Gyurkity Péter

Kedvelik a növények az ál-marsi talajt 

Egy új kísérletben sikerrel termesztettek növényeket a holdi és marsi talajt utánzó földben.

Holland kutatók egy érdekes kísérletbe fogtak néhány hónappal ezelőtt, amelynek eredményeit augusztus végén tették közzé a PLOS One magazinban. Ebben arra a kérdésre igyekeztek választ találni, hogy a Mars, illetve a Hold talaja mennyiben felel meg a növénytermesztés követelményeinek – a teszt sikerrel zárult, ám komoly kérdések maradtak nyitva.

A szakemberek munkájuk során a Mars, valamint a Hold talajának összetételét utánzó, ahhoz nagyon hasonló mintákat használtak fel, amelyet a NASA jóvoltából gyakorlatilag bárki beszerezhet. Ebben helyezték el a tesztre kiszemelt növényeket, köztük bükkönyt, répát, paradicsomot, búzát, stb. - összesen 840 cserépben. Kiderült, hogy a kiválasztott példányok egészen jól tűrték a marsi és holdi talajhoz hasonló „másolatokat”, növekedésük ütemében nem tapasztaltak semmi rendellenességet, mi több, a „marsi” mintáknál jobb eredményeket kaptak, mint a „holdi”, illetve a tápanyagokban szegényebb, a Rajna folyó alatt mintegy 10 méter mélységből kinyert talajból.


Az eredmény kapcsán fontos leszögezni, hogy a felhasznált talaj a Földről származik, az ál-marsi változat például a Hawaii-szigetek vulkanikus tevékenységben gazdag részéről, a Holdat utánzó példány pedig az arizonai Flagstaff környékéről való. Komoly eltérés azonban az eredetihez képest, hogy ezen minták nitrátokat és ammóniát is tartalmaznak, amely természetesen a földi légkörből ered – a Holdon és a Marson ez hiányzik, az ottani talajban sem nitrogén, sem pedig megfelelő mennyiségű folyékony víz nem található meg, ezért a kutatók a nitrogén átalakítására alkalmas baktériumok, illetve az emberi és állati ürülék felhasználását említik szóba jöhető alternatív megoldásként.

Egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy elvi akadálya nincs a növények más égitesteken történő termesztésének – sok kérdés marad azonban ezzel kapcsolatban, nem világos például, hogy a talaj mennyi vizet tartana meg, a cserepekben alkalmazott minták ugyanis nagyon gyorsan kiszáradtak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #15
    Én úgy tanultam a növények autotróf élőlények, és nincs szükségük harmadik félre, a növekedésükhöz. A mikrobák a talaj javítása (nitrátok) szempontjából lehet lényeges egy növények, illetve speciális esetben a talajból hiányzó anyagokat pótolják, esetleg szimbiózisban élnek, de ha a talaj termő akkor a mikrobák nélkül is nő a növény, mert autotróf. Mindenképpen az ásványi anyag lényeg, nem a mikróba (néhány speciális esetet kivéve).
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.09.22. 12:09:13
  • Irasidus #14
    El kellene olvasni a cikket, nem igazi marsi talaj, hanem ál-marsi talaj, vagyis hozzáadtak különböző "cuccokat", ez volt a kísérlet lényege... Vagyis, hogy a holdi, marsi talajhoz nitrátok hozzáadásával képesek növények növekedni (a jó kis vulkanikus talaj, ugye...), ja és nem volt számukra toxikus. Te mire figyelsz???
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.09.22. 11:51:12
  • ugh #13
    Nagy rakas lozsart azt.
    A novenyek egy nagy resze fugg a talajban levo mikorbaktol.
    Aza fold amibe te taprudat raksz szinten tartalmazza.
    Szall ez ugy full okorseg ahogy van.
    Marmint a kiserlet, a cikk, meg a vita errol...
  • ugh #12
    Baromsag.
    A mai osszetett novenyeknek a talajbol kismillio fele cuccra szukseguk van ami az igazi marsi talajban nincs meg.
    Ha meg foldi talaj akkor nem marsi azaz benne vannak a bakteriumok szal ez az egesz egy retkes nagy hazugsag.
  • johnfly #11
    :D
  • xyl #10
    Akkor a cím helyesen úgy hangzana, hogy: "Kedvelik a növények az ál-marsi ál-talajt" :-)
  • johnfly #9
    By Dr.Filep:
    "A talaj különböző minőségű és méretű alkotórészekből álló, három fázisú (szilárd, folyékony és légnemű) heterogén polidiszperz rendszer.....
    ....A talajban két alrendszert (abiotikus és biotikus alrendszert) lehet megkülönböztetni.........A termékenység (a víz és tápanyag szolgáltató képesség) specifikus minőségi jellemzője a talajoknak, ami alapvetően megkülönbözteti azokat a csupán fizikai és kémiai változásokat szenvedett (felaprózott) kőzettörmelékektől."

    Ezen megfogalmazás szerint nem lehet akármit, csak mert fel tudtunk benne szabályozott körülmények között nevelni egy növényt, talajnak nevezni, mert a kőzetgyapot sem az, pedig hidrokultúrában gyönyörű paradicsomokat terem.

  • Tetsuo #8
    Így van. Még egy műanyag szivacsban is megterem a növény, ha tápanyaggal dúsítják.
  • Irasidus #7
    Senki nem olvasta el cikket csak ír a cím alapján valamit? Pff. Tisztázzuk szerintem valamit a talaj: szervetlen és szerves anyagok diszperz keveréke, továbbá tartalmaz még folyadékot, és gázokat. A Marson, vagy Holdon nem beszélhetünk talajról (pongyolán megfogalmazva talán, de itt most egy kulcskérdés). Továbbá, az "áll-talajhoz" nitrátokat és ammóniát (és vizet) adtak, vagyis arra voltak kíváncsiak (szerintem), hogy a Mars és Hold talaja hozzáadott - táp - anyagokkal képesek-e növekedni. Ilyen kísérleteket már az 50-es évek óta végeznek, ez egy igencsak specifikus kísérlet volt.
  • Tetsuo #6
    Hát igen, kb. ennyit érnek az efféle kutatások. A tudomány a természet lényegétől csak távolodik, ma már az nem is érdekli.