Berta Sándor

Épülhet a Hyperloop tesztpályája

Teljesült az első feltétele annak, hogy megvalósulhasson a fémkapszulás utazási technológia.

Elon Musk, a Space X alapítója egy olyan közlekedési rendszert vizionált, amely fémkapszula segítségével teszi lehetővé az utazást, miközben a kapszula a levegőben lebeg és közel hangsebességgel halad a célállomás felé. A Hyperloop Transportation Technologies (HTT) képviselőinek sikerült megállapodniuk a kaliforniai földtulajdonosokkal, így elvileg minden akadály elhárult a Hyperloop tesztpályájának megépítése elől. A pálya körülbelül 8 kilométer hosszú lesz és az Interstate 5 autópálya mellett építik meg. A viszonylag rövid távolság miatt ugyanakkor az elérhető maximális sebesség "csupán" 320 kilométer/óra lesz.

A tesztpálya megépítése több, mint 100 millió dollárba fog kerülni, az összeget a tőzsdén való megjelenéssel gyűjtenék össze. A költségadatokból kiindulva egyetlen cső megépítése a Los Angeles és San Fransisco közötti 644 kilométeres szakaszon 8 milliárd dollárt emésztene fel. Ez ugyanakkor még mindig olcsóbb lenne Kalifornia állam tervénél, a megvalósítandó nagy sebességű vonat (California High-Speed Rail) megépítése ugyanis 67,6 milliárd dollárba kerülne. Az új tesztpálya 2018-tól már utasokat is szállíthat, de biztonsági okokból csak csökkentett sebességgel.

Az ötlet megálmodója, Musk egy saját körülbelül 8 kilométer hosszú tesztpályát építene Texasban, hogy az érdeklődő cégek és diákok tesztelhessék a rendszerben rejlő lehetőségeket. Dirk Ahlborn, a Hyperloop Transportation Technologies vezérigazgatója korábban azt nyilatkozta, hogy Quay Valley városában hozzák létre a tesztpályát.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #72
    F1 kocsinál értelemszerűen nem felhajtóerő, hanem leszorítóerő termelődik, bocs. Lényeg hogy a mozgás irányával szöget bezáró légerő, ellenállás+leszorító/felhajtó erő keletkezik.

    Aerodinamikailag a legegyszerűbb megoldás szerintem a sima szivar/orsó alak. Nagy sebességnél ez biztosítja a levegő csőfalak felé áramlását és sűrítését. A sűrű levegő biztosítja a légpárnát/air bearinget. 1 atmoszféra már valszeg önmagában elég. Csak akkor ugye az egész kb olyan légellenállást is jelent, mintha a szabadég alatt cső nélkül futna! Márpedig ez a legegyszerűbb és legoptimálisabb alternaítva a porszívóval szemben, mert ehhez képest bármilyen megoldás valamilyen paraméterben xarabb lesz amit technikailag kell kompenzálni.

    Ergo ez a rendszer valszeg (szerintem) nem fog semmi technikai előnyt jelenteni ahhoz képest, mintha cső nélkül próbálnánk hangsebességű utazást biztosítani. Leszámítva, hogy nem kell hangrobbanással számolni. Bár egy csőben zajosan végigfutó valami is kelthet egy kisebb hangsebességgel terjedő lökéshullámot.
  • NEXUS6 #71
    "Meddig olvastad a tanulmányt? Csak mindenhol leírja, hogy nem vákuumot hoznak létre, hanem légritka levegőt, vagyis a Földi légnyomás 1/6, ami nem is az egész csőben érvényesül, csak az utazó szakaszokon, a városokhoz/célállomásokhoz közeledve a nyomás nő, így a sebességet csökkenteni kell."

    Mármint MARSI légkör! Ami a földi tengerszinti nyomás 0,6%-a. Ennek az 1/6-a az a maximális vákuum, amit a jelenlegi technika gyakorlatilag gazdaságosan biztosítani tud. Ezekszerint te nem olvastad a tanulmányt!

