Balázs Richárd
Mágneses féreglyuk Spanyolországból
A spanyol Universitat Autonoma de Barcelona fizikusai megtervezték és a világon elsőként el is készítették a tér két területét mágnesesen összekapcsoló kísérleti féregjáratot. A járat mágneses mezőt juttat el egyik pontból a másikba, miközben észlelhetetlenné teszi magát a mezőt.
A kutatók úgynevezett metaanyagokat és metafelületeket használtak a járat megépítéséhez, hogy a mágneses mező forrása, legyen az egy hagyományos, vagy egy elektromágnes, izolált mágneses monopólusként jelenjen meg a féregjárat másik végén. Ez az eredmény már önmagában is elég különös, mivel a mágneses monopólusok, vagyis az egy pólussal - legyen az észak vagy dél - rendelkező mágnesek nem léteznek a természetben. A hatás lényege azonban az, hogy a mágneses mező látszólag egy olyan dimenzión utazik egyik pontból a másikba, ami kívül esik a hagyományos három dimenzión.
A kísérleti féreglyuk különböző rétegekből álló gömb. Van egy ferromágneses felületű külső rétege, majd a második belső réteg, ami szupravezető anyagból készült, végül egy hengerbe tekert ferromágneses lap következik, ami átszeli a gömböt. A gömb mágnesesen észlelhetetlen, láthatatlan kívülről. A mágneses féreglyuk a gravitációsak megfelelője, mivel "megváltoztatja a tér topológiáját, olyan mintha a belső részt mágnesesen kitörölték volna a térből" - magyarázta Alvar Sanchez, a kutatás vezetője.
Az áttörés újabb lépést jelent a mágneses mezőket használó alkalmazásoknál, például a gyógyászatban. A megoldás növelheti a betegek komfortérzését, nagyobb távolságot téve lehetővé az MRI gépektől, vagy akár egyidőben a test több részéről is készíthető lesz MRI felvétel.
A kutatók úgynevezett metaanyagokat és metafelületeket használtak a járat megépítéséhez, hogy a mágneses mező forrása, legyen az egy hagyományos, vagy egy elektromágnes, izolált mágneses monopólusként jelenjen meg a féregjárat másik végén. Ez az eredmény már önmagában is elég különös, mivel a mágneses monopólusok, vagyis az egy pólussal - legyen az észak vagy dél - rendelkező mágnesek nem léteznek a természetben. A hatás lényege azonban az, hogy a mágneses mező látszólag egy olyan dimenzión utazik egyik pontból a másikba, ami kívül esik a hagyományos három dimenzión.
A kísérleti féreglyuk különböző rétegekből álló gömb. Van egy ferromágneses felületű külső rétege, majd a második belső réteg, ami szupravezető anyagból készült, végül egy hengerbe tekert ferromágneses lap következik, ami átszeli a gömböt. A gömb mágnesesen észlelhetetlen, láthatatlan kívülről. A mágneses féreglyuk a gravitációsak megfelelője, mivel "megváltoztatja a tér topológiáját, olyan mintha a belső részt mágnesesen kitörölték volna a térből" - magyarázta Alvar Sanchez, a kutatás vezetője.
Az áttörés újabb lépést jelent a mágneses mezőket használó alkalmazásoknál, például a gyógyászatban. A megoldás növelheti a betegek komfortérzését, nagyobb távolságot téve lehetővé az MRI gépektől, vagy akár egyidőben a test több részéről is készíthető lesz MRI felvétel.