Ötvös Tibor
Zöldségtermesztés a Marson?
A holland Wageningen University & Research központ állítása szerint képesek a zöldségtermesztésre marsi talajban.
Aki látta a hazai mozikban Mentőexpedíció címmel futó sci-fit, annak nem lesz ismeretlen a mostani kutatás tárgya. A filmben (és természetesen a könyvben) a főhős képes volt a Marson a megfelelő körülmények megteremtése után burgonyát termeszteni és miközben sokan erre csak legyintettek mondván, hogy ez képtelenség, addig holland kutatók megpróbálták leutánozni az eseményeket. Állításuk szerint sikerrel is jártak, hiszen több zöldséget (paradicsom, burgonya, rozs, retek, borsó, póréhagyma, spenót, borsmustár, zsázsa, rizsparéj és metélőhagyma) tudtak termeszteni, azonban eme bejelentést komoly kétkedéssel kell fogadnunk.
A legfontosabb, ami miatt kicsit óvatosan viszonyul a világsajtó eme bejelentéshez az maga a kutatási anyag hiánya. Nem lett publikálva semmi, nincsenek valós adatokkal vagy bármilyen más, több oldalas kutatási anyaggal alátámasztva a hollandok "eredménye". Egyszerűen csak kijelentették, hogy sikerrel jártak. A második, hogy természetesen nem állt rendelkezésükre marsi föld (és ha már itt tartunk, a "kutatás" másik ágán vizsgált holdi sem), így egy Hawaii-on található vulkánból szedték a "termőföldet" (a Holdat pedig egy arizonai sivatag homokja képviselte). Ezeket aztán összekeverték frissen vágott fűvel, mely könnyebbé tette az öntözést is.
Azt sem árt megjegyezni, hogy még ha a termőföldet el is találták, azaz a Marson valóban olyan talaj áll rendelkezésre, mint amit a vulkánokban találtak, a külső körülmények akkor sem voltak megfelelően szimulálva. Ezt egyébként maga a bejelentést végző professzor is elismeri, ám hozzáteszi, hogy alapból abból a feltételezésből indultak ki, hogy ha az ember eljut a Marsra, az első telepesek biztosan a felszín alatt húzódnak meg. Éppen ezért a körülményeket is így alakították a kísérlet során és stabilizálták a nedvességet, a hőmérsékletet és a fényt is.
A végére maradt azonban a legfontosabb kérdés: ha sikerül is termeszteni bármit a Marson, az vajon fogyasztható lesz? "A termőföldek rengeteg fémet, többek között ólmot, arzént, vasat és higanyt tartalmaztak" - ismerte be Wamelink. "Ha ezek az összetevők elérhetővé válnak a zöldségek számára és beépülnek azokba akkor akár mérgezők is lehetnek." Éppen ezért áprilistól tovább folynak majd a kutatások, mi azonban reméljük, hogy előtte kiadják a hiányolt kutatási anyagot és jobban szemügyre vehetjük az eredményeket.
Aki látta a hazai mozikban Mentőexpedíció címmel futó sci-fit, annak nem lesz ismeretlen a mostani kutatás tárgya. A filmben (és természetesen a könyvben) a főhős képes volt a Marson a megfelelő körülmények megteremtése után burgonyát termeszteni és miközben sokan erre csak legyintettek mondván, hogy ez képtelenség, addig holland kutatók megpróbálták leutánozni az eseményeket. Állításuk szerint sikerrel is jártak, hiszen több zöldséget (paradicsom, burgonya, rozs, retek, borsó, póréhagyma, spenót, borsmustár, zsázsa, rizsparéj és metélőhagyma) tudtak termeszteni, azonban eme bejelentést komoly kétkedéssel kell fogadnunk.
A legfontosabb, ami miatt kicsit óvatosan viszonyul a világsajtó eme bejelentéshez az maga a kutatási anyag hiánya. Nem lett publikálva semmi, nincsenek valós adatokkal vagy bármilyen más, több oldalas kutatási anyaggal alátámasztva a hollandok "eredménye". Egyszerűen csak kijelentették, hogy sikerrel jártak. A második, hogy természetesen nem állt rendelkezésükre marsi föld (és ha már itt tartunk, a "kutatás" másik ágán vizsgált holdi sem), így egy Hawaii-on található vulkánból szedték a "termőföldet" (a Holdat pedig egy arizonai sivatag homokja képviselte). Ezeket aztán összekeverték frissen vágott fűvel, mely könnyebbé tette az öntözést is.
Azt sem árt megjegyezni, hogy még ha a termőföldet el is találták, azaz a Marson valóban olyan talaj áll rendelkezésre, mint amit a vulkánokban találtak, a külső körülmények akkor sem voltak megfelelően szimulálva. Ezt egyébként maga a bejelentést végző professzor is elismeri, ám hozzáteszi, hogy alapból abból a feltételezésből indultak ki, hogy ha az ember eljut a Marsra, az első telepesek biztosan a felszín alatt húzódnak meg. Éppen ezért a körülményeket is így alakították a kísérlet során és stabilizálták a nedvességet, a hőmérsékletet és a fényt is.
A végére maradt azonban a legfontosabb kérdés: ha sikerül is termeszteni bármit a Marson, az vajon fogyasztható lesz? "A termőföldek rengeteg fémet, többek között ólmot, arzént, vasat és higanyt tartalmaztak" - ismerte be Wamelink. "Ha ezek az összetevők elérhetővé válnak a zöldségek számára és beépülnek azokba akkor akár mérgezők is lehetnek." Éppen ezért áprilistól tovább folynak majd a kutatások, mi azonban reméljük, hogy előtte kiadják a hiányolt kutatási anyagot és jobban szemügyre vehetjük az eredményeket.