Balázs Richárd

Megállíthatja a technika a kamikáze pilótákat?

A francia hatóságok szerint a lezuhant Germanwings A320-asának másodpilótája szándékosan irányította gépét egy hegyoldalnak, megölve magát és 149 utasát. Ez egyike azoknak a ritka katasztrófáknak, melyekben utasszállítógépek pilótái szándékosan semmisítik meg repülőgépeiket. Legutóbb 16 éve, 1999-ben történt hasonló eset, amikor az EgyptAir 990-es járatán halt meg 217 ember.

Cikkeztünk már a pilóta nélküli repülésről. Maga a technológia minden egyes repülőgép generációval előbbre lép, és egyre több döntést tesz potenciálisan automatikussá. Gyakorlatban ma is létezik egy rendszer, ami képes megakadályozni a szándékos lezuhanásokat, a szekértők szerint azonban, akárcsak a vezető nélküli autók esetében, a pilóta nélküli repülőgépekre sem vagyunk felkészülve.

"Jelenleg a technológia még nem elég jó, hogy a repülés összes fázisában kiváltsa a pilótákat" - mondta John Hansman, az MIT Légiközlekedési Központjának igazgatója. "Vannak olyan helyzetek, amiben a pilóták mérlegelése szükséges. Egyszer eljuthatunk arra a pontra, ahol ez elvégezhető automatikusan a fedélzeten, vagy a földről, a belátható jövőn belül azonban lesznek pilóták"

Hansman megjegyezte, egy hasonló személyzeti döntés megakadályozhatta volna a Germanwings katasztrófát. Az amerikai légitársaságoknál előírás, hogy egy utaskísérő üljön be a pilóta helyére, ha annak természetes szükségletei miatt el kell hagynia a pilótafülkét, így esetükben nem fordulhat elő, hogy egyetlen ember maradjon a fülkében. Nem minden légitársaság követi azonban ezeket a gyakorlatokat. Az egyiptomi légitársaság katasztrófájánál hasonló forgatókönyv játszódott le. Az egyik pilóta elment a mosdóba, egyedül hagyva társát a pilótafülkében, aki kizárta kollégáját és a tengerbe zuhant a géppel.

Hansman szerint a jövő egyik megoldása az lehet, hogy a gépen csak egy pilóta tartózkodik, míg a másik valahonnan a földről átveheti a kontrollt amennyiben szükséges. "Nem hiszem, hogy eltűnnek a pilóták, munkájuk azonban változni fog" - mondta Bob Witwer, az ütközés elkerülő rendszert feltaláló és kifejlesztő Honeywell Aerospace műszaki igazgatója. "A gép irányításának kiegészítése egy olyan emberrel, aki nem a gépen tartózkodik, mindenképpen a jövő egyik lehetősége"

Witwer meggyőződése, hogy a földi pilóta számos funkciót átvehet a gépen tartózkodó másodpilótától, akár több gépet is kiszolgálva egy időben. Ehhez nagyobb adatkapcsolatra lenne szükség a repülőgép és a földi irányítás között, amin már több cég is dolgozik. A Honeywell több ütközés megelőző rendszert fejleszt, nem csupán a levegőben, de a kifutópályán zajló manőverezésekhez, valamint a pilóta irányítópultja fejlett háromdimenziós képének visszasugárzásán is dolgoznak, ami nagy előrelépés lehet az utasszállítógépek távirányításának megvalósítása felé.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • endrev #27
    Repülőgép-generációval. Szóösszetételek, plíííz...
  • NEXUS6 #26
    Ja én sem értek hozzá, csak szerintem meg meglehet csinálni. Ja és én meg vettem a fáradtságot és utána néztem (mert én ilyen perverz vagyok és így szokok fórumozni).
    Az SRB fő ernyóje 88-t-ára van méretezve és kb 1 t tömegű (az SRB üresen kb 60 t).
    A vízet 23 m/s sebességgel éri el, ami valóban jelentős. Helikoptereknél 6-15 m/s becsapódási sebességet nyelnek el szerkezeti elemek, ezen belül még a személyzet túlélését biztosítja.

    Utasgépnél mivel a törzs alsó része gyakorlatilag rendelkezésre áll az energia elnyeléséhez akár a 15 m/s fölé is mehetnek, de ezt akkor újra kel tervezni, meg kel erősíteni, az ernyő növelésére is van lehetőség. Egy A320-as 70-100 t közötti max felszálló tömeggel rendelkezik, egy A380-as viszont 600 t-ás batár dög.


    Egy utasgépnél így kb 5-15 t közötti tömegnövekedést jelent a dolog. Itt persze bejön az, hogy adott légitársaság nem arra játszik soha, hogy minden egyes repülésen minden egyes utas túléljen, hanem az esetleges baleset/katasztrófa költségei (pl. kártérítések, marketing javítása stb) arányban legyenek a bevezetett biztonsági intézkedésekkel.

    Az űrrepülőgépet is lehetett volna olyanra csinálni, hogy mind a Challanger, mind a Columbia katasztrófáját túléljék az űrhajósok, de a kockázat, költség mutatók nem azt muatták hogy megérné. Mondják ezt persze a hozzátartozóknak, illetve az űrrepülőgép történelmét ismerve a kockázatot láthatóan jelentősen alábecsülték. Minden esetre az orbiter személyzeti kabinja önmagában is elég jelentős szilárdsággal rendelkezett (az pusztult el gyakorlatilag legkésőbb), annak mentőkapszulakénti leválasztása megmenthette volna az űrhajósokat. Azonban ennek a rendszernek a későbbi bevezetése jelentősen növelte volna a költségeket.

    Utaskilóméterre vetítve a légiközlekedés meglepően biztonságos, viszont az utóbbi évek baleseteinek kb felénél egy ilyen mentő rendszer jól jött volna. Ez minden gépnél bevezetve, viszont irdatlan költséget jelent, persze az új gépek tervezésénél esetleg elő lehetne írni.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.04.01. 11:06:23
  • Irasidus #25
    Ha tudod, akkor miért írod, hogy van "már ilyen nagyságrendű rencer"? Miközben az nem alkalmas arra? Na ugye. Ejtőernyőkhöz nem értek, de szerintem nem lehet akármekkora ernyőt készíteni, ami meg is felel a funkciójának, hogy lassítsa az esést. Az viszont fix, hogy egy ekkora ernyő már tonnákat nyomna, és jó sok helyet foglalna, így nem hiszem, hogy át lehet utazni egy feltöltéssel az Atlanti óceánt. Bár ki tudja, most ennek nem néztem utána.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.31. 22:09:25
  • NEXUS6 #24
    Gyűrődési zóna megvolt már?

    Meg ugye talán meglehet toldani még négyzetméter vászonnal, ha muszáj.
    ;)
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.03.31. 20:46:39
  • Irasidus #23
    Annak a becsapódási erejét nem élnéd túl, főleg szárazföldön nem. Amit egy üres edzett fémötvözet--cső azaz a rakéta kibír azt te nem, ráadásul ez is csak úgy, ha fenekére azaz a legkisebb keresztmetszet/legnagyobb teherbírással érkezik le, és azt is csak a vízbe érkezve!
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.31. 19:04:23
  • NEXUS6 #22
    Gondolom esetleg ki lehetne fejleszteni!
    ;)

    A Shuttle-nál használt SRB tömege üresen, az égés végén annyi lehet, mint egy utasgépé, szal van már ilyen nagyságrendű rencer.
  • molnibalage83 #21
    Mert azoknál létezik akkor ernyő, ami elbírja a gépet úgy, hogy a gép repteljesítménye elbírja. Utasszállítóknál ilyen nem létezik.
  • molnibalage83 #20
    Ez technológiailag megvalósíthatatan. Miden gépnél előfordulhat azt, hogy forgalmi okból vagy más gép vészhelyzete miatt változtatni kell az útiterven repülés közben. Akkor egyből elműködne egy ilyen rendszer. Ezen felül, ha ez a semmi közepén történik meg, akkor az összes utas meghal, mire értük mennek. Ezen felül a navigációnak is van hibája, stb.
  • NEXUS6 #19
    Hát ja.
    Én is úgy látom, hogy bizonyos lelki betegségek és ezen keresztül ez az eset is a rendszerbe van kódolva. Valóban nem az a megoldás, hogy adnak mindenkinek egy boldogságpirulát, tudatmódosítót és csókolom.

    Ha tényleg az volt a szitu, amit a média már tuttiként széjjelkürtölt, akkor itt egy depis/fóbiás/kényszeres emberkével van dolgunk. Namost az a dúrva, hogy ezek a tünetek annyira általánosak, hogy azt mondják, hogy szinte mindenki átesik élete során valami hasonló állapoton. Az hogy valami általános persze még nem jelenti azt, hogy meg istudjuk magyarázni.

    Szóval szerintem az emberek nagyrésze úgymond rosszul reagál a modern, zsúfolt folyamatosan negatív hatásokat adó környezetre, amire ráadásul minimális hatásunk sincs.
    Ennek az eredménye egy tanult tehetetlenségnek nevezett viselkedési mód, az alany a negatív hatásokra nem reagál, passzívvá válik, akkor sem tesz semmit, amikor azokat megszüntethetné. Ezt kutyákkal vizsgálták a 60-as években, de pl ha fogsz egy legyet és félóráig a markodban tartva nem engede elrepülni, akkor utána már nem fog a nyitott tenyeredről sem elszállni, illetve visszamegy ha lerázod. Úgy tűnik, hogy az állatokban nagyon alacsony szinten kódolt viselkedési módról van szó.
    Ennek az állapotnak a szubjektív megjelenése lehet maga a depi, függőség, meg megannyi lelki betegség.

    Magyarországon az előző rendszerben a viszonylagos jólét és biztonság ellenére magas volt az öngyik aránya, ez gyakorlatilag az egzisztenciális mozgástér beszűkülését reagálta le. Érdekes módon ilyen szempontból az látszik, hogy a rendszerváltás 80-körül kezdődött és valóban ekkortól nagyobb teret engedtek az egyéni kezdeményezésnek. Az öngyilkosság, mint az egzisztenciális csapdából való menekülési kísérlet kultúrafüggő, amcsiban pl. inkább kifelé irányuló erőszakban ölt testet. Érdekes, hogy a bizonyos demográfiai szociológiai mutatók szempontjából világelső skandináv országokban milyen magas a depisek aránya. Ez nem csak a kevés napfénnyel, meg ilyen környezeti hatásokkal, hanem a végletekig kontrollált kispolgári léttel is összefügghet, amilyen hasonló nálunk is volt a 70-es 80-as években.
  • stremix #18
    "Hogy került a fekete doboz 10 km-re a becsapódás helyszínétől amennyiben a röpcsi előzőleg nem robbant fel ? Van erre valakinek elképzelése ?"

    Sztem úgy lehetett h a szárny ütközött először és földközelben robbant darabokra a gép.