Gyurkity Péter

Oxigént termelne az új marsjáró 

Az űrhajósok túlélésében és az esetleges hazatérésben is segíteni az új kísérleti eszköz.

A NASA már jó ideje készül a 2020-ban esedékes újabb Mars-misszió részleteinek kidolgozásával, amelyben az új marsjáró kapja majd a főszerepet. Az eddig szerzett tapasztalatokat is hasznosító járművet összesen 7 kísérleti eszközzel szerelik fel, ezek egyike pedig oxigént termel majd a meglévő légkörből.

Ahogy az a most közzétett videóban is látható, a MOXIE (Mars Oxygen In-Situ Resources Utilization Experiment) névre keresztelt instrumentum gyakorlatilag az üzemanyagcellákban lejátszódó folyamatot fordítja meg, a Marson uralkodó viszonyokra támaszkodva. Mivel égi szomszédunk vékony légkörének mintegy 96 százaléka szén-dioxidból áll, ezt felhasználva az új eszköz tiszta oxigént, valamint szén-monoxidot állít elő – előbbit eltárolja későbbi felhasználásra, utóbbit pedig nyilván visszaengedi a környezetbe. A helyben termelt oxigén ezt követően kettős feladatot kap.

Mivel a Földről származó folyamatos utánpótlás eljuttatása meglehetősen bonyolult lenne, a jóval később, a NASA reményei szerint a 2030-as években itt landoló asztronauták többek között ezen forrásra támaszkodnának majd a megfelelő légzés biztosításában. A megtermelt oxigén azonban a későbbi hazajutásban is segítene, hiszen a rakéták által igényelt mennyiség egy részét is az űrhajósok rendelkezésére bocsátaná, vagyis az újbóli fellövés egyik problémáját is megoldanák – már amennyiben a kísérleti eszköz megfelelő adatokat és eredményt produkál majd a marsjáró küldetése során.

A MOXIE a remények szerint legalább 50 marsi napon keresztül működik majd, óránként 22 gramm oxigént termelve – a legfontosabb feladat annak bizonyítása lesz, hogy az eszköz a teljesítmény romlása nélkül, gond nélkül üzemelhet. A későbbiekben lehetővé válhat a metán előállítása, amely szintén a rakéta üzemanyagát biztosítaná, de a sikeres teszt megnyithatja az utat egy nagyobb MOXIE és egy moduláris atomreaktor kombinálása felé, amely már a letelepedést is segítené.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #41
    Nem is rossz ötlet. Talán meg lehetne oldani többrétegű sátorral is, ahol is nem csak a hőmérséklet, hanem a nyomás is fokozatosan emelkedne rétegenként, ahogy befelé haladunk. Ezzel csökkenteni lehetne a hőveszteséget, mert a légritkított rétegen kevésbé távozna a hő, ráadásul mechanikailag is kisebb terhelést kellene a sátornak viselni, ha fokozatosan csökkenne a nyomás, mint ha egy réteg lenne.
  • gforce9 #40
    A hőingadozás kompenzálását, egy belülről hőtükrös és hőszigetelt réteg segíthetné. Valahogy olyasformán, hogy belül "alufólia" a sátor, amit nappal el lehet húzni, hogy besüthessen a nap, persze szabályozva, hogy túl ne melegedjen, éjjel meg visszahúzni, hogy ne szökhessen el a meleg. Esetleg e mellé, pluszban olyan sátrat is lehetne így melegíteni, amit nem használnak amúgy semmire, de a benne nappal felmelegített levegőt (akár túl is lehet melegíteni) éjjel hőcserével a növénytermesztő sátor fűtésére lehetne használni. Ha nappal van 20-30C egy sima fóliasátorban a földön is +20-40C-t rádob legalább. Ennyit pluszt jelent a fóliasátor üvegházhatása. Ez eléggé rá tudna segíteni egy növénytermesztő sátorra éjszaka is. Csak a hőtartó sátornak bitangjó hőszigetelés kell, ami kibír 1 éjszakát.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2014.08.14. 11:36:14
  • ostoros #39
    Azért kell zsákkal vinni, mert vannak olyan érzékenyebb baktériumok is, amelyek az általunk kreált komposztban nem élnek meg, csak a már kész talajban. Aztán ahogy a többi baktérium lassan talajszerűvé teszi a komposztunkat, elterjedhet benne egy következő lépcsős baktérium, amely részt vesz a tovább alakításában, ezután megint jöhet a következő lépcsős baktérium.
    A talajképződésre nem véletlenül mondják, hogy egy évszázados folyamat. Ezt lehet gyorsítani úgy, hogy már létező talajt keversz hozzá.
  • teddybear #38
    Én sem mondtam mást, viszont a szükséges mikroflóra odaszállításához elég egy fiola, nem kell zsákkal vinni a földet. Súly, érted?
  • teddybear #37
    Nem. A Földön a légkör sokkal jobban csillapítja a napi eltéréseket. A Holdon is a napos oldalon 100 fok fölé megy a hőmérséklet, az éjszakain meg -100 alá. A Maroson a részben gyorsabb forgás miatt, részben meg attól hogy sokkal messzebb van a Naptól ugyan kisebb az eltérés, de az átlaghőmérséklet is alacsonyabb.

    A legtöbb haszonnövényünk minimum a mérsékelt égövi éghajlat alatt tud csak igazán teremni, amit ott csak kontrollált körülmények alatt lehet csak biztosítani.
    HA géntechnikával, vagy bármi mással képesek lennénk a Marson is életképes haszonnövényeket létrehozni, akkor azokat itt a Földön is fel tudnánk használni.
  • ostoros #36
    Lehetne, csak ahhoz gombák és baktériumok kellenek. Azok meg talajban élnek, azon kívül csak egy korlátozott kultúra él meg. Vagyis muszáj legalább annyi talajt vinni, hogy a benne lévő baktériumok és gombák (a gilisztákról nem is beszélve) az újonnan létrehozott masszát belakják.
    A komposzt még nem talaj. A talajba bele tartzik az élőlények tömege ami benne él.
  • teddybear #35
    Még a kezdeti időszakban sincs értelem termőtalajt szállítani a Marsra. Az utazás közben úgyis sok emberi és más eredetű hulladék fog keletkezni, abból sokkal több termőtalajt lehet kikeverni. Na jó, egy-két hétbe is beletelik. De idő azért van.
  • ostoros #34
    Az egyenlítőnél azért kisebb a napi hőingás. Ott van mit keresni sátrakkal. Szezonálisan természetesen. Déli gyümölcsökre senki ne számítson, maximum rozsra.
  • ostoros #33
    Ez igaz, de egy kezdeti mennyiség jól jöhet, ha komolyabban foglalkozni akarnak azzal, hogy az üvegházaikban termő talajt hozzanak létre. Ettől persze az élelmiszer termelés még hidropóniás lesz döntően. Vagy aeropóniás.
  • teddybear #32
    Azt írtad, hogy elég a sátor. Márpedig az csak olyan helyen elég, ahol kis hőmérséklet emelés is elég. néhány foknyi. A Marson sokkal hidegebb van, kb az Antarktisz belseje a hasonló. Csak a MArson nagyobb a hőmérsékleti eltérés napi szinten.