Gyurkity Péter

Tesztelte a propulziós meghajtást a Hyperloop One

A cég a szabad ég alatt hajtotta végre az első tesztet, amely sikerrel zárult.

Elon Musk ötletére épül a Hyperloop One cég technológiája, amely rendkívül nagy sebesség elérésével csökkentené le az utazásra fordított időt, alapvető módon változtatva meg életünket. A gyerekcipőben járó platform megvalósítása még távolinak tűnik, de a meghajtást már a szabad ég alatt is tesztelték.

A vállalat a Nevada államban tavaly decemberben megszerzett földdarabkán alakította ki a tesztpályát, amely az eredetileg ígért vákuumot még nem vonultatja fel. Itt mindössze a propulziós meghajtást próbálták ki, aminek köszönhetően a síneken mozgó alumínium tákolmány alig 1,1 másodperc alatt gyorsult fel 100 km/h-s sebességre, majd pedig a pálya végén összehordott homok segítségével lassult le és állt meg, hiszen az egyszerű megoldásról még a fékrendszer is hiányzik. A teszt mindenesetre sikeres volt, így jöhet a következő lépés, amely egy életnagyságú prototípus kialakítását jelenti.


A Los Angeles és Las Vegas városában dolgozó csapat immár 150 főből áll, vagyis az elmúlt két évben (az alapító garázsából indulva) egy meglehetősen nagy utat jártak be. A napokban újabb 80 millió dolláros tőkeemelésre került sor, így a munka folytatódni fog. A cél Musk ötletének valóra váltása, vagyis a csőben, vákuumban végrehajtott utazás, amelynek során az utasok 1100 km/h sebességgel száguldanának Los Angeles és San Francisco között, alig fél óra alatt érve el a kiinduló állomásról a végcélhoz.

A kétkedők legtöbbször a szabályozási és engedélyezési akadályokat emelik ki, szerintük a nagy áttörés emiatt marad majd el, hiszen a robotautók széleskörű elterjedését is elsősorban ez nehezíti meg, a cég azonban 2019-re a teherszállításban szeretne megjelenni, ezt pedig két évre rá követné a személyszállítás.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dzsagon #15
    jól felrobbant a végén, ezt én nem nevezném sikernek.
  • gaszton421 #14
    Elvileg igen, a gyakorlatban viszont nnem nagyon, pontosabban használják de az olyan akció-reakció elvén müködő meghajtásoknál ahol a járművet körülvevő közeget mozgásra bíró meghajtási módokat nevezik így, de nem kifejezetten elterjedt. a google-ban az els5 húsz előfordulás nagy része ehhez a cikkhez vezet. olvastam az eredeti cikket, ott nincs semmilyen propulziós meghajtás csak simán propulsion (meghajtás). A video cime is az: Hyperloop one propulsion test.
  • gaszton421 #13
    Ez mind igaz, csak arról feledkez el hogy ez már régen nem Elon Musk projektje, ötletelt, közzétette az addig kigondolt részleteket, beszállt a kezdetekbe, de személyesen már régen kiszállt belőle. Időhiány miatt természetesen, van elég dolga a Tesla-val és a Spacex-el.
  • NEXUS6 #12
    Erről csak Leon M. Lederman Nobel-díjas fizikus szavai jutnak eszembe, aki arról panaszkodott, hogy miután megkapta a díjat a különböző újságírók elkezdték baxtatni különböző kérdésekkel, pl. a köv évi szoknya divatról, az időjárásról, politikáról, mintha a díjjal a pápai tévedhetetlenséget is elnyerte volna. Egy idő után belefáradt a magyarázkodásba, hogy ő csak egy fizikus ezekhez nem ért, és végül inkább válaszolt.

    Namost mi akik itt koptatjuk a billentyűzetet és röhögünk egymás bejegyzésein, nem vagyunk Nobel-díjasok, mindenhez hozzászólunk, de tudjuk hogy habár véleményünk lehet, de annyira nem értünk a legtöbb dologhoz, hogy komolyan foglalkozzunk vele.

    Musk aki szintén nem Nobel-díjas sok mindennel próbálkozott eddigi élete során, azonban csak az internetes cégei termeltek jövedelmet, profitot, igaz azok nem keveset. Fizikából, űrfizikából ls közgázból van felsőfokú végzettsége, szal még a SpaceX is saját terület. (Mondjuk NASA támogatás nélkül még mindig csak ábrándozva nézné a csillagos eget).

    A Tesla Motors viszont már necces, veszteséges, részvényei időről időre hatalmas zuhannak, majd persze visszakapaszkodnak, mert egyelőre népszerű a termék, de minden egyes kocsin buknak.

    A Hájpörlúppal az a gond, hogy nem a saját szakterülete, viszont nem olyan mint egy villanykocsi, hogy szinte egy egyetemi csapat is tud olyat építeni. Ez vastagon csúcs technológia, és ez a fizika szertárból előszedett demó cuccos még iszonyat messze van attól, hogy bármi is legyen ebből.

    Szal értem én hogy Lékó Péter jól sakkozik, de miért gondolod, hogy ha egy rudat adsz a kezébe, akkor magasabbat ugrik, mint az aktuális rúdugró világbajnok!?
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.05.21. 00:06:30
  • fonak #11
    Elvileg használatos kifejezés a "propulziós hajtás" a magyar szaknyelvben.
  • lapaleves #10
    értem én hogy te is jedi vagy, de ez a faszi meg - legyünk realisták - pár olyan dolgot elért már, amire azért egyinünk se tett volna számottevő összeget.

    az, hogy ez a video igazából semmilyen forradalmit nem mutat, az igaz, de semmi köze ahhoz, amit írtam. ha optimista vagyok, akkor meg mondható, hogy az elkövetkező évtizedek egyik fő közlekedési eszközének az apránkénti születését látja a kedves néző.

    biztos vissza lehetne nézni a tesla meg a space x korábbi cikkjeire, ott is megásták már a gödröt ennek az embernek. a valóság meg az, hogy neki dolgoznak a legjobb elérhető arcok, ti meg az orrotokat túrjátok a gép előtt.
  • NEXUS6 #9
    Nahát, hogy mik vannak! ;)
  • bdzsana #8
    Demo != Teszt.
    Csak sima tesztről van szó, nem arról, hogy téged lenyűgözzenek. Személyautó is van már jó pár éve de attól még az új modelleket is tesztelik, egyben és alkatrészenként is.
  • NEXUS6 #7
    XD Hacsak úgy nem!

    Jó de érted, akkor mit demonstráltak? Mágneses lebegtetésű lineáris motorral hajtott jármű már évtizedek óta létezik, az elv meg minimum 100 éve.

    Ok vákuumban akarják ezt megvalósítni. Nade pont ezt nem demózták. Az eredeti technikai elképzelést meg hagyjuk!

    Ez egy jó kis médiaesemény volt a nagy, nagy őööö... hype...-ról. :D
  • kvp #6
    Az eredeti koncepcio kompresszorral biztositotta volna a kvazi vakumot a jarmu korul es a hajtast is (a jarmu mogott kb. tulnyomassal), amit azota kulso szivattyura (tehat vakum kozeli csore) es magneses meghajtasra finomitottak. A filmen lathato magneses meghajtas egy hullamvasut megneses inditosinjehez hasonlo (ha nem pont az).

    Ezzel szemben a japan koncepcio, amibol mar van mukodo (utasszallitasra alkalmas) rendes vonat, sokkal nagyobb atmeroju alagutat hasznal, igy ha nincs vakum akkor is mukodokepes. Az alagutak kozepe tajan lehet kiszivini a levegot, igy csokkentve (de nem megszuntetve) a legellenallast az alagut belseje fele (fokozatosan). A jarmuvek hajtasa ott is magneses, viszont bizonyos (allomasi) sebesseg alatt ez lekapcsol es gumigorgokon (kerekeken) megy tovabb, igy kepes egyszeru modon valtokon is athaladni, tovabba az allomasok gyakorlatilag csak par betonteknot jelentenek a jarmuvek szamara. Ez a megoldas sokkal eletkepesebbnek tunik, de ne felejtsuk el, hogy a 60-as evekben ok is a fenti modon kezdtek a fejlesztest egy sinre ultetett dobozzal, amit linearis meghajtassal kilottek. Aztan abbol lett mara a tobbkocsis, mageneses jackobs forgovazas, ket vegen aramvonalas, vezeto nelkuli maglev vonat.