Balázs Richárd
Mikor nyilvánítható egy bolygó élettelennek?
Bár az eddigi kutatások azt sugallják, hogy más bolygók is támogathatják az életet, többen elérkezettnek látják az időt az érme másik oldalának megvizsgálására. A más bolygókra irányuló expedíciók költségeiben jelentős tételt tesznek ki az úgynevezett bolygóvédelmi protokollok, például a sterilizáció, vagyis a célpont földi mikrobák általi beszennyezésének elkerülése, hogy ne tegyük ki veszélynek a helyi életet. Ha azonban nincs a kutatandó bolygón semmi, akkor miért izgatjuk magunkat?
A Mars esetében eddig semmi jelét nem találtuk a jelenbeli életnek, és ha a jövő küldetései is üres kézzel térnek vissza, egy pont után a kereskedelmi űrvállalkozások, legyen az bányászat, vagy turizmus, szeretnék majd elkerülni a sterilizáció költségeit. A kérdéskört egy svéd filozófus, Erik Persson, a Lund Egyetem munkatársa vette szemügyre, aki szerint nincs egyszerű válasz, ugyanakkor nem is kerülhetjük meg a témát. "Saját bolygónkon általában már túl későn kezdjük ezeket a párbeszédeket, a tények után, vagy amikor már elkerülhetetlen valaminek a bekövetkezése" - mondta, utalva többek közt a genetikailag módosított gabonákra.
Éppen ezért talán most tartunk azon a ponton, amikor érdemes a tudósoknak, a jogi szakértőknek és a közvéleménynek elkezdeni gondolkodni, mikor és hogyan lazíthatnánk a bolygóvédelmi protokollokon, amennyiben egy bolygót élettelennek nyilvánítunk. "A kilövő padon már túl késő ezen elmélkedni" - tette hozzá.
Eddig a protokollokkal kapcsolatban a legtöbb egyeztetés a szigorról, és nem az enyhítésről, vagy akár a megszüntetésről szólt. A vélemények természetesen vegyesek. Van, aki egy rezervátumként tekint a Marsra, míg mások szerint a bolygóvédelmi szabályok túl szigorúak és csak hátráltatják az élet utáni kutatásokat, ha a legérdekesebb célterületekre pont az idegen élet féltése miatt eleve el sem juttathatjuk szondáinkat. Egy tanulmány szerint az sem okozna problémát, ha emberi expedíció lépne a Mars felszínére - az embereket ugyanis lehetetlen sterilizálni, kívül-belül hemzsegünk a mikrobáktól.
Andrew Schuerger, a Florida Egyetem kutatója, valamint Pascal Lee, a SETI munkatársa több északi-sarki út során szimuláltak egy marsi mintagyűjtő expedíciót, megnézve milyen mikroorganikus lábnyomot generálnak útjuk során. Míg az utazáshoz használt járműből vett mintákban 85 különböző mikroorganizmus tenyésztettek ki, a kinti hóból vett mintákban csak egy baktériumot és egy gombát sikerült találni. A hőmérséklet mellett az erős marsi UV sugárzás is segítene a környezet beszennyeződésének elkerülésében, tette hozzá Schuerger, aki szerint a földi mikrobák döntő többségének elég 15 perc kitettség a Mars felszínén a pusztuláshoz.
Az űrjogi szakértők azonban még el sem kezdték a kérdés boncolgatását. "Még mindig azt próbáljuk meghatározni, hogyan foganatosítsuk a bolygóvédelmet" - nyilatkozott a New Scientistnek Joanne Gabrynowitz, a Mississippi Egyetem űrjogi professzora. "Arról még senki nem tárgyal, hogyan lehetne enyhíteni rajta"
A probléma legnagyobb kerékkötője, hogy akármilyen elszántan keressük is az életet, mindig ott lesz annak a lehetősége, hogy éppen csak elkerültük. Ennek eredményeként egy bolygó élettelennek minősítése értékítélet kérdése, vagyis azt kell megállapítani, hol húzzuk meg a vonalat és mondjuk azt, hogy ennyi próbálkozás már elegendő volt, véli Persson.
John Rummel, aki több mint egy évtizeden át dolgozott a NASA-nál a protokollok megalkotásán, úgy véli, amennyiben a Mars valóban élettelen, akkor is jó okunk lehet a védelme fenntartására. A földi mikrobák nem csak a marsi életet veszélyeztethetik, de a jövő emberi telepeseinek erőforrásait is, például a vízgyűjtőket. Szerinte jelenleg nem lehet a Persson által felvetett határt megszabni. Pillanatnyilag egy űregyezmény határozza meg a bolygóvédelmi előírásokat, betartásuk azonban az országokon múlik. Ha egy űrkutató nemzet lazít a szabályokon a kereskedelmi vállalkozások javára, azzal az összes fal leomolhat, összegzett Rummel.
A Mars esetében eddig semmi jelét nem találtuk a jelenbeli életnek, és ha a jövő küldetései is üres kézzel térnek vissza, egy pont után a kereskedelmi űrvállalkozások, legyen az bányászat, vagy turizmus, szeretnék majd elkerülni a sterilizáció költségeit. A kérdéskört egy svéd filozófus, Erik Persson, a Lund Egyetem munkatársa vette szemügyre, aki szerint nincs egyszerű válasz, ugyanakkor nem is kerülhetjük meg a témát. "Saját bolygónkon általában már túl későn kezdjük ezeket a párbeszédeket, a tények után, vagy amikor már elkerülhetetlen valaminek a bekövetkezése" - mondta, utalva többek közt a genetikailag módosított gabonákra.
Éppen ezért talán most tartunk azon a ponton, amikor érdemes a tudósoknak, a jogi szakértőknek és a közvéleménynek elkezdeni gondolkodni, mikor és hogyan lazíthatnánk a bolygóvédelmi protokollokon, amennyiben egy bolygót élettelennek nyilvánítunk. "A kilövő padon már túl késő ezen elmélkedni" - tette hozzá.
Eddig a protokollokkal kapcsolatban a legtöbb egyeztetés a szigorról, és nem az enyhítésről, vagy akár a megszüntetésről szólt. A vélemények természetesen vegyesek. Van, aki egy rezervátumként tekint a Marsra, míg mások szerint a bolygóvédelmi szabályok túl szigorúak és csak hátráltatják az élet utáni kutatásokat, ha a legérdekesebb célterületekre pont az idegen élet féltése miatt eleve el sem juttathatjuk szondáinkat. Egy tanulmány szerint az sem okozna problémát, ha emberi expedíció lépne a Mars felszínére - az embereket ugyanis lehetetlen sterilizálni, kívül-belül hemzsegünk a mikrobáktól.
Andrew Schuerger, a Florida Egyetem kutatója, valamint Pascal Lee, a SETI munkatársa több északi-sarki út során szimuláltak egy marsi mintagyűjtő expedíciót, megnézve milyen mikroorganikus lábnyomot generálnak útjuk során. Míg az utazáshoz használt járműből vett mintákban 85 különböző mikroorganizmus tenyésztettek ki, a kinti hóból vett mintákban csak egy baktériumot és egy gombát sikerült találni. A hőmérséklet mellett az erős marsi UV sugárzás is segítene a környezet beszennyeződésének elkerülésében, tette hozzá Schuerger, aki szerint a földi mikrobák döntő többségének elég 15 perc kitettség a Mars felszínén a pusztuláshoz.
Az űrjogi szakértők azonban még el sem kezdték a kérdés boncolgatását. "Még mindig azt próbáljuk meghatározni, hogyan foganatosítsuk a bolygóvédelmet" - nyilatkozott a New Scientistnek Joanne Gabrynowitz, a Mississippi Egyetem űrjogi professzora. "Arról még senki nem tárgyal, hogyan lehetne enyhíteni rajta"
A probléma legnagyobb kerékkötője, hogy akármilyen elszántan keressük is az életet, mindig ott lesz annak a lehetősége, hogy éppen csak elkerültük. Ennek eredményeként egy bolygó élettelennek minősítése értékítélet kérdése, vagyis azt kell megállapítani, hol húzzuk meg a vonalat és mondjuk azt, hogy ennyi próbálkozás már elegendő volt, véli Persson.
John Rummel, aki több mint egy évtizeden át dolgozott a NASA-nál a protokollok megalkotásán, úgy véli, amennyiben a Mars valóban élettelen, akkor is jó okunk lehet a védelme fenntartására. A földi mikrobák nem csak a marsi életet veszélyeztethetik, de a jövő emberi telepeseinek erőforrásait is, például a vízgyűjtőket. Szerinte jelenleg nem lehet a Persson által felvetett határt megszabni. Pillanatnyilag egy űregyezmény határozza meg a bolygóvédelmi előírásokat, betartásuk azonban az országokon múlik. Ha egy űrkutató nemzet lazít a szabályokon a kereskedelmi vállalkozások javára, azzal az összes fal leomolhat, összegzett Rummel.
