SG.hu·
Jól próbázott a Mars-küldetések hajtóműve
Az expedíciókra ugyan csak a 2030-as években kerül sor, de már tesztelik az SLS hajtóművét.
Az űrkutatással és a NASA-val kapcsolatos híreket követők jól tudják, hogy az amerikai űrügynökség a 2030-as években szeretné megvalósítani a Mars meghódítását, legalábbis azon szerény értelemben, amelyet a Hold esetében már a hatvanas-hetvenes években láthattunk. A hajtómű tesztje azonban már most is zajlik, eddig pedig nem találtak nagyobb problémát.
A Space Launch System (SLS) névre keresztelt, az űrhajósokat és a méretes rakományt űrbe juttatni hivatott platform a nyugdíjazott űrsiklók esetében is alkalmazott Aerojet Rocketdyne RS-25 hajtóműre támaszkodik, amelyet természetesen tovább tökéletesítenek, hogy elérjék a Mars-küldetések által megkövetelt még nagyobb teljesítményt. A teljes rendszer négy ilyen hajtóművet kombinálna, azokat pedig két, szilárd üzemanyagot használó gyorsítórakéta egészíti majd ki, ez azonban legkorábban 2018-ra áll majd készen, így egyelőre az RS-25 fejlesztői verziójának tesztje zajlik, mégpedig több lépésben. A júliusi rövidebb égetés után augusztus 13-án 535 másodpercen, vagyis csaknem 9 percen keresztül dolgozott a hajtómű, ami megegyezik a későbbre tervezett fellövések időtartamával, a kísérlet során pedig nem mutatkozott fennakadás.
A teszt a videó 30. percénél kezdődik
A Stennis Űrközpontban egyelőre a nagyobb tolóerő, a beömlőnyílásnál mutatkozó nagyobb nyomás, az alacsonyabb hőmérsékletekhez való alkalmazkodás, valamint a hajtómű vezérléséért felelős rendszer megfelelő működésének visszaigazolása számít kiemelt célnak, a jelenlegi tesztfázis pedig szeptemberben ér majd véget, amelyet ősszel követ majd az újabb kör. Természetesen sort kerítenek a négy hajtómű kombinált próbájára, illetve a 70 tonnás Block 1 tesztelésére, amelyet később a végleges, 130 tonnásra tervezett konfiguráció cserél majd le. Ha minden jól megy, 2018-ra készen áll majd a teljes SLS-platform, amely a 2020-as években az Orion kapszulával kiegészülve folytatja majd pályafutását.
A Block 1 egy rövidebb küldetésben segítene, ezt a Block 1B követné egy Földhöz közeli aszteroida meglátogatásával, míg a Mars elérését már a jóval nagyobb Block 2 valósítaná meg. Ehhez azonban szükség lesz a SLS teljesítményének és megbízhatóságának igazolására.
Az űrkutatással és a NASA-val kapcsolatos híreket követők jól tudják, hogy az amerikai űrügynökség a 2030-as években szeretné megvalósítani a Mars meghódítását, legalábbis azon szerény értelemben, amelyet a Hold esetében már a hatvanas-hetvenes években láthattunk. A hajtómű tesztje azonban már most is zajlik, eddig pedig nem találtak nagyobb problémát.
A Space Launch System (SLS) névre keresztelt, az űrhajósokat és a méretes rakományt űrbe juttatni hivatott platform a nyugdíjazott űrsiklók esetében is alkalmazott Aerojet Rocketdyne RS-25 hajtóműre támaszkodik, amelyet természetesen tovább tökéletesítenek, hogy elérjék a Mars-küldetések által megkövetelt még nagyobb teljesítményt. A teljes rendszer négy ilyen hajtóművet kombinálna, azokat pedig két, szilárd üzemanyagot használó gyorsítórakéta egészíti majd ki, ez azonban legkorábban 2018-ra áll majd készen, így egyelőre az RS-25 fejlesztői verziójának tesztje zajlik, mégpedig több lépésben. A júliusi rövidebb égetés után augusztus 13-án 535 másodpercen, vagyis csaknem 9 percen keresztül dolgozott a hajtómű, ami megegyezik a későbbre tervezett fellövések időtartamával, a kísérlet során pedig nem mutatkozott fennakadás.
A teszt a videó 30. percénél kezdődik
A Stennis Űrközpontban egyelőre a nagyobb tolóerő, a beömlőnyílásnál mutatkozó nagyobb nyomás, az alacsonyabb hőmérsékletekhez való alkalmazkodás, valamint a hajtómű vezérléséért felelős rendszer megfelelő működésének visszaigazolása számít kiemelt célnak, a jelenlegi tesztfázis pedig szeptemberben ér majd véget, amelyet ősszel követ majd az újabb kör. Természetesen sort kerítenek a négy hajtómű kombinált próbájára, illetve a 70 tonnás Block 1 tesztelésére, amelyet később a végleges, 130 tonnásra tervezett konfiguráció cserél majd le. Ha minden jól megy, 2018-ra készen áll majd a teljes SLS-platform, amely a 2020-as években az Orion kapszulával kiegészülve folytatja majd pályafutását.
A Block 1 egy rövidebb küldetésben segítene, ezt a Block 1B követné egy Földhöz közeli aszteroida meglátogatásával, míg a Mars elérését már a jóval nagyobb Block 2 valósítaná meg. Ehhez azonban szükség lesz a SLS teljesítményének és megbízhatóságának igazolására.