Balázs Richárd

Százan vannak versenyben a Mars-utazásra

A Mars gyarmatosítását zászlajára tűző holland vállalkozás leszűkítette a terveik szerint egy évtized múlva induló küldetésre beválogatható, jövendő telepesek listáját.

Az elődöntőbe a világ különböző tájairól bejutott 660 jelentkező közül kikerült száz kiválasztottnak a következő fordulóban csapatjátékból kell bizonyítania, hogy elnyerjék a kiképzésre jogosító 24 hely egyikét. A Mars One projekt fő célja az első négy ember 2024-es elindítása a vörös bolygóra. "Az, hogy egyénileg a legjobb vagy, még nem jelenti, hogy egyben a legjobb csapattag is vagy, ezért várom, hogyan jutnak előre a jelöltek, és hogyan dolgoznak együtt a közelgő kihívásokon" - nyilatkozott a Mars One egészségügyi tisztje, Norbert Kraft.

A becslések szerint az első repülés körülbelül 6 milliárd dollárba fog kerülni, míg a rákövetkező, kétévente induló expedíciók 4-4 milliárdot emészthetnek fel. A végcél egy önfenntartó kolónia létrehozása 24 földlakóval, akiknek nem terveznek visszautat.

A dolog persze koránt sem ilyen egyszerű, sőt a szkeptikusok szerint már eleve kudarcra van ítélve. Az MIT kutatóinak elemzése szerint hibás a Mars One koncepciója. "Például, ha minden élelmet helyben termelnének, ahogy azt a Mars One vizionálja, a vegetáció veszélyes oxigénszinteket termelne, az események olyan láncolatát indítva el, ami végül az emberek fulladását eredményezi. Ennek a forgatókönyvnek az elkerüléséhez az oxigéntöbblet eltávolítására alkalmas berendezést kell telepíteniük, egy olyan technológiát, aminek az űrbeli alkalmazást még nem fejlesztették ki " - olvasható az MIT állásfoglalásában.

A marsi talaj jegének kinyerése és ivóvízzé alakítása egy újabb műszaki szakadékot jelent, sőt a tanulmány szerint a Mars One súlyosan alábecsülte a gyarmatosítók érkezése előtti ellátmány eljuttatásához szükséges rakétakilövések számát. "Nem mondjuk ki feketén-fehéren, hogy a Mars One megvalósíthatatlan" - nyilatkozott Olivier de Weck, az MIT professzora. "Úgy véljük azonban, hogy nem igazán megvalósítható az általuk tett feltételezésekkel. Olyan technológiákra mutatunk rá, melyekhez magas prioritású befektetések re lenne szükség a megvalósíthatóság útján történő előrelépéshez"

A Mars One vezérigazgatója, Bas Landsorp a Space News-nak elmondta, kiértékelik az MIT elemzését, ugyanakkor nem kommentálta a híreket, mely szerint a tervezet két előfutárának számító robotküldetés munkálatai megrekedtek. A Space News beszámolója szerint a Mars One két alvállalkozója, a Lockheed Martin és a Surrey Satellite Technology elkészült egy kommunikációs műhold és egy leszállóegység koncepció tanulmányával, a továbbiakkal kapcsolatban azonban mindeddig semmilyen megállapodást nem írtak alá. A Mars One eredeti tervei szerint a két expedíció 2018-ban indulna.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • jovokutato #40
    A hollandok bukása várható volt..
    Nem tudták meggyőzni a cégeket,hogy tudományosan megalapozottak a terveik..
    Éppen a Tesla-de a Siemens is-fejleszt tároló akkumlátorokat..
    A porviharokat nem szabad lebecsülni...
    Azért említettem a nukleáris energiát,mert kis tömeg mellett sok energiát ad és sokáig,emellett kis méretben is kipróbált-tengeralattjárók- és ezért nagyfokú függetlenséget ad,ami ott fontos..
    Az energia-ellátás az szerencsére megoldható.
    Marad két probléma:az ember számára alkalmas levegő és a víz.
    A levegő megoldható növények telepítésével és a légkörben található nitrogén kivonásával.A növények által termelt oxigén és a kivont nitrogén már keverhető.
    A víz is megoldható..
    Tehát a Marson lehetséges az emberi jelenlét.
    A legnehezebb az odajutás a távolság miatt.Az űrhajó sebessége és hasznos terhe a siker kulcsa.Ezért lényeges az űrhajó meghajtása.Ha ezt a hajtóművet sikerül kifejleszteni....
    A kozmikus sugárzás ellen is lehet védekezni de úgy kell,hogy az ne menjen a hasznos teher rovására.
  • Irasidus #39
    "A napelemek a kicsi rovereknek elég energiát adnak,de egy nagy kolóniának nem biztos.."

    Az előbb te azt írtad "lehetetlenné teszik a napenergia használatát". A lehetetlen, és a nem biztos azért teljesen más. Egyébként a forrásaid bulvár, meg ezeréves ismeretterjesztő írások. Ezekből tájékozódsz? Csak mert akkor nem tudod, hogy azóta sokkal de sokkal hatékonyabb napelemek állnak rendelkezésre, mint amit ezek az eszközök magukkal vittek. De visszatérve a porviharokra, létezik egy eszköz ami akkor is tud energiát adni, ha tök sötét van, akkumulátornak hívják. Vagy akkor, bumm neki, nem napelemek lesznek, ezerféleképpen tudunk energiát termelni, ez mérnöki kérdés, nem megoldhatatlan. Másrészt ottani porvihar nem olyan mint a Földön, sokkal átlátszóbb a ritka légkör miatt, nincs sötét. A szélsebesség valóban nagy, és hosszú évmilliók alatt valóban formálni tudja a Marsot. De a ritka légkör és alacsony légnyomás miatt, ez valójában egy gyenge szellőnek, szélnek felel meg a Földön. A bulvár az, hogy 300km/h óra, csak nem írják oda, hogy egy ritka légkörben. Érted ugye?

    "A kozmikus sugárzás is valós gond,már az odaúton is..a Mars gyenge mágneses tere miatt szintén erősebb,mint itt a Földön."

    Valós probléma, de ez is mérnöki jellegű. Számtalan módon tudunk védekezni a sugárzás ellen.

    A Holland cégnél, meg már régen kipukkadt a lufi, és kamu volt. Ami várható is volt egy papírírószer bottol, hogy nem fog annyi bevétel termelni...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.05.21. 22:39:21
  • jovokutato #38
    Nem vagyok troll.
    http://sg.hu/cikkek/108105/oriasi-ereju-szelek-formaljak-a-mars-felszinet
    http://www.tananyag.almasi.hu/ojudit/Csillagaszat/csillagaszat/mars.html
    http://www.zoldmuzeum.hu/idojaras-a-marson
    http://csillagaszat.uw.hu/mars.html
    A napelemek a kicsi rovereknek elég energiát adnak,de egy nagy kolóniának nem biztos..
    A kozmikus sugárzás is valós gond,már az odaúton is..a Mars gyenge mágneses tere miatt szintén erősebb,mint itt a Földön.
    http://www.erdekesvilag.hu/folyekony-viz-lehet-a-marson/
    A marsi kolónia lehetséges megoldása valóban az én fantáziám,de szerintem nem megvalósíthatatlan..
  • Irasidus #37
    Te troll vagy? Csak mert mindenhova nem kell a hülyeségeidet odaírni...

    - aha 300 km/h szelek, csak éppen a földi légkörnyomásnak csupán 0,06%-án. Ja, tényleg elsöpri. O.o
    - Ja, lehetetlené teszik, csupán csak a Pathfinder, Sojourner, Spirit, Opportunyit, Phoenix használtak napelemeket a felszínen sikerrel...
    - A Curiosity vitt dózismérőt, a várakozássokkal ellentétben, nincs akkor sugárzás.

    A többi a te hülyeséged
  • jovokutato #36
    A holland terv milyen marsbázist szeretne?
    Ha felszínit,akkor máris komolytalanok..
    A Mars felszínén erős,több mint 300km/h-s szelek fújnak,melyek elsöpörnék a bázist..
    Ezek a szelek pedig olyan porviharokat keltenek,melyek egyrészt lehetetlenné teszik a napenergia használatát,másrészt a szél által magas mozgási energiájú por szétbombázná a bázist..
    És ott a felszíni kozmikus sugárzás is..
    Ha komolyan gondolják a kolonizálást,akkor a bázist a marsi Egyenlítő közelébe kell telepíteni és a felszín alá kell vinni,az energia ellátását pedig az atommeghajtású tengeralattjárókban használt atomreaktor biztosítaná,amit a jövőben tovább lehetne fejleszteni szaporító reaktorrá..
    A felszín alatti bázis biztonságos és kellemessé tehető..
    A bázis a következő modulokból állna:zsilip,lakómodulok,közösségi modulok,kutatómodulok,élelmet előállító modulok,vizet előállító modulok,raktármodulok,szigetelő modul,energiát előállító modul.
    Az odaúton ki kell használni a hibernálást a Marson pedig használni kell a molekuláris biológia eredményeit-telomerek helyreállítása-.
  • Tetsuo #35
    Te sem lehetsz normális. Szerinted kilövik őket technológia nélkül? Pont ezeket a celebjelölt, extrovertált génhulladékokat? Az ember igazi tragédiája az, hogy életben hagyják őket és a sok hasonlót.
  • Mekong Delta #34
    Nem hiszem el, hogy ezt még mindig komolyan gondolják.... Rövid és drasztikus vége lesz ennek...Ki fogja majd vállalni a következményeket? Gondolom senki.
  • Vol Jin #33
    fissziós
  • Vol Jin #32
    Az megvan, hogy egy fúziós reaktornak hűtés kell, de egy űrhajón ez nem megoldható? Itt a Földön okés, mert bejön a víz, meg kimegy, de az űrhajón ez nem megoldható, tehát marad a termikus kisugároztatás. Érted a problémát, amire eddig nem gondoltál?
  • kvp #31
    Mondjuk en marsi urhajonak egy tisztan FGB (TKS) alapu urallomast tudnek elkepzelni, fisszios reaktorokkal taplalt vasimir hajtomuvekkel. Igy nem kellenek hozza napelemek sem. A gravitaciot nagy gyorsulas eseten adhatja a hajtomurendszer, vagy kis gyorsulas eseten a lakomodulok gyurube helyezese es a teljes jarmu megporgetese villanymotoros giroszkopokkal. Sugarvedelemnek egyreszt elektrosztatikus teret, masreszt a magukkal vitt vizet lehetne hasznalni egy kozepso vedettebb reszt kialakitva. A megoldas elonye, hogy minden egyseg kulon is feljuttathato, tovabba eleg nagy mertekben redundans. Egy ilyen jarmu ujratoltes utan tobbszor is meg tudja tenni az utat, tehat hasznalhato lenne egyfajta Fold-Mars kompkent. Idealis esetben egy hasonlo rendszer maradhatna Marskoruli palyan mint tamogato urallomas (pl. a felszini kisegito robotok valos ideju iranyitoszemelyzetenek) es dokkolasi hely a le es felszallo egysegeknek. Az ellatmany jelentos reszet hasonlo, de embernelkuli jarmuvekkel lehetne eljuttatni, akar gazdasagosabb palyan is, majd megerkezeskor kikotni a marsi allomason. Igy a visszatero komp ujratoltese gyakorlatilag csak hajtoanyag modul cseret jelentene. Az egesz csak akkor tarthato fent, ha folyamatos az ellatmanyok erkezese, amig onellatova nem valik a felszini bazis. Ez varhatoan tobb szaz ember attelepuleseig nem oldhato meg.

    Egyebkent a legtobb urhajos tudos es mernok vagy orvos. Tehat egy 10 fos legenysegben szokott akadni legalabb 2 orvos, tovabba 2-3 szanitec kepzettseggel is rendelkezo ember, 3-4 pilota es hasonlo mennyisegu mernok es ketszer ennyi tudos. Jellemzoen mindnekinek legalabb 2 hasznalhato diplomas szakmaja van es ert meg 2 masik dologhoz, plusz kapott urhajos kikepzest is. Tovabba barmikor kerhetnek telefonos segitseget is. (ha nem, akkor mar reg rossz)

    Az egyetlen gond a fenti rendszer megvalositasaval a penz. Nem kerulne olyan sokba mint az amit haborura vagy akar mobiltelefonra elkoltunk egy ev alatt, de tobbe kerul mint amennyit a vilag vezetoi hajlandoak adni erte. (legalabbis most ugy nez ki, ez meg a jovoben valtozhat)