Gyurkity Péter
A marsi életet igazolhatja egy ősi meteorit
Az égi szomszédunkról származó kődarab oxigént is tartalmazó lelettel szolgált a kutatók számára.
A korai élet kutatása ma már nemcsak a Föld, de ugyanígy a Mars esetében is érdekes témának számít, ebben elsősorban az évmilliárdokkal ezelőttről származó leletek jelenthetnek segítséget a szakembereknek. Az égi szomszédról származó meteorit esetében az oxigén jelenlétére utaló nyomokat fedeztek fel, ami további útmutatókkal szolgálhat.
Munir Humayun, a Florida Állami Egyetem geokémiával foglalkozó professzora, a Nature Geoscience magazinban közzétett írásában számolt be arról, hogy az általuk megvizsgált meteoritban érdekes cirkon (cirkónium-szilikát, ZrSiO4) maradványokat találtak. A magmás kőzetek kormeghatározásra is használt kristályos összetevője azért fontos elem, mert születését követően rögzíti az akkori állapotokat, a mostani példány pedig 4,4 milliárd évvel ezelőttről származik, vagyis a Mars életének korai szakaszába enged bepillantást. A leletek arra utalnak, hogy bolygó felszínén órási mennyiségben volt jelent a víz, ez azonban később valamilyen oknál fogva drámaian megváltozott.
A kutatók többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy ezen drámai változás legalább 1,7 milliárd évvel ezelőtt ment végbe, onnantól vált a bolygó jellemzőjévé a ma is látható száraz környezet. Azt persze ma még nem tudjuk teljes bizonyossággal kifejteni, hogy miként (és főleg milyen okból kifolyólag) történt mindez így, ám annak visszaigazolása, hogy a felszín jó részét eredetileg víz borította, újabb támpontot ad az élet korai jelenlétével kapcsolatos elméletnek. A marsi kráterek vidékéről származó, ám a Szaharában megtalált kődarab tanúsága szerint nem történt hatalmas becsapódás, egy ilyen baleset tehát nem perzselte fel a teljes felszínt, a mostani eredmény azonban a készítők szerint csak jéghegy csúcsa, itt további érdekes információk várnak ránk.
A nemzetközi csapat ezért folytatja a munkát, reményeik szerint további kérdésekre kapunk majd választ.
A korai élet kutatása ma már nemcsak a Föld, de ugyanígy a Mars esetében is érdekes témának számít, ebben elsősorban az évmilliárdokkal ezelőttről származó leletek jelenthetnek segítséget a szakembereknek. Az égi szomszédról származó meteorit esetében az oxigén jelenlétére utaló nyomokat fedeztek fel, ami további útmutatókkal szolgálhat.
Munir Humayun, a Florida Állami Egyetem geokémiával foglalkozó professzora, a Nature Geoscience magazinban közzétett írásában számolt be arról, hogy az általuk megvizsgált meteoritban érdekes cirkon (cirkónium-szilikát, ZrSiO4) maradványokat találtak. A magmás kőzetek kormeghatározásra is használt kristályos összetevője azért fontos elem, mert születését követően rögzíti az akkori állapotokat, a mostani példány pedig 4,4 milliárd évvel ezelőttről származik, vagyis a Mars életének korai szakaszába enged bepillantást. A leletek arra utalnak, hogy bolygó felszínén órási mennyiségben volt jelent a víz, ez azonban később valamilyen oknál fogva drámaian megváltozott.
A kutatók többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy ezen drámai változás legalább 1,7 milliárd évvel ezelőtt ment végbe, onnantól vált a bolygó jellemzőjévé a ma is látható száraz környezet. Azt persze ma még nem tudjuk teljes bizonyossággal kifejteni, hogy miként (és főleg milyen okból kifolyólag) történt mindez így, ám annak visszaigazolása, hogy a felszín jó részét eredetileg víz borította, újabb támpontot ad az élet korai jelenlétével kapcsolatos elméletnek. A marsi kráterek vidékéről származó, ám a Szaharában megtalált kődarab tanúsága szerint nem történt hatalmas becsapódás, egy ilyen baleset tehát nem perzselte fel a teljes felszínt, a mostani eredmény azonban a készítők szerint csak jéghegy csúcsa, itt további érdekes információk várnak ránk.
A nemzetközi csapat ezért folytatja a munkát, reményeik szerint további kérdésekre kapunk majd választ.
