz a Vlagyivosztoktól délkeletre lévő Zarubinót kötné össze Jilin kínai tartománnyal, a jilini nehézipar így a termékeit könnyebben juttathatná el a tengeri hajókhoz. Ez a projekt 450-607 millió dollárba kerülne.

Magomedov még tovább is gondolkodott: egy olyan pályát álmodott meg, amely Európából indulva érintene Közép-Ázsiát és a végállomása Kína lenne. Ennek segítségével a jövőben konténereket lehetne majd szállítani a Távol-Keletről Európába. A pálya része lenne az új selyemút, vagyis a The Silk Road Economic Belt and the 21st-century Maritime Silk Road nevű vagy rövid nevén One Road projektnek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • teddybear #46
    Megmagyarázni én is tudom, csak éppen semmi értelme. Az ilyen távolsági bejárás a munkahelyre energia és időpazarlás. Annak idején én is messziről jártam az iskolába, utáltam is.
    Azt nem értem, hogy a "környezetvédők" annyi minden ellen képesek balhézni, egy ilyen agyalágyult szokás ellen miért nem? Pedig ez az igazi energiapazarlás és a környezet fölös terhelése!
  • kvp #45
    "de tulajdonképp miért is kéne valakinek naponta mondjuk ezer kilométert utazni a munkába(és ugyanannyit haza)"

    A shinkansen halozatot eredetileg varosok kozti tavolsagi utazashoz epitettek. (az elsot a Tokyo-Osaka kozott) Ehhez kepest jelentos merteku az ingazo forgalom, atlag 1 oras tavolsagon belul. Ennek a mellekhatasa az, hogy ahogy egyre gyorsabbak lettek a vonatok, ugy kezdtek egyre tavolabbrol ingazni az emberek, mivel a kozlekedes ara szinte semmivel sem volt dragabb mintha kisebb tavolsagrol tettek volna ugyanezt. Cserebe a belvarostol tavolabb ugyanazon penzbol nagyobb hazat tudtak venni. Szep lassan az tortent, hogy a Tokio belvarosanak hatara kitolodott 100 kilometerre, mig az elovarosokkal egyutt ez ma mar 300 kilometer, tehat egy 600 kilometeres korzeten belulrol jarnak be az emberek dolgozni. Mindezt ugy, hogy csak 1 orat kell utazniuk.

    A hyperloop a San Francisco - Los Angeles utvonalon egyreszt versenyezhetne a repulokkel, masreszt kitagithatna a varosok bejarasra alkalmas korzeteit, ami foleg San Francisconak lenne fontos. Ja es mellekesen veletlenul pont a ket varos kozott van a szilicumvolgy is...

    Meret es skalazhatosag szempontjabol ujbol a japan peldat hoznam elo. Az elso maglevjuk 4 fos kabinnal rendelkezett. Az elso hasznalhato jarmu egy kocsibol allt. Aztan mostanra tobbkocsis rendes vonatta nott fel, a fejlesztes soran 4 kulonbozo, egyre nagyobb palyara valtva. A hyperloop is kb. a hajozasi kontenereket befogadni kepes meretben lehet koltseghatekony utasszalitasi celra is, amikor kb. egy mai Pacific Surfliner kapacitasaval rendelkezik jaratonkent, de igazan nyero kb. a japan sinkansenek utasforgalmanal lenne, amikor 16 kocsit tele tudnak tolteni soronkent 4-5 szekkel szamolva.

    A technika meg csak meglenne hozza, az utasforgalom nem biztos. Bizonyos tavolsag folott es bizonyos utasszam alatt a repuloket egyelore nem tudja ar/ertek aranyban megverni semmilyen felszini jarmu.

    ps: Az ursiklokban eredetileg volt katapultules, de amikor 4 forol 7-re bovitettek a kapacitasukat, akkor ki kellett szedni oket. Hasonlo koltseghatekonysagi okbol kerult vegul az urhajo a ket gyorsitoraketa melle, az uzemanyagtartaly teteje helyett es ezert hagytak el a katonai gepek egy reszenel alkalmazott kiloheto mentokabint is. Szerencsere egy legritkitott csoben futo maglev nem annyira urtechnika es mar fel evszazada fejleszik. Csak most jutott eszebe valakinek akire hallgatnak is (Musknak), hogy lehet mostanra mar eleg olcson ossze lehetne rakni. Vagy igaza lesz vagy nem, de legalabb fogalkoznak az otlettel paran.
  • NEXUS6 #44
    A koncepcióval az a baj, hogy addig az egy jó ötlet, hogy egy üres csövet marhaolcsó telepíteni és fenntartani. Az ördög viszont a részletekben van elásva. Pont a biztonság az, ami egy rendszert pénzügyileg hazavághat. Ott van pl, az űrsikló, ami minden jelentős biztonsági rendszer nélkül készült el. Az utaskabin leválasztása, viszont valószínűleg megmentette volna a két katasztrófa áldozatait, de a kockázatelemzést elbaxták, másrészt nem vállalták az Challenger után sem a rendszer átalakítását.

    Egy új rendszer fejlesztésekor végrehajthatnak egy kockázatelemzést, majd lehet pl maximális biztonságú rendszert építeni, lehet olyat, ami figyelembe veszi az esetleges baleseteket és az elhanyagolhatóakra nem mozdul rá, meg lehet olyat is amikor az esetleges biztosítási, kártérítési díjakat is figyelembe véve, minden xart (biztonsági rendszert) kiszed, ami a pénzügyileg vállalhatatlan szint alá esnek. A mérnöknek megmondják mit csináljon és megtervezi, neked júzerként viszont soha nem kötik az orrodra, hogy miben is ülsz valójában.
  • NEXUS6 #43
    Valóban, a mérnökök nem síkhülyék, de ha elég pénzt adnának én is nekiállnék akár örökmozgót is fejleszteni.

    Összeszedte a Teslához is a jó szakembereket, tény, de ettől a cég a mai napig egy veszteséges luxusautó gyár, amiért a befektetők, részvényesek folyamatosan baxtatják. A bejelentett olcsó népvillanykocsi nem opció, hanem szükséglet a cégnek pénzügyi szempontból, mert a jelenlegi modellekre építve nem lehetséges az az áttörés, ami a villanykocsik esetében továbbra is hiányzik.

    Musk megtehette volna, hogy internetmilliárdosként vesz egy karibi szigetet és éli azt az életmódot, amiről a milliárdosok gyerekkorukban álmodtak, csajoznak, jó kocsikat vesznek és modellekkel flangálnak, ahogy azt más jóravaló gengsz... üzletember elképzeli, amikor faszméregetésről beszélünk. Musk mást képzelt gyerekként, de minekután a jelenlegi vállalatai veszteségesek, de legalább is a hyperhype nélkül senki le se xarná őket, ez az egész tevékenysége csupán hipszterfaxméregetés és nem igazán több.

    A drogbáró hásziendáján sem ért feltétlenül egyet a kertész a gazdája erkölcsi elveivel és a Muskhoz szegődött mérnök sem fogja a kenyéradója arcába mondani, hogy enyhén szólva őööö... nem lesz kifizetődő, amit ö 16 vodka elfogyasztása után megálmodott.
  • VolJin #42
    Sok évtizedes, de ötlet szintjén maradt, mint az űrlift. Igazából nem fejlesztettek semmit ezzel kapcsolatban. Gazdaságilag bukott el a történet mindig.
  • molnibalage83 #41
    Az röhejesen kevés. A 3-as metrót napi 600 ezer utas használja, erre megéri metrót építen, aminek fajlagos költsége sehol nincs ehhez a hipervacakhoz képest. És még erre is úgy kell pénzt összekaparni a felújításra és máshol is a nagvilágban 20-30 évente újítanak fel metrót.

    Ennek fényében a sokszor hosszabb és fajlagos drágább hipervacak szerinted mennyire életképes koncepció? Cirka két nagyságrenddel kevesebb utas, és nem 15-17 km távolság van, hanem 550 km+.

    Izé... Az a plusz sebesség nem éri meg. Hagyományos nagysebességű vasúttal röhögve elérhető a 350 km/h sebesség. Ha valakinek nem elég gyors azt, hogy 1,5 óra alatt a két város közötti távot letudja, akkor legyen milliárdos private -jettel...
  • gaszton421 #40
    Pont a tervezett Los Angeles-San Francisco vasútvonal tervezett kapacitásához igazították. A kabinok kicsik, de gyors és viszonylg sűrűn követnék egymást a kabinok az eredeti tervezetben évi 6 millió utasról volt szó mi azért nem kevés, egy jól megterhelt metro vonal kapacitása. ami azt illeti annál szinte biztosan olcsóbb mert az alagútépítésnél kevés drágább dolog van.
    Nem teherszálllításra tervezték. Arra nem indokolt egyáltalán, viszont a nagy sebesség miatt rövid a menetidő. Az említett pályán 35 perc, szóval szó sincs arról hogy órákig kéne egy helyben ülni. Akiben klausztrofób hatást kelt azne ezzel utazzon, de kerülje a repülőgépet is, ott tőbbet kell szűk helyen, mesterséges légkörben ülni.
  • teddybear #39
    Próbáltam forgalmi elemzést végezni, arról hogy mekkora személyi forgalmat tudna ez lezavarni, de enyhén kétlem hogy gazdaságos lenne.
    Gyorsnak ugyan gyors, de a kapacitása nagyon kicsi az átlagos tömegközlekedéshez képest. Mondjuk egy repülőgép-járat napi kapacitásával még össze lehet mérni, de tulajdonképp miért is kéne valakinek naponta mondjuk ezer kilométert utazni a munkába(és ugyanannyit haza)? A távmunka és a fejlett hírközlés idején ennek nem sok értelme van.
    A kétkezi munkásoknak meg ez marha drága, akkor jobban megéri a költözés az ipari központokba, vagy egyes gyártási elemek kihelyezése vidékre.
    Aztán a teherszállítás. Megint csak a korlátozott kapacitásból adódó fajlagos drágaságot tudom elsőnek megemlíteni. Kevés olyan dolog van, amelyet kis mennyiségben is érdemes ekkora sebességgel és költséggel elszállítani.

    Aztán ott van az erősen klausztrofób kialakítás is, ami sokakban leküzdhetetlen ellenérzést vált ki. Kevesen bírják ki hosszabb ideig egy teljesen zárt, mesterségesen levegőztetett, szűk fülkében órákig, ahol még megmozdulni és felállni se nagyon van hely. Hogy a szükségletek elvégezéséről ne is nagyon essen szó.
  • Sir Cryalot #38
    "Minden offenzivitás nélkül, szerintem te túl sokat képzelsz arról, hogy valójában hogyan is működik a világ."

    -így pont hogy nem működne , viszont a nárcizmus tényleg így működik.
  • Jawarider #37
    Ruszkik és a nagy vágyaik. Előtte gondolom a Holdra mennek. Vagy az utána lesz ?
    Utoljára szerkesztette: Jawarider, 2016.06.28. 16:14:49