Balázs Richárd
A holdpor lehet a Jáde Nyúl végzete
A kínai média beszámolói arra utalnak, hogy a nemzet első holdjárója, a Jütu - vagy Jáde Nyúl hat hét után működésképtelenné vált.
A kínai Csang'o-3 leszállóegység december 14-én landolt a Holdon, majd 7 órával később már el is indította útjára a Jütu holdjárót. Mindkét űreszköz sikeresen hibernálta önmagát az első Holdon töltött éjszakáján. Tudni kell, hogy a holdon egy éjszaka egy fél földi hónapnak felel meg, amikor a felszíni hőmérséklet elérheti a -180 Celsius fokot is.
A kínai "páros" második holdbéli éjszakája szombaton kezdődött és miközben a leszállóegység sikeresen hibernálta magát, a három hónapos küldetésre tervezett Jütunál ez most nem sikerült. A Csinhua hírügynökség jelentése szerint a holdjáró mechanikus vezérlési hibát szenvedett a "bonyolult holdfelszíni környezetben". Ennél több részlettel nem szolgált Kína Tudományos, Műszaki és Nemzetvédelmi Államtitkársága.
A dermesztő éjszakában a Jütu legkritikusabb mozgó alkatrészei az árboca és a nappaneljei. Amikor a hőmérséklet zuhanni kezd, az árboc lecsukódik, hogy megvédje a kényes műszereket, melyeket ezután egy radioaktív hőforrás tart melegen. A Jütunak ezen felül be kell állítania nappaneljeit a felkelő Nap irányába, hogy szinten tudja tartani energiáját. Ezeknek a rendszereknek a mechanikus meghibásodása végzetes lehet a robot számára a holdon töltött éjