Balázs Richárd
Metán kibocsátást észlelt a Curiosity
Rövid életű metán kibocsátásokat észlelt a Marson a NASA Curiosity robotja, ellentmondva kezdeti jelentéseinek.
A felfedezés aktív gáztermelésre utal, eredete azonban még kérdéses, ugyanúgy lehet a forrás idegen mikrobák kolóniája, mint a földalatti víz és a kőzetek kölcsönhatása. "Ezek rendkívül izgalmas mérések" - mondta Christopher Webster, a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának munkatársa, aki az Amerikai Geofizikai Egyesület tegnapi ülésén prezentálta az eredményeket. "Újra nyitottá váltak a marsi metánnal kapcsolatos viták"
A marsjáró emellett összetett szerves molekulákra is bizonyítékot talált a kőzetmintákban - ez az első határozott bizonyíték a szerves anyag felszíni jelenlétére, sőt azt is kimutatták, hogy a robot leszállóhelye egykor az élet számára is alkalmas tó volt. Jelenleg egy másik NASA szonda, a bolygó körül keringő MAVEN is vizsgálja a területet.
A marsi metán régóta bújócskázik a tudósokkal, észlelése rendkívül érdekes lenne, a Föld metánjának 90 százaléka ugyanis az élettől származik, legyen az jelen-, vagy múltbeli. 2004-ben három független csapat is nagy mennyiségű metánról számolt be a Mars légkörében, méréseikhez földi és űreszközöket is bevetettek, egy 2003-as elemzés pedig három területet határozott meg a marsi metán forrásaként. Az elmúlt évtized azonban nem hozott újabb eredményeket, sőt egyáltalán nem észlelték a metán jelenlétét, ami azt is jelenthette, hogy a gáz az évek alatt szép lassan elillant, ami lehetetlennek tűnik, mivel ismereteink szerint ehhez közel 300 évre lenne szükség, vagy soha nem is volt jelen.
A Gale-kráterben földet ért Curiosity-tól perdöntő bizonyítékokat vártak, amihez fel is szerelték egy lézeres színképelemzővel. A robot 2012 augusztusában érkezett meg a vörös bolygóra, kezdetben egyáltalán nem észlelt metánt, tavaly novemberben azonban 5,5 ppm értéket mért. "Teljesen megdöbbentünk" - mondta Webster, hozzátéve, hogy a rákövetkező két hónapban az értékek 9 ppm-re nőttek, mielőtt visszazuhantak volna 0,7 ppm-re. "Azt hittük a kezdeti sikertelenségekkel le is zártuk a metán témakörét a Marson, azután hirtelen ez történt egy évvel ezelőtt"
A tény, hogy a metán egyszer csak megjelent a mérésekben, majd újra eltűnt, azt jelenti, hogy valószínűleg egy kis forrásból származott, valahonnan a marsjáró közeléből, egy távolabbi nagyobb kibocsátás ugyanis nem produkált volna hasonló eredményeket, magyarázta Webster. A kérdés, hogy mi a forrás? "Továbbra is ott tartunk, hogy a metánnak több eredete is lehet" - mondta Bruce Jakosky, a MAVEN expedíció főfelügyelője. "Még nincs információnk, amit bejelenthetnénk"
A MAVEN nem rendelkezik kellő érzékenységgel a metánhoz, az orosz-európai ExoMars, ami 2016-ban indul a Földről, azonban már hathatós segítséget nyújthat a szálak felgöngyölítésében.
A felfedezés aktív gáztermelésre utal, eredete azonban még kérdéses, ugyanúgy lehet a forrás idegen mikrobák kolóniája, mint a földalatti víz és a kőzetek kölcsönhatása. "Ezek rendkívül izgalmas mérések" - mondta Christopher Webster, a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának munkatársa, aki az Amerikai Geofizikai Egyesület tegnapi ülésén prezentálta az eredményeket. "Újra nyitottá váltak a marsi metánnal kapcsolatos viták"
A marsjáró emellett összetett szerves molekulákra is bizonyítékot talált a kőzetmintákban - ez az első határozott bizonyíték a szerves anyag felszíni jelenlétére, sőt azt is kimutatták, hogy a robot leszállóhelye egykor az élet számára is alkalmas tó volt. Jelenleg egy másik NASA szonda, a bolygó körül keringő MAVEN is vizsgálja a területet.
A marsi metán régóta bújócskázik a tudósokkal, észlelése rendkívül érdekes lenne, a Föld metánjának 90 százaléka ugyanis az élettől származik, legyen az jelen-, vagy múltbeli. 2004-ben három független csapat is nagy mennyiségű metánról számolt be a Mars légkörében, méréseikhez földi és űreszközöket is bevetettek, egy 2003-as elemzés pedig három területet határozott meg a marsi metán forrásaként. Az elmúlt évtized azonban nem hozott újabb eredményeket, sőt egyáltalán nem észlelték a metán jelenlétét, ami azt is jelenthette, hogy a gáz az évek alatt szép lassan elillant, ami lehetetlennek tűnik, mivel ismereteink szerint ehhez közel 300 évre lenne szükség, vagy soha nem is volt jelen.
A Gale-kráterben földet ért Curiosity-tól perdöntő bizonyítékokat vártak, amihez fel is szerelték egy lézeres színképelemzővel. A robot 2012 augusztusában érkezett meg a vörös bolygóra, kezdetben egyáltalán nem észlelt metánt, tavaly novemberben azonban 5,5 ppm értéket mért. "Teljesen megdöbbentünk" - mondta Webster, hozzátéve, hogy a rákövetkező két hónapban az értékek 9 ppm-re nőttek, mielőtt visszazuhantak volna 0,7 ppm-re. "Azt hittük a kezdeti sikertelenségekkel le is zártuk a metán témakörét a Marson, azután hirtelen ez történt egy évvel ezelőtt"
A tény, hogy a metán egyszer csak megjelent a mérésekben, majd újra eltűnt, azt jelenti, hogy valószínűleg egy kis forrásból származott, valahonnan a marsjáró közeléből, egy távolabbi nagyobb kibocsátás ugyanis nem produkált volna hasonló eredményeket, magyarázta Webster. A kérdés, hogy mi a forrás? "Továbbra is ott tartunk, hogy a metánnak több eredete is lehet" - mondta Bruce Jakosky, a MAVEN expedíció főfelügyelője. "Még nincs információnk, amit bejelenthetnénk"
A MAVEN nem rendelkezik kellő érzékenységgel a metánhoz, az orosz-európai ExoMars, ami 2016-ban indul a Földről, azonban már hathatós segítséget nyújthat a szálak felgöngyölítésében.
