Gyurkity Péter
Mesterséges intelligencia az új vadászgépekben
A Pentagon a mesterséges intelligencia segítségével tenné még hatékonyabbá a következő generációs gépeket.
Ma már heti, sőt akár napi rendszerességgel olvashatunk újabb és újabb híreket a különböző drónokról, amelyek nemcsak a polgári, de a katonai szférában is több előnyt nyújtanak a hagyományos, pilóta által kézileg vezérelt járművekkel szemben. A Pentagon a jövő vadászgépeit azonban nem pusztán a távoli vezérlésre, hanem a komoly mértékben továbbfejlesztett mesterséges intelligenciára bízná, felszabadítva ezzel a pilótákat bizonyos feladatok alól.
Az ilyen irányú amerikai katonai fejlesztések egyszerre két vonalon zajlanak. A légierő egyelőre F-X néven fejleszti saját megoldását, amely a jelenleg szolgálatban álló, minden tekintetben csúcsfejlesztésnek minősülő F-22 Raptor vadászgépeket váltaná le. Ez utóbbi ugyan kifejezetten a ma létező alternatívák magabiztos lebirkózásának céljával készült el, ám a teszteken nem mindig szerepelt sikeresen, gyártása pedig igencsak költséges – a mesterséges intelligencia bevonásával a pilóta az egyéb feladatokra koncentrálhatna, ami közvetlen módon biztosítana számára bizonyos előnyöket.
Két hete repült először együtt önállóan egy robotrepülő és egy pilóta által vezérelt vadász
A haditengerészet eközben az F/A-18 Super Hornet vadászgépeket cserélné le, pontosabban azok közvetlen utódját, amely jelenleg F-35C néven készül. A Boeing Phantom Works jelenleg is dolgozik a projekten, amelynek eredménye F/A-XX Advanced Navy Fighter néven készül, és amely elődeihez hasonlóan anyahajókon állomásozna. Talán nem véletlen, hogy éppen ezekben a hetekben került sor egy drón és egy Super Hornet közös repülésére, amely egy ilyen anyahajóról történő fel- és leszállással egészült ki, immár a drónra bízva a navigációs feladatok megoldását.
A 2030-as évekre a tervek szerint mindennapossá válthat a drónok és az emberi pilóták közös bevetése, ehhez azonban arra lesz szükség, hogy előbbiek a pozicionálás, a navigáció, az időzítés, valamint a kommunikáció és a nagy adatforgalom terén is gond nélkül üzemeljenek.
Ma már heti, sőt akár napi rendszerességgel olvashatunk újabb és újabb híreket a különböző drónokról, amelyek nemcsak a polgári, de a katonai szférában is több előnyt nyújtanak a hagyományos, pilóta által kézileg vezérelt járművekkel szemben. A Pentagon a jövő vadászgépeit azonban nem pusztán a távoli vezérlésre, hanem a komoly mértékben továbbfejlesztett mesterséges intelligenciára bízná, felszabadítva ezzel a pilótákat bizonyos feladatok alól.
Az ilyen irányú amerikai katonai fejlesztések egyszerre két vonalon zajlanak. A légierő egyelőre F-X néven fejleszti saját megoldását, amely a jelenleg szolgálatban álló, minden tekintetben csúcsfejlesztésnek minősülő F-22 Raptor vadászgépeket váltaná le. Ez utóbbi ugyan kifejezetten a ma létező alternatívák magabiztos lebirkózásának céljával készült el, ám a teszteken nem mindig szerepelt sikeresen, gyártása pedig igencsak költséges – a mesterséges intelligencia bevonásával a pilóta az egyéb feladatokra koncentrálhatna, ami közvetlen módon biztosítana számára bizonyos előnyöket.
Két hete repült először együtt önállóan egy robotrepülő és egy pilóta által vezérelt vadász
A haditengerészet eközben az F/A-18 Super Hornet vadászgépeket cserélné le, pontosabban azok közvetlen utódját, amely jelenleg F-35C néven készül. A Boeing Phantom Works jelenleg is dolgozik a projekten, amelynek eredménye F/A-XX Advanced Navy Fighter néven készül, és amely elődeihez hasonlóan anyahajókon állomásozna. Talán nem véletlen, hogy éppen ezekben a hetekben került sor egy drón és egy Super Hornet közös repülésére, amely egy ilyen anyahajóról történő fel- és leszállással egészült ki, immár a drónra bízva a navigációs feladatok megoldását.
A 2030-as évekre a tervek szerint mindennapossá válthat a drónok és az emberi pilóták közös bevetése, ehhez azonban arra lesz szükség, hogy előbbiek a pozicionálás, a navigáció, az időzítés, valamint a kommunikáció és a nagy adatforgalom terén is gond nélkül üzemeljenek.