27
-
endrev #27 Repülőgép-generációval. Szóösszetételek, plíííz... -
#26
Ja én sem értek hozzá, csak szerintem meg meglehet csinálni. Ja és én meg vettem a fáradtságot és utána néztem (mert én ilyen perverz vagyok és így szokok fórumozni).
Az SRB fő ernyóje 88-t-ára van méretezve és kb 1 t tömegű (az SRB üresen kb 60 t).
A vízet 23 m/s sebességgel éri el, ami valóban jelentős. Helikoptereknél 6-15 m/s becsapódási sebességet nyelnek el szerkezeti elemek, ezen belül még a személyzet túlélését biztosítja.
Utasgépnél mivel a törzs alsó része gyakorlatilag rendelkezésre áll az energia elnyeléséhez akár a 15 m/s fölé is mehetnek, de ezt akkor újra kel tervezni, meg kel erősíteni, az ernyő növelésére is van lehetőség. Egy A320-as 70-100 t közötti max felszálló tömeggel rendelkezik, egy A380-as viszont 600 t-ás batár dög.
Egy utasgépnél így kb 5-15 t közötti tömegnövekedést jelent a dolog. Itt persze bejön az, hogy adott légitársaság nem arra játszik soha, hogy minden egyes repülésen minden egyes utas túléljen, hanem az esetleges baleset/katasztrófa költségei (pl. kártérítések, marketing javítása stb) arányban legyenek a bevezetett biztonsági intézkedésekkel.
Az űrrepülőgépet is lehetett volna olyanra csinálni, hogy mind a Challanger, mind a Columbia katasztrófáját túléljék az űrhajósok, de a kockázat, költség mutatók nem azt muatták hogy megérné. Mondják ezt persze a hozzátartozóknak, illetve az űrrepülőgép történelmét ismerve a kockázatot láthatóan jelentősen alábecsülték. Minden esetre az orbiter személyzeti kabinja önmagában is elég jelentős szilárdsággal rendelkezett (az pusztult el gyakorlatilag legkésőbb), annak mentőkapszulakénti leválasztása megmenthette volna az űrhajósokat. Azonban ennek a rendszernek a későbbi bevezetése jelentősen növelte volna a költségeket.
Utaskilóméterre vetítve a légiközlekedés meglepően biztonságos, viszont az utóbbi évek baleseteinek kb felénél egy ilyen mentő rendszer jól jött volna. Ez minden gépnél bevezetve, viszont irdatlan költséget jelent, persze az új gépek tervezésénél esetleg elő lehetne írni.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.04.01. 11:06:23 -
Irasidus #25 Ha tudod, akkor miért írod, hogy van "már ilyen nagyságrendű rencer"? Miközben az nem alkalmas arra? Na ugye. Ejtőernyőkhöz nem értek, de szerintem nem lehet akármekkora ernyőt készíteni, ami meg is felel a funkciójának, hogy lassítsa az esést. Az viszont fix, hogy egy ekkora ernyő már tonnákat nyomna, és jó sok helyet foglalna, így nem hiszem, hogy át lehet utazni egy feltöltéssel az Atlanti óceánt. Bár ki tudja, most ennek nem néztem utána.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.31. 22:09:25 -
#24
Gyűrődési zóna megvolt már?
Meg ugye talán meglehet toldani még négyzetméter vászonnal, ha muszáj.
;)
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.03.31. 20:46:39 -
Irasidus #23 Annak a becsapódási erejét nem élnéd túl, főleg szárazföldön nem. Amit egy üres edzett fémötvözet--cső azaz a rakéta kibír azt te nem, ráadásul ez is csak úgy, ha fenekére azaz a legkisebb keresztmetszet/legnagyobb teherbírással érkezik le, és azt is csak a vízbe érkezve!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.31. 19:04:23 -
#22
Gondolom esetleg ki lehetne fejleszteni!
;)
A Shuttle-nál használt SRB tömege üresen, az égés végén annyi lehet, mint egy utasgépé, szal van már ilyen nagyságrendű rencer. -
#21
Mert azoknál létezik akkor ernyő, ami elbírja a gépet úgy, hogy a gép repteljesítménye elbírja. Utasszállítóknál ilyen nem létezik. -
#20
Ez technológiailag megvalósíthatatan. Miden gépnél előfordulhat azt, hogy forgalmi okból vagy más gép vészhelyzete miatt változtatni kell az útiterven repülés közben. Akkor egyből elműködne egy ilyen rendszer. Ezen felül, ha ez a semmi közepén történik meg, akkor az összes utas meghal, mire értük mennek. Ezen felül a navigációnak is van hibája, stb. -
#19
Hát ja.
Én is úgy látom, hogy bizonyos lelki betegségek és ezen keresztül ez az eset is a rendszerbe van kódolva. Valóban nem az a megoldás, hogy adnak mindenkinek egy boldogságpirulát, tudatmódosítót és csókolom.
Ha tényleg az volt a szitu, amit a média már tuttiként széjjelkürtölt, akkor itt egy depis/fóbiás/kényszeres emberkével van dolgunk. Namost az a dúrva, hogy ezek a tünetek annyira általánosak, hogy azt mondják, hogy szinte mindenki átesik élete során valami hasonló állapoton. Az hogy valami általános persze még nem jelenti azt, hogy meg istudjuk magyarázni.
Szóval szerintem az emberek nagyrésze úgymond rosszul reagál a modern, zsúfolt folyamatosan negatív hatásokat adó környezetre, amire ráadásul minimális hatásunk sincs.
Ennek az eredménye egy tanult tehetetlenségnek nevezett viselkedési mód, az alany a negatív hatásokra nem reagál, passzívvá válik, akkor sem tesz semmit, amikor azokat megszüntethetné. Ezt kutyákkal vizsgálták a 60-as években, de pl ha fogsz egy legyet és félóráig a markodban tartva nem engede elrepülni, akkor utána már nem fog a nyitott tenyeredről sem elszállni, illetve visszamegy ha lerázod. Úgy tűnik, hogy az állatokban nagyon alacsony szinten kódolt viselkedési módról van szó.
Ennek az állapotnak a szubjektív megjelenése lehet maga a depi, függőség, meg megannyi lelki betegség.
Magyarországon az előző rendszerben a viszonylagos jólét és biztonság ellenére magas volt az öngyik aránya, ez gyakorlatilag az egzisztenciális mozgástér beszűkülését reagálta le. Érdekes módon ilyen szempontból az látszik, hogy a rendszerváltás 80-körül kezdődött és valóban ekkortól nagyobb teret engedtek az egyéni kezdeményezésnek. Az öngyilkosság, mint az egzisztenciális csapdából való menekülési kísérlet kultúrafüggő, amcsiban pl. inkább kifelé irányuló erőszakban ölt testet. Érdekes, hogy a bizonyos demográfiai szociológiai mutatók szempontjából világelső skandináv országokban milyen magas a depisek aránya. Ez nem csak a kevés napfénnyel, meg ilyen környezeti hatásokkal, hanem a végletekig kontrollált kispolgári léttel is összefügghet, amilyen hasonló nálunk is volt a 70-es 80-as években. -
stremix #18 "Hogy került a fekete doboz 10 km-re a becsapódás helyszínétől amennyiben a röpcsi előzőleg nem robbant fel ? Van erre valakinek elképzelése ?"
Sztem úgy lehetett h a szárny ütközött először és földközelben robbant darabokra a gép. -
Katalizátor #17 Ez teljesen jogos, csak az a bibi, hogy a gyógyszeripar képtelen előállítani erre hatékony orvosságot. Ez nem kishitűség, egyszerűen csak arról van szó, hogy bizonyos lelki problémákat nem lehet gyógyszerekkel megoldani, csak enyhíteni a tüneteket (amik néha pont, hogy felerősödnek). Mivel a probléma okozója a nem épségben kialakult psziché valószínűleg nem egészséges környezetben, amely végül kihatással van a testünk működésére is. A gyógyszerek ezt "belülről" egyensúlyozzák vissza, de nem szünteti meg azt a negatív hatást, ami továbbra is jön kívülről. A pszichiátria valójában inkább áltudomány, sokkal inkább üzlet és kontroll, mivel jogukban áll kényszergyógykezelést kiszabni BÁRKIRE! Sajnos ez tényleg valóság. Nem egy elképesztően nyomasztó történet esett meg hozzám közelállókkal. Nem feltétlenül horror történetek, inkább döbbenetesek. Persze hallani horrortörténeteket is. Mindegy, nem kell persze ebben egyetérteni, de én nem tartom igazán hasznosnak a pszichiátriát és fenntartással fogadom az elméleteit. -
#16
Az ötlet jó, csak éppen a gépek/repülés költségeit lőné ki a Holdra.
Ma amikor többlet díjat fizettetnek, ha a kézipoggyászban találnak egy 10-es csomag PZS-t, akkor majd beépítenek akár több száz kilós személyi mentőfelszerelést a göbzikbe!?
Olyat még lehetne, hogy az egész gépre raknak egy nagy fékező/mentőernyőt.
Kisgépeknél alkalmazzák. -
teddybear #15 A technika meg tud védeni véletlen balesetektől, de tehetetlen az emberi rosszindulattal és az ostobasággal szemben. A Germanwings esetben az az ajtó, amit a gépeltérítők ellen építettek be, kizárta a személyzet többi tagját, hogy a dilis elsőtiszt halálba vigyen 149 embert. -
Ender Wiggin #14 egy megoldás van, amint a gép érzékeli, hogy fatális pályán halad, katapultál minden ülésbe csatolt utast (ennek persze feltétele, hogy senki nem kötheti ki magát a teljes úton), és szépen a székek ernyővel landolnak.
egyébként egy rutin pszichológia vizsgálattal aligha szűrhető ki a legtöbb olyan kórkép, ami nem nyilvánvaló. maximum a filmekben, ahol a főhős (legalább egy Dustin Hoffman/Michael Douglas kaliber kell hozzá :-) kurvára ért hozzá. -
#13
nem, nem volt. -
#12
És a depit is ezek okozzák?