    "Az érveim ilyen fajta ignorlása a trollkodás csúcsa. Jól csinálod. Csak engem nem érdekel."

    Bocs, bocs, valszeg nem figyeltem, de milyen hasonló technikai megoldásról is tudsz?


    "A következőképpen működik, a kabin elején lévő kompresszor beszívja a légritka levegőt, sűríti (tárolja) és LEHŰTIK, két fázisban. Ezt a hideg levegőt fúják ki ami ad egy felhajtóerőt illetve egy kevés impulzust (a többi a maglev rendszer adja)."

    Igen lejött, ha nem tűnt fel és írtam, hogy milyen hülyeség technikailag. A bonyolult lebegtetési rendszer helyett talán célszerűbb lenne a mágneses, ha már úgy is egy lineáris motor hajtja és egy csőben közlekedő mágnesvasút. Ha meg nagyon szeretnék a levegőt használni, akkor sima aerodinamikai elemekkel (szárnyakkal) biztosítható. Egy F1 kocsin nagysebességnél annyi felhajtóerő termelődik, hogy fejjel lefelé is mehetne, vagy felmászna egy felhőkarcoló oldalán. Csak ez meg azért nem célszerű mert egy F1 kocsi légellenállása xarabb mint egy Trabié ezáltal, szal én a mágnesre szvazok.

    SR-71 igen jó példa arra hogy meg lehet csinálni, konkrétan ahogy írtam a hajtóművénél, ami egy hibrid jet-ramjet hajtómű lehetnek hasznosítható tapasztalatok. És a megvalósíthatóság mellett arra is jó példa, hogy drága, zajos, egy polgári alkalmazásban gazdaságosan, biztonságosan nem üzemeltethető valamit is létre tudunk hozni.
  • Irasidus #70
    Földrengés biztos építkezés... vagy ott van a Japán Super Express a Sinkanszen ami földrengés- és tájfunbiztos. Ne becsüld le a mérnöki tudást, csodákra képes. :)
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.14. 16:16:53
  • endrev #69
    Kedves Elon. És a törésvonalakkal mit fog kezdeni a pálya? Ott gumírozott lesz? :)
  • Irasidus #68
    "Hát ez az! Nincsenek!!!!"

    Az érveim ilyen fajta ignorlása a trollkodás csúcsa. Jól csinálod. Csak engem nem érdekel.

    "Itt viszont az az alap, hogy vákuumot hozunk létre egy csőben, gondolva, hogy az jó a légellenállásnak (csak kérdezem, az air-bearingnél miért nem számít ez?) ... egy sűrű, forró levegőt akarsz létrehozni, ami ráadásul még meg is van bolondítva a szuperszonikus áramlás szépségeivel, az akkor légritka cső ide,"

    Meddig olvastad a tanulmányt? Csak mindenhol leírja, hogy nem vákuumot hoznak létre, hanem légritka levegőt, vagyis a Földi légnyomás 1/6, ami nem is az egész csőben érvényesül, csak az utazó szakaszokon, a városokhoz/célállomásokhoz közeledve a nyomás nő, így a sebességet csökkenteni kell. A következőképpen működik, a kabin elején lévő kompresszor beszívja a légritka levegőt, sűríti (tárolja) és LEHŰTIK, két fázisban. Ezt a hideg levegőt fúják ki ami ad egy felhajtóerőt illetve egy kevés impulzust (a többi a maglev rendszer adja).

    SR-71

    Tehát az a közös bennük, hogy gyorsan mennek? Értem. Szerintem sincs más közös vonásuk, ami azért vicces ha ezzel azt akarod mondani, hogy nem működhet HP, mivel a SR-71 működik. Ja, hogy nem gazdaságos szerinted? Megint itt tartunk. Leírtam miért nem összehasonlítható a kettő, amit ignoráltál troll módra.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.12. 12:43:26
  • NEXUS6 #67
    "'Viszont két érvem is van: az egyik, hogy ez a terv nem ütközik egyetlen természettudományos törvénybe sem, illetve, hogy hasonló elven már vannak működő eszközök."
    Hát ez az! Nincsenek!!!!

    Az amiről az ötletet vehették (air-bearing) meg a tanulmányban levő légritka cső az két különböző, egymással ellentétes körülményt jelentő dolog. Pl. az air-bearingnál, és ahogy a HL tanulmányban a jármű alján levő papucsok körül egy nagynyomású levegő-párnát hoznak létre, amin lebegve gyorsulhat akár hangsebesség fölé is az eszköz. Itt viszont az az alap, hogy vákuumot hozunk létre egy csőben, gondolva, hogy az jó a légellenállásnak (csak kérdezem, az air-bearingnél miért nem számít ez?)
    Legegyszerűbb és optimálisabb lenne a megfelelő aerodinamikai kialakítás, ami a cső ritka levegőjét a falak felé tereli és kihasználva jármű nagy sebességét sűríti azt. Csak éppen ez azt jelenti, hogy ha a falaknál egy sűrű, forró levegőt akarsz létrehozni, ami ráadásul még meg is van bolondítva a szuperszonikus áramlás szépségeivel, az akkor légritka cső ide, vagy oda az nagyon nagy tolóerőt, energiát igényel, rengeteg hőt termel és tippem szerint ráadásul kibaszott zajos is lesz (nem kifelé, hanem az utasoknak!).

    Ezt az egész katyvaszt, amit ez az elképzelés jelent, akarják a kocsi elejére szerelt villany "propellerrel", meg a levegő hűtésével megoldani.Véleményem szerint ez azért kevés lesz! Az egy dolog, hogy a csőben a levegő 1/10-ed marsi atmoszféra, ha a jármű és a fal között ennél sokkal többet szeretnének, hiszen direkt hozzák létre (de amúgy is összesűrítené a gép a levegőt).

    "Az SR-71-nek nem tudom mi köze a Hyperloophoz, szerintem nem analóg példa. Teljesen más elven működő eszköz, és másra használják. Az egyik egy állami pénzből épült katonai felderítő gép, a másik egy magántőkéből fejlesztett közlekedés eszköz. Ráadásul ma már 2015 van, a sr-71 meg mikor is épült? Hogy lehet ezt összehasonlítani? Ez lenne a mindent lesöprő érved? Ne már..."
    Ha ismernéd az SR-71-est mint technikai eszközt, akkor látnád, hogy nagyon jó példa az ellentmondásos követelmények kielégítésére. 3M sebességgel halad, nem rakéta, ezt a sebességét órákig tudja tartani, 0-ról indulva repülőként szál fel, és emellett üzembiztos is, nagyjából stb.
    A HL is ilyen ellentmondásos ötleteket tartalmaz és igencsak köze van a levegő nagy sebességű áramlásának ismereteihez is.
    Ha a SR-71 hajtóművének tervezője írná, hogy a HL-t meg lehet csinálni, akkor neki elhinném. Egy net-huszár újgazdag geek srácnak, amilyen ez a Musk meg nem.
  • Irasidus #66
    Szóval az érveimet lesöpröd azzal, hogy rózsaszín ködös duma? Ezzel akarsz meggyőzni? Csak mert én érveket írtam és kérdéseket tettem fel neked, kértem, hogy mond el mi bajod vele, műszakilag. Nem válaszoltál, csak játszod a sértődötted, meg lehülyézel. Ez korrekt viselkedés szerinted?

    Az SR-71-nek nem tudom mi köze a Hyperloophoz, szerintem nem analóg példa. Teljesen más elven működő eszköz, és másra használják. Az egyik egy állami pénzből épült katonai felderítő gép, a másik egy magántőkéből fejlesztett közlekedés eszköz. Ráadásul ma már 2015 van, a sr-71 meg mikor is épült? Hogy lehet ezt összehasonlítani? Ez lenne a mindent lesöprő érved? Ne már...

    "A csőben levő áramlási problémát nem tudod elvarázsolni és a légritka levegő fenntartását sem."

    Gondolom nem varázslással működik az eszköz (micsoda mérnöki szakkifejezések). Szóval azt állítod, hogy lehetetlen áramlástanilag olyan eszközt készíteni, ami képes egy csőben ekkora sebsebéggel menni? MIÉRT? A légritka levegő fenntartása szerinted lehetetlen dolog, miért? Most komolyan ezzel akarsz meggyőzni?

    "Ezután jön az alternatíva keresés, bár első körben talán azt kellene megkérdezni, hogy mi értelme van ennek a szarnak, mikor a többi nem csöves vasút sebessége eléri már a 400-500 km/h-t is."

    Gondolom azért mert gyorsabb, így nagyobb távolság esetén már olcsóbb lehet mint a repülővel vagy egyéb módon a szállítás. Érdemes lenne megnézni a gyorsvasutak gazdasági előnyeit, mielőtt ilyet kérdezel...

    "Össze tetszik keverni a fejlesztő és tervező mérnök fogalmát..."

    Miért? A fejlesztő nem lehet mérnök? De értelek, te olyan mérnök vagy aki nem fejleszt, csak teszi a dolgát. Rendben, ilyen is kell.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.11. 12:14:28
  • molnibalage83 #65
    Ez is tipikus rózsaszín ködös duma... Sajnos a baj az, hogy a műszaki tudományokban nem jártasak túl gyakran akarnak belepofázni abba, hogy mit és hogyan kellene. Kibaszottul irritáló.. Első körben azt nézed meg, hogy mi a probléma... Ha fel sem fogod a problémát, akkor a megoldást hogyan keresed rá? Te fel sem fogtad a problémát.

    Én megnéztem, hogy mi kelle és ebből mi létezik és mennyi esély van ezt olcsón megoldani. Kb. 0. A sci-s beszólásokat meg kérlek mellőzd. A sokak által csodának tartott SR-71 sem volt csoda. A technológia akkor érte el, hogy meg lehetett csinálni. Kurava drágán, a világ no1. országában. Lett hajtómű, elég erős anyag, stb.

    A csőben levő áramlási problémát nem tudod elvarázsolni és a légritka levegő fenntartását sem.

    Ezután jön az alternatíva keresés, bár első körben talán azt kellene megkérdezni, hogy mi értelme van ennek a szarnak, mikor a többi nem csöves vasút sebessége eléri már a 400-500 km/h-t is.

    Össze tetszik keverni a fejlesztő és tervező mérnök fogalmát...
  • Irasidus #64
    Egy jó mérnök ha egy problémával találkozik, megoldásokat keres rá, igyekszik megoldani, és nem azzal foglakozik, hogyan nem lehet. Szerintem. Egyetlen áramlástechnika kérdésben sem mondtam ellent, csak én nem tartom lehetetlenek. Főleg, hogy egyetlen kérdésemre sem válaszoltál, és valójában te is csak a gazdaságosságát kérdőjelezed meg. Akkor miért is írod ezt?

    Ezek voltak az érveid, ami nem éppen gépészet:

    "Ahány célállomás = annyi vonal = kurva gazdaságtalan, stb"
    "Az olcsó sziattyúzás részén meg röhögtem egy jót. Elevel nézd meg, hogy az ipari szivattyúk milyen váukmra képeses és milyen nevetséges hatásfokkal. Aztán számolj és sírj..."
    "Nem éri meg az egész a maglev vagy sima vonatokhoz képset 2-3-szoros sebességért. Az, hogy egyeseknek van pénzük erre szerencsejátokot játszani, hogy hátha mégis, hát lelkük rajta. Én egy huncut garast sem fektetnék ebbe."
  • molnibalage83 #63
    Akkor miért vitatkozol gépész és áramlástechnikai gépészmérnökkel...?