Gyurkity Péter
Marsi dűnéket vizsgál meg a Curiosity
Most először nyílik lehetőség egy idegen bolygó aktív dűnéinek helyszíni vizsgálatára.
A NASA a hónap közepén jelezte az érdeklődőknek, hogy az eddig is szép pályát befutott Curiosity marsjáró az elkövetkező napokban a jelenlegi helyszínén található aktív dűnék tanulmányozásába fog, ami azt jelenti, hogy most első alkalommal nyílik erre lehetőség. Az eredményekből következtethetünk a klíma változására és az eddigi elméletek helyességére.
A 2011-ben útnak indított eszköz november 16-án még mintegy 182 méter távolságra volt a Sharp-hegy északnyugati szélén található Bagnold-dűnéktől, egészen pontosan annak a vizsgálatra kijelölt első tagjától. Ezen aktív dűnéket közvetlen közelről még sosem sikerült megvizsgálni, eddig ugyanis mindössze műholdas felvételek készültek róluk, amelyek azonban jól mutatták, hogy földi társaikhoz hasonlóan ők is mozognak, mi több, évente nagyjából 1 métert tesznek meg. Azt viszont a kutatók sem tudják, hogy a felszínen látható barázdák miért nagyobbak a Földön látottakhoz képest, többek között erre is szeretnének választ kapni.
Az eddig megszületett elméletek az alacsonyabb légnyomást, valamint az emiatt szükséges erősebb szeleket emelték ki fontos tényezőként, ám a helyszíni vizsgálat eredményei alapján (remélhetőleg) pontos válasz születik az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Ezen folyamatokat persze jól ismerjük a Földön, az azonban egyáltalán nem biztos, hogy a vékonyabb légkör és a gyengébb gravitáció mellett is minden ugyanúgy zajlik-e le. A marsjáró először mintát vesz a homokból, majd pedig kerekeivel picit beássa magát a dűne felszínébe, hogy az alacsonyabb rétegeket is feltárja.
A szakemberek arra is kíváncsiak, hogy a homokkő és az egyéb üledékes rétegek miként alakultak ki, ez ugyanis a régmúlt idők klímájába is betekintést adhat, vagyis alaposan átírhatja az ottani időjárás alakulásával kapcsolatos teóriákat.
A NASA a hónap közepén jelezte az érdeklődőknek, hogy az eddig is szép pályát befutott Curiosity marsjáró az elkövetkező napokban a jelenlegi helyszínén található aktív dűnék tanulmányozásába fog, ami azt jelenti, hogy most első alkalommal nyílik erre lehetőség. Az eredményekből következtethetünk a klíma változására és az eddigi elméletek helyességére.
A 2011-ben útnak indított eszköz november 16-án még mintegy 182 méter távolságra volt a Sharp-hegy északnyugati szélén található Bagnold-dűnéktől, egészen pontosan annak a vizsgálatra kijelölt első tagjától. Ezen aktív dűnéket közvetlen közelről még sosem sikerült megvizsgálni, eddig ugyanis mindössze műholdas felvételek készültek róluk, amelyek azonban jól mutatták, hogy földi társaikhoz hasonlóan ők is mozognak, mi több, évente nagyjából 1 métert tesznek meg. Azt viszont a kutatók sem tudják, hogy a felszínen látható barázdák miért nagyobbak a Földön látottakhoz képest, többek között erre is szeretnének választ kapni.
Az eddig megszületett elméletek az alacsonyabb légnyomást, valamint az emiatt szükséges erősebb szeleket emelték ki fontos tényezőként, ám a helyszíni vizsgálat eredményei alapján (remélhetőleg) pontos válasz születik az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Ezen folyamatokat persze jól ismerjük a Földön, az azonban egyáltalán nem biztos, hogy a vékonyabb légkör és a gyengébb gravitáció mellett is minden ugyanúgy zajlik-e le. A marsjáró először mintát vesz a homokból, majd pedig kerekeivel picit beássa magát a dűne felszínébe, hogy az alacsonyabb rétegeket is feltárja.
A szakemberek arra is kíváncsiak, hogy a homokkő és az egyéb üledékes rétegek miként alakultak ki, ez ugyanis a régmúlt idők klímájába is betekintést adhat, vagyis alaposan átírhatja az ottani időjárás alakulásával kapcsolatos teóriákat.