MTI
Az űrkutatás eredményei a mindennapokban
Az elmúlt fél évszázad alatt az űrkutatás eredményei a mindennapi élet részévé váltak: a meteorológiában és a távközlésben, a mezőgazdaságban és a katasztrófavédelemben egyaránt hasznosultak - mondta Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) igazgatója, a Világűrbizottság első alelnöke.
A MŰI vezetője az első mesterséges égitest pályára állításának 50. évfordulója kapcsán nyilatkozott a távirati irodának. A szovjet Szputnyik-1 műholdat 1957. október 4-én juttatták a világűrbe. Ezzel vette kezdetét az űrkorszak, amely technológiai vívmányok és tudományos felfedezések sorát hozta - hangsúlyozta Both Előd. Mint arra rámutatott, az űrkutatás gyakorlati jelentőségét nemcsak az űralkalmazások, hanem az űrkutatásban megszülető fejlesztések mindennapi használatba történő átültetése adja. Ezek közül a műholdas telekommunikáció alkalmazása a legszélesebb a magánszférában - jegyezte meg Both Előd, példaként említve a távközlési és a műsorszóró műholdakat.
Az egyéb alkalmazásokról szólva kitért a mezőgazdasági felhasználásra is, amelynek keretében a műholdak segítségével történik a termésbecslés, a parcellák ellenőrzése. "Mindezért korábban ki kellett menni a földekre, ma a számítógép a műholdfelvételeket használva állapítja meg, hogy az adott területen miből mennyi terem. Az EU mezőgazdasági pályázatainak elbírálási alapját szintén a műholdfelvételek elemzése szolgáltatja" - mondta az űrkutatási iroda igazgatója. Mint megjegyezte, a műholdak nagyfelbontású felvételei felhasználhatók erdőtüzek, folyami szennyeződések, árvizek és belvizek pontos kiterjedésének meghatározására is.
Both Előd kiemelte a műholdas helymeghatározást is. Mint mondta, a GPS (Global Positioning System) használata hazánkban is egyre inkább elterjedtté válik. A helymeghatározás a járművek mozgásának pontos követésén túl a földrajzi pontok kimérését is megkönnyíti, de mérhetővé teszi például a lemeztektonika okozta magyarországi kéregmozgást is - mutatott rá. Hozzátette: a készülő európai műholdas helymeghatározó és globális navigációs rendszernek, a Galileónak, az EU tagjaként Magyarország is a tulajdonosa, fejlesztésében, hasznosításában a hazai cégek is részt vehetnek, arra pályázhatnak.
"Napjainkban a hazai magánszektor, kis- és középvállalkozások is egyre nagyobb arányban kapcsolódnak be az űrtevékenységbe, legyen az az űrtechnológia földi alkalmazása vagy kutatás. Jelenleg két-háromszázan dolgoznak hazánkban űrkutatási projekteken, és mindeddig több mint 100 magyar műszer járt a világűrben" - összegezte Both Előd. A hazai űrkutatás, űrhajózás történetét felidézve elmondta, hogy a kezdeti lépést az jelentette, amikor 1946-ban a Bay Zoltán vezetésével alakult hazai kutatócsoport sikeresen vette a Hold felszínéről a radarjelet.
Magyarország 1959-ben a Világűrbizottság (COPUOS) egyik alapító tagja volt. Az első magyar fejlesztésű műszer, a mikrometeorit-csapda 1970-ben jutott el a világűrbe. Tíz évvel később, 1980. május 26-án szállt fel az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, aki hat magyar műszerrel végzett kutatásokat az űrállomás fedélzetén. 1984-ben indult útjára a Vénusz tanulmányozására felbocsátott Vega-1 és Vega-2 űrszonda: fedélzetükön magyar műszerek is voltak. Both Előd kitért arra is, hogy 1991-ben Magyarország a közép-kelet-európai államok közül elsőként írt alá együttműködési egyezményt az Európai Űrügynökséggel (ESA).
A MŰI vezetője az első mesterséges égitest pályára állításának 50. évfordulója kapcsán nyilatkozott a távirati irodának. A szovjet Szputnyik-1 műholdat 1957. október 4-én juttatták a világűrbe. Ezzel vette kezdetét az űrkorszak, amely technológiai vívmányok és tudományos felfedezések sorát hozta - hangsúlyozta Both Előd. Mint arra rámutatott, az űrkutatás gyakorlati jelentőségét nemcsak az űralkalmazások, hanem az űrkutatásban megszülető fejlesztések mindennapi használatba történő átültetése adja. Ezek közül a műholdas telekommunikáció alkalmazása a legszélesebb a magánszférában - jegyezte meg Both Előd, példaként említve a távközlési és a műsorszóró műholdakat.Az egyéb alkalmazásokról szólva kitért a mezőgazdasági felhasználásra is, amelynek keretében a műholdak segítségével történik a termésbecslés, a parcellák ellenőrzése. "Mindezért korábban ki kellett menni a földekre, ma a számítógép a műholdfelvételeket használva állapítja meg, hogy az adott területen miből mennyi terem. Az EU mezőgazdasági pályázatainak elbírálási alapját szintén a műholdfelvételek elemzése szolgáltatja" - mondta az űrkutatási iroda igazgatója. Mint megjegyezte, a műholdak nagyfelbontású felvételei felhasználhatók erdőtüzek, folyami szennyeződések, árvizek és belvizek pontos kiterjedésének meghatározására is.
Both Előd kiemelte a műholdas helymeghatározást is. Mint mondta, a GPS (Global Positioning System) használata hazánkban is egyre inkább elterjedtté válik. A helymeghatározás a járművek mozgásának pontos követésén túl a földrajzi pontok kimérését is megkönnyíti, de mérhetővé teszi például a lemeztektonika okozta magyarországi kéregmozgást is - mutatott rá. Hozzátette: a készülő európai műholdas helymeghatározó és globális navigációs rendszernek, a Galileónak, az EU tagjaként Magyarország is a tulajdonosa, fejlesztésében, hasznosításában a hazai cégek is részt vehetnek, arra pályázhatnak.
"Napjainkban a hazai magánszektor, kis- és középvállalkozások is egyre nagyobb arányban kapcsolódnak be az űrtevékenységbe, legyen az az űrtechnológia földi alkalmazása vagy kutatás. Jelenleg két-háromszázan dolgoznak hazánkban űrkutatási projekteken, és mindeddig több mint 100 magyar műszer járt a világűrben" - összegezte Both Előd. A hazai űrkutatás, űrhajózás történetét felidézve elmondta, hogy a kezdeti lépést az jelentette, amikor 1946-ban a Bay Zoltán vezetésével alakult hazai kutatócsoport sikeresen vette a Hold felszínéről a radarjelet.
Magyarország 1959-ben a Világűrbizottság (COPUOS) egyik alapító tagja volt. Az első magyar fejlesztésű műszer, a mikrometeorit-csapda 1970-ben jutott el a világűrbe. Tíz évvel később, 1980. május 26-án szállt fel az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, aki hat magyar műszerrel végzett kutatásokat az űrállomás fedélzetén. 1984-ben indult útjára a Vénusz tanulmányozására felbocsátott Vega-1 és Vega-2 űrszonda: fedélzetükön magyar műszerek is voltak. Both Előd kitért arra is, hogy 1991-ben Magyarország a közép-kelet-európai államok közül elsőként írt alá együttműködési egyezményt az Európai Űrügynökséggel (ESA).