Gyurkity Péter
Nincs mit bizonyítani a holdraszálláson
Az évforduló alkalmából ismét fellángolt a vita, ám szakemberek már évekkel ezelőtt igazolták az eredeti állítást.
Negyvenöt évvel ezelőtt került sor arra a fontos küldetésre, amelynek keretében először érintette emberi talp a Hold felszínét. Ahogy arról a napokban mi is írtunk, továbbra sincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy miként kellene folytatni az eddigi sort, különösen úgy, hogy még a múltbéli események kapcsán is igencsak eltérő véleményeket olvashatunk, ám ez utóbbi az eredmények tekintetében feleslegesnek tűnik.
Több lap is emlékeztetett a héten egy 2012-es publikációra, amelyben a Colorado Egyetem professzorai igazolták az úrhajósok Holdon való jelenlétét, ezzel pedig a küldetések valódiságát. Hsiang-Wen Hsu és Horányi Mihály nem az első landolásról készült felvételeket, hanem az Apolló-16 1972-es küldetését vizsgálta meg, pontosabban a holdjáróról készült videót, amely mindenki számára elérhető, bár ennek ellenére nem sokan figyeltek fel azon részletekre, amely munkájuk eredménye szerint pedig perdöntő bizonyítékot tartalmaz. Ők a jármű által felvert por mozgását figyelték meg, ennek pályája alapján igazolták vissza, hogy a felvétel valódi.
Mivel a Hold felszínét borító por igencsak finom szemcsékből áll, ennek különálló részeit nem sikerült megvizsgálni, ehelyett a felvert porfelhő felső határát vették alapul. A mozgási pálya felmérése és a mozgás pontos lekövetése révén kiderült, hogy a por jóval lassabban hullott vissza a felszínre, mint ahogy az a Földön történt volna, vagyis jól látható a gravitáció mértékében mutatkozó eltérés. A publikációhoz mellékelt ábrákon jól látszik a különbség, a földi légkörben a légellenállás és a hatszor erősebb gravitáció miatt a por pályája sokkal meredekebb, ez gyorsabban éri el ismét a felszínt, az eltérés pedig matematikai egyenletekkel pontosan kiszámítható.
Ez természetesen nem fogja megtörni az összeesküvés-elméletek felkent papjait, ők továbbra is szent meggyőződéssel állítják majd, hogy a holdraszállás meg sem történt, de a rendhagyó munkával talán a közvélemény egy részét sikerülhet jobb belátásra bírni.
Negyvenöt évvel ezelőtt került sor arra a fontos küldetésre, amelynek keretében először érintette emberi talp a Hold felszínét. Ahogy arról a napokban mi is írtunk, továbbra sincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy miként kellene folytatni az eddigi sort, különösen úgy, hogy még a múltbéli események kapcsán is igencsak eltérő véleményeket olvashatunk, ám ez utóbbi az eredmények tekintetében feleslegesnek tűnik.
Több lap is emlékeztetett a héten egy 2012-es publikációra, amelyben a Colorado Egyetem professzorai igazolták az úrhajósok Holdon való jelenlétét, ezzel pedig a küldetések valódiságát. Hsiang-Wen Hsu és Horányi Mihály nem az első landolásról készült felvételeket, hanem az Apolló-16 1972-es küldetését vizsgálta meg, pontosabban a holdjáróról készült videót, amely mindenki számára elérhető, bár ennek ellenére nem sokan figyeltek fel azon részletekre, amely munkájuk eredménye szerint pedig perdöntő bizonyítékot tartalmaz. Ők a jármű által felvert por mozgását figyelték meg, ennek pályája alapján igazolták vissza, hogy a felvétel valódi.
Mivel a Hold felszínét borító por igencsak finom szemcsékből áll, ennek különálló részeit nem sikerült megvizsgálni, ehelyett a felvert porfelhő felső határát vették alapul. A mozgási pálya felmérése és a mozgás pontos lekövetése révén kiderült, hogy a por jóval lassabban hullott vissza a felszínre, mint ahogy az a Földön történt volna, vagyis jól látható a gravitáció mértékében mutatkozó eltérés. A publikációhoz mellékelt ábrákon jól látszik a különbség, a földi légkörben a légellenállás és a hatszor erősebb gravitáció miatt a por pályája sokkal meredekebb, ez gyorsabban éri el ismét a felszínt, az eltérés pedig matematikai egyenletekkel pontosan kiszámítható.
Ez természetesen nem fogja megtörni az összeesküvés-elméletek felkent papjait, ők továbbra is szent meggyőződéssel állítják majd, hogy a holdraszállás meg sem történt, de a rendhagyó munkával talán a közvélemény egy részét sikerülhet jobb belátásra bírni.