Gyurkity Péter
2014 lehet az eddigi legforróbb év
A hőmérséklet mind a szárazföldön, mind pedig az óceánok felszínén emelkedik, így rekordot dönthetünk.
Alig ért véget az észak-amerikai régióban tapasztalt igencsak kemény tél, a Climate Central oldalán megjelent bejegyzésben most már arról olvashatunk, hogy az idei lehet az eddigi legforróbb év, ami a jó ideje megfigyelhető, folyamatos trend eredményeként állíthat fel új rekordokat. Az átlagos hőmérséklet szinte minden régióban emelkedik, ez még az utóbbi évtizedek aggasztó adataihoz képest is magasabb lesz, már amennyiben a nyári hónapokban folytatódik az eddigi sorozat.
A nemrég magunk mögött hagyott május sorozatban a 351-ik hónap volt az emelkedő trendben, ezzel immár 29 év óta megszakítatlanul az átlagosnál magasabb hőmérsékleti adatokat jegyeznek fel. A 20. századi átlagnál egészen pontosan 0,74 Celsius-fokkal volt magasabb a mostani szint, ám míg ez a szárazföldön az eddig feljegyzett négy legmelegebb időszak közé sorolható, az óceánok esetében megdőlt a rekord, igaz, holtversenyben három másik, szintén az utóbbi két évtizedben elért eredménnyel. Alaszkában az 1918-ban megindult megfigyelés óta a legmelegebb májust jegyezhették fel, ez csaknem 2 Celsius-fokkal volt az 1971-2000 közötti időszak átlaga felett.
A világon mért hőmérsékletek eltérései az 1981-2010 közötti időszak átlagától 2014 májusában; a normálisnál melegebbek piros, a hidegebbek kékkel vannak jelölve
A tudósok számára még mindig gondot jelent az ember által okozott és a természetes folyamatok által bekövetkező eltérés közötti különbségtétel. A ciklikus El Nino-jelenséget monitorozó National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) szerint a Csendes-óceán egyenlítői régiójából eredő szokatlanul meleg áramlat idén az északi félteke téli hónapjaiban érheti el tetőpontját, így ennek egyes hatásai a következő évre tolódhatnak át, aminek következtében inkább a 2015-ös lesz majd a legmelegebb, legalábbis a hőmérsékleti adatok feljegyzésének 1880-as indulása óta.
Legalább ilyen nagy szerep jut a megfigyelésben az Északi-sark jégtakarójának olvadási sebessége, illetve a jéggel fedett területek kiterjedése. Májusban ez az 1981 és 2010 között mért átlagnál 610 ezer négyzetkilométerrel volt kevesebb, vagyis a folyamat itt sem áll meg. Érdekes módon azonban az Antarktisz régiójában nőtt ezen terület, ez ott 12 millió négyzetkilométerrel volt átlag feletti - a kutatók még keresik a választ erre a fontos eltérésre.
Alig ért véget az észak-amerikai régióban tapasztalt igencsak kemény tél, a Climate Central oldalán megjelent bejegyzésben most már arról olvashatunk, hogy az idei lehet az eddigi legforróbb év, ami a jó ideje megfigyelhető, folyamatos trend eredményeként állíthat fel új rekordokat. Az átlagos hőmérséklet szinte minden régióban emelkedik, ez még az utóbbi évtizedek aggasztó adataihoz képest is magasabb lesz, már amennyiben a nyári hónapokban folytatódik az eddigi sorozat.
A nemrég magunk mögött hagyott május sorozatban a 351-ik hónap volt az emelkedő trendben, ezzel immár 29 év óta megszakítatlanul az átlagosnál magasabb hőmérsékleti adatokat jegyeznek fel. A 20. századi átlagnál egészen pontosan 0,74 Celsius-fokkal volt magasabb a mostani szint, ám míg ez a szárazföldön az eddig feljegyzett négy legmelegebb időszak közé sorolható, az óceánok esetében megdőlt a rekord, igaz, holtversenyben három másik, szintén az utóbbi két évtizedben elért eredménnyel. Alaszkában az 1918-ban megindult megfigyelés óta a legmelegebb májust jegyezhették fel, ez csaknem 2 Celsius-fokkal volt az 1971-2000 közötti időszak átlaga felett.
A világon mért hőmérsékletek eltérései az 1981-2010 közötti időszak átlagától 2014 májusában; a normálisnál melegebbek piros, a hidegebbek kékkel vannak jelölve
A tudósok számára még mindig gondot jelent az ember által okozott és a természetes folyamatok által bekövetkező eltérés közötti különbségtétel. A ciklikus El Nino-jelenséget monitorozó National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) szerint a Csendes-óceán egyenlítői régiójából eredő szokatlanul meleg áramlat idén az északi félteke téli hónapjaiban érheti el tetőpontját, így ennek egyes hatásai a következő évre tolódhatnak át, aminek következtében inkább a 2015-ös lesz majd a legmelegebb, legalábbis a hőmérsékleti adatok feljegyzésének 1880-as indulása óta.
Legalább ilyen nagy szerep jut a megfigyelésben az Északi-sark jégtakarójának olvadási sebessége, illetve a jéggel fedett területek kiterjedése. Májusban ez az 1981 és 2010 között mért átlagnál 610 ezer négyzetkilométerrel volt kevesebb, vagyis a folyamat itt sem áll meg. Érdekes módon azonban az Antarktisz régiójában nőtt ezen terület, ez ott 12 millió négyzetkilométerrel volt átlag feletti - a kutatók még keresik a választ erre a fontos eltérésre.