Ez nem ilyen egyszerű! Az antibiotikum gyógyít, öl, vagy pl kitenyészti a rezisztens törzseket? Ha TBC-t, agyhártyagyulladást kapsz beveszed a gyógyszert?
Az orvostudománynak kétségtelen vannak sikerei, a depi kezelése, vagy általában a pszichiátria nem tartozik ezek közé. Azonban ez nem ok arra hogy a kutatással felhagyjanak, épp a kudarcok miatt. -
MasterMason #11 "beleértve hatékony antidepresszánsok (gyógyszerek, kezelések) kifejlesztését is amivel az orvostudomány a mai napig adós ugye."
Pont ezek a szerek okozzák a gyilkosságokat és öngyilkosságokat. Hallgasd meg családok sirámait, akiknek felírtak ilyen szereket, aztán azt vették észre, hogy családtagjuk egy teljesen más ember lett pár nap alatt, majd öngyilkosságot gyilkosságot követett el:
-
#10
Code reviewról már hallottál? -
duke #9 " akkor a potenciális öngyilkosok (akik be akarnak kerülni a történelemkönyvekbe.... hmmm) nem pilótának mennek majd, hanem programmozónek."
Ettol nem kell tartani. A repulogepek oprendszerei mar most is ugy mukodnek, hogy ugyan az a rendszer ket szamitogepen fut parhuzamosan, igy gepek egymas eredmenyet ellenorzik. A ket szamitogep hardveresen tokeletesen kulonbozik, es a rajtuk futo, ket azonos funkcioju oprendszer mas programozasi nyelven irodik.
Ezenkivul ki van kotve, hogy a ket operacios rendszert fejleszto ceg soha semmikor nem alkalmazhatja egymas dolgozoit. Tehat nincs atjaras a ket fejleszto ceg kozott, nehogy egy programozo ugyan azt hibat kovesse el a ket programban.
Igy kizart, hogy egy veletlen, vagy szandekos hiba gondot okozon.
Es ha a jovoben a teljes gepet a szamitogep fogja iranyitani, akkor meg szigorubbak lesznek a feltetelek. -
lapaleves #8 számomra továbbra is az nem tiszta, hogy a gw-nél volt-e olyan protokoll, hogy utaskísérőnek kell bemennie.
-ha igen, akkor maxi fail, mert nem követték. sok stupid humán.
-ha nem, akkor mindegy mit csinál a gép, mert eszerint nem tartották fontosnak a konkrét előző eset után sem, hogy a protokoll része legyen. azaz a programba sem írnák bele.
megint más kérdés, hogy szerencsétlenek ilyen rövid utakon csak futnak a saját farkuk után, pláne ha a sok kabát, akármi miatt becsúszik a késés... szóval emberileg érthető lenne, hogy nem izélgeti szerencsétlen crewt hogy neki pipi machen. -
fonak #7 Az adatkapcsolatot a gépen lévő pilóta ha tudja mit csinál könnyen kiiktathatná.
-
#6
Ami a vizsgálat lezártáig hivatalosan és egyébként is személyiségi jogokra való tekintettel nem szivároghatott volna ki.
Mellesleg én is azt fejtegetem, hogy ha elfogadjuk ezt. Valamibe bele kellet kötni akkor is ha egyetértesz?
Fasz.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.03.28. 11:47:29 -
#5
Felkapott? Orvosi szakvélemény van... -
#4
Egy ilyen hiba ha sokan nézik át a kódokat lehetetlen. -
#3
Hogy került a fekete doboz 10 km-re a becsapódás helyszínétől amennyiben a röpcsi előzőleg nem robbant fel ? Van erre valakinek elképzelése ?
(Amúgy igazad van gatyó..) -
halgatyó #2 Ha a számítógép veszi át a pilóta szerepét, akkor a potenciális öngyilkosok (akik be akarnak kerülni a történelemkönyvekbe.... hmmm) nem pilótának mennek majd, hanem programmozónek.
Elég egy pár plussz sor, hogy mondjuk 2022. április 1.-én az összes gép orral a föld felé teljes gázzal menjen. Hiába tesztelgetik előzőleg, ez a hiba nem fog kibukni. -
#1
Ha elfogadjuk a katasztrófa után pár nappal született és a sajtó által felkapott, a pilótára rákenő megoldást, akkor viszont az is nyilvánvaló, hogy ennek és hasonló eseteknek marhára nem repülésbiztonsági intézkedések jelentik a megoldását.
Annál inkább az alkalmazottak (hiszen ő lehetett volna éppen buszsofőr, vagy liftkezelő, vagy akárki aki több életért is felel) szakszerű pszichológiai kontrollja és támogatása beleértve hatékony antidepresszánsok (gyógyszerek, kezelések) kifejlesztését is amivel az orvostudomány a mai napig adós ugye.