Gyurkity Péter

A partraszállást gyakorolja Kína 

A fokozódó ellentétek és az amerikai drónok jelenléte miatt tartanak újabb gyakorlatokat, de Tajvan is aggódhat.

A CCTV beszámolója szerint a kínai haditengerészet újabb átfogó gyakorlatokba kezd, dacára annak, hogy csak májusban ért véget a közös kínai-orosz demonstráció, amelynek során a két flotta egységei a Földközi-tenger térségében hajtottak végre bizonyos mozdulatokat, mégpedig a "stabilitás megőrzése" érdekében. Most a Dél-kínai-tengeren kerül sor az újabb erőfitogtatásra, amely immár a partraszálló műveletekre helyezi a hangsúlyt.

Egy gyakorlatról számos videó is megjelent a világhálón, ezekben pedig közelebbről is szemügyre vehettük az akcióban résztvevő nagyobb kínai egységeket. Kiemelendő ezek közül a szovjet tervezésű, ám az ukránok által legyártott légpárnás csapatszállító, a Zubr, valamint a Type 071 LPD által kibocsátott, hazai gyártású Type 726 Yuyi, amelyek a hagyományos partraszálló egységekkel ellentétben a világ partjainak mintegy 70 százalékát megfelelő módon elérhetik és használhatják. A Zubr a maga 40 csomós sebességével, csaknem 500 km-es hatótávolságával, valamint 400 tonnás súlyával akár három ZTZ-96 tankot, illetve egy teljes századnyi gyalogságot célba juttathat, gépágyúkkal és rakétarendszerrel védve magát. Kína két ilyen hajóval rendelkezik, ám két további példány van még készülőben.


A gyakorlat során ZTD-05 típusú kétéltű tankokat is bevetettek, ezek 20 csomós sebességgel szelték a habokat, de nem hiányoztak innen a ZDB-05 kétéltű páncélozott csapatszállítók sem, míg a szintén a Type 071 LPD-ről érkező Z-8 szállító helikopterek tengerészgyalogságot juttattak a képzelt ellenséges állások mögé. A következő szakaszban már a légierő, valamint a hadsereg fokozott jelenléte kerül előtérbe, amely egyrészt a légtér uralmának biztosítása, valamint a kellő ütőerő gyors előremozgatása szempontjából fontos.

A kínai fél az amerikai drónok állandó jelenléte, a kémrepülések miatt érzi kényelmetlenül magát, a nagyszabású gyakorlat valószínűleg ennek eredménye, de ennél direktebb utalás, hogy a tajvani elnöki hivatal elleni támadást is szimulálták. A kínai hadsereg hivatalos lapja csak annyit közölt, hogy a katonák az északi Belső-Mongólia Autonóm Tartományban folytatott művelet során a városi környezetben zajló harcokat gyakorolták. A kínai állami televízió manőverekről szóló beszámolójában az volt látható, amint katonák nyomulnak előre egy piros-fehér épület felé, amely rendkívül hasonlít az 1910-es években épült tajpeji elnök hivatalra.


A gyakorlat híre heves tiltakozást váltott ki Tajvanon, sokan attól tartanak, hogy Kína a de facto önálló államként működő szigetország elfoglalására készül. A tajpeji hatóságok elítélték a történteket, mondván, hogy a hadgyakorlat káros hatással van a két ország kapcsolatára. Politikai szakértők szerint a kínai kormány a lépéssel a tajvani szavazókat próbálja befolyásolni a jövő januári elnökválasztás előtt, és üzenetet akar küldeni a legfőbb tajvani ellenzéki erőnek, a Demokratikus Haladó Pártnak (DPP). A Peking-barátnak éppen nem nevezhető párt jelöltje a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint népszerűbb riválisainál.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #9
    Amcsiban a köv választást meg vagy valamelyik Bush palánta, vagy a nagyszaxofonos volt elnök felesége nyeri a lehetséges 300 millió állampolgárból, mert az a demokratúra... izé diktoktokrá... na... demokrácia igazi őshazája!
    XD
  • fonak #8
    Dél-Korea 1987 óta demokrácia, igen, most Park Chung Hee lánya az elnök (de korábban volt a diktatúra idején bebörtönzött ellenzéki is elnök náluk), de demokratikusan lett megválasztva. Tajvan is a 80-as évek óta demokrácia.
  • ostoros #7
    Ugyanez az észak-koreai dél-koreai viszonylatban is igaz. Délen katonai diktatúra volt, és ma is egy militarista társadalom, nem az a demokrácia, aminek itt feltüntetik. Még ma is a diktátor lánya az elnök.
  • NEXUS6 #6
    Én szerintem a nyugati médiának meg nem kéne azt a látszatot kelteni, hogy szemben a PRC-vel a Tajvan a demokrácia őshazája, mert nem. És önálló államként is elég kevesen ismerik el, ezek után nehezen lehetne nemzetközi jog oldaláról, agresszióként értelmezni, ha Kína bevonulna.
  • fonak #5
    A Tajvan elleni kínai invázióval is mióta riogatnak, anno 2008 előtt még olvastam olyan jóslatokat, hogy az olimpia után tuti megindulnak.
    Szerintem eszükbe sincs, békésen akarják meggyőzni a tajvaniakat, hogy adják fel a függetlenségüket, és Hangkonghoz hasonló státusszal csatlakozzanak az anyaországhoz. Persze a meggyőzés eszközei közé tartozik egy hiteles katonai fenyegetés is, ha Tajvan tudatában lesz, hogy pár napnál tovább nem tudna kitartani, valószínű, hogy jobban hajlanak egy ilyen megállapodásra. Meg persze annak tudatában is, hogy az USA valószínű, hogy nem sietne a segítségükre.
    A tajvani partok egyébként elég sziklásak és vadregényesek nem nagyon vannak ideális landolási partszakaszok.
    Utoljára szerkesztette: fonak, 2015.07.31. 23:02:13
  • VolJin #4
    viszont azt gondolták, hogy a demokráciaexportba, csak át csap, és akkor lehet zsidózzni, szóba kerül az ukrán válság, és az nóveli a lattintásszámot...
  • Ragnaar #3
    Kell ez néha, nehogy a katonák megszokják, hogy csak homokzsákokat cipelnek 5 évenként árvíz idején, meg ugye, ha nem pufogtatják el a hadianyagot akkor gyártani se kell, az meg nem jó..
    Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.07.31. 11:56:51
  • NEXUS6 #2
    Ez mitől tudomány?
  • Skylake #1
    Krumplivirágosok nagy felhajtással űzött szellemi maszturbációjának eredményét láthattuk.