Ötvös Tibor
Megoldás születhet a forgalmi dugókra
Egy új technológiai eszközzel folyamatossá lehet tenni a forgalmat, mivel az autóra felszerelhető érzékelők figyelik az előttünk és mögöttünk haladó jármű sebességét és ahhoz igazítja a sajátunkat.
Bizonyára mindenki belefutott már olyan dugóba, ahol igazából nincs semmi oka a lassulásnak és megállásnak, nincsenek útfelújítások, baleset vagy forgalomkorlátozás - szimplán csak nem halad a sor. Ilyenkor általában azt gondoljuk, hogy valaki nem halad elől és miatta van ez a fennakadás, ám ez az esetek többségében nem igaz. Éppen ezért több professzor is elgondolkodott már a jelenségen és Berthold Horn elektromérnök most talán megtalálta a választ a kérdésre.
Horn szerint a legtöbb esetben a dugókat az áramlástannal is le lehet írni, míg mások a Káosz-elméletet hozzák fel példaként. A mérnök egy érthető példán szemléltette a saját elméletét: ha egy medencét kukoricakeményítővel töltünk fel, simán át tudunk sétálni rajta. Bár maga az anyag folyékony marad, de a lépésünkkel kifejtett nyomás hatására megkeményedik, mivel összesűrűsödik a folyadék. A víz azonban más, az egy Newton-féle folyadék, mivel teljesen mindegy, mit csinálunk vele, ugyanolyan folyékony marad a medencében, mint eredetileg. A nem-Newton-féle folyadékok - ilyen a kukoricakeményítő is - azonban nyomás hatására megszilárdulnak.
A ketchup azonban itt is kakukktojás, mivel az alapállapotban nem-Newton-féle folyadék, ám ha felrázzuk, akkor folyékonnyá válik. "Most pedig képzeljük el úgy a forgalmat, mint egy folyadékot" - kezdte mondandóját Horn. "Ha a közlekedő autók elérnek egy bizonyos számot egy bizonyos helyen, akkor az egész 'megszilárdul', mindenki lelassít, mivel mindenki az előtte haladó járműre reagál." Az úriember szerint megtalálta az ellenszert a folyamatra, méghozzá a luxusautókban már elérhető alkalmazkodó sebességtartó (ACC) képében. Az eszköz figyeli az előttünk haladó autó sebességét és ahhoz igazítja a sajátunkét.
Horn szerint azonban a járművek hátuljára is kellene ilyet szerelni, ezt nevezte el kétoldalú figyelőnek. Elmélete alapján ahhoz, hogy a forgalom folyamatos legyen, nem csupán az előttünk haladó autóra kell figyelni, hanem a minket követőre is. A múlt hónapban Hollandiában bemutatott radar működési elve szerint a saját autónkat mindig az előttünk és mögöttünk haladó járművek közötti táv felén tartja. Ha pedig mindenki használja majd ezt az egészet, akkor lehet, hogy lassan, de folyamatosan tudunk haladni.
Ez természetesen nem működik majd a jogos dugók esetében, ott mindenképpen lassítani kell, de azért érdekes lenne megfigyelni, mennyire könnyítene ez az új megoldás a fővárosi csúcsforgalmakon. A kétoldalú figyelő még csak prototípusként létezik és számos teszt áll még előtte, de az eddigi eredmények nagyon biztató képet mutatnak és így elkerülhetők lennének az olyan dugók, mint ami például 2000 szeptemberében volt Kínában, ahol két hétig álltak majdnem egy helyben a Tibet-Peking közötti autópályán a járművek közel 100 kilométer hosszan.
Bizonyára mindenki belefutott már olyan dugóba, ahol igazából nincs semmi oka a lassulásnak és megállásnak, nincsenek útfelújítások, baleset vagy forgalomkorlátozás - szimplán csak nem halad a sor. Ilyenkor általában azt gondoljuk, hogy valaki nem halad elől és miatta van ez a fennakadás, ám ez az esetek többségében nem igaz. Éppen ezért több professzor is elgondolkodott már a jelenségen és Berthold Horn elektromérnök most talán megtalálta a választ a kérdésre.
Horn szerint a legtöbb esetben a dugókat az áramlástannal is le lehet írni, míg mások a Káosz-elméletet hozzák fel példaként. A mérnök egy érthető példán szemléltette a saját elméletét: ha egy medencét kukoricakeményítővel töltünk fel, simán át tudunk sétálni rajta. Bár maga az anyag folyékony marad, de a lépésünkkel kifejtett nyomás hatására megkeményedik, mivel összesűrűsödik a folyadék. A víz azonban más, az egy Newton-féle folyadék, mivel teljesen mindegy, mit csinálunk vele, ugyanolyan folyékony marad a medencében, mint eredetileg. A nem-Newton-féle folyadékok - ilyen a kukoricakeményítő is - azonban nyomás hatására megszilárdulnak.
A ketchup azonban itt is kakukktojás, mivel az alapállapotban nem-Newton-féle folyadék, ám ha felrázzuk, akkor folyékonnyá válik. "Most pedig képzeljük el úgy a forgalmat, mint egy folyadékot" - kezdte mondandóját Horn. "Ha a közlekedő autók elérnek egy bizonyos számot egy bizonyos helyen, akkor az egész 'megszilárdul', mindenki lelassít, mivel mindenki az előtte haladó járműre reagál." Az úriember szerint megtalálta az ellenszert a folyamatra, méghozzá a luxusautókban már elérhető alkalmazkodó sebességtartó (ACC) képében. Az eszköz figyeli az előttünk haladó autó sebességét és ahhoz igazítja a sajátunkét.Horn szerint azonban a járművek hátuljára is kellene ilyet szerelni, ezt nevezte el kétoldalú figyelőnek. Elmélete alapján ahhoz, hogy a forgalom folyamatos legyen, nem csupán az előttünk haladó autóra kell figyelni, hanem a minket követőre is. A múlt hónapban Hollandiában bemutatott radar működési elve szerint a saját autónkat mindig az előttünk és mögöttünk haladó járművek közötti táv felén tartja. Ha pedig mindenki használja majd ezt az egészet, akkor lehet, hogy lassan, de folyamatosan tudunk haladni.
Ez természetesen nem működik majd a jogos dugók esetében, ott mindenképpen lassítani kell, de azért érdekes lenne megfigyelni, mennyire könnyítene ez az új megoldás a fővárosi csúcsforgalmakon. A kétoldalú figyelő még csak prototípusként létezik és számos teszt áll még előtte, de az eddigi eredmények nagyon biztató képet mutatnak és így elkerülhetők lennének az olyan dugók, mint ami például 2000 szeptemberében volt Kínában, ahol két hétig álltak majdnem egy helyben a Tibet-Peking közötti autópályán a járművek közel 100 kilométer hosszan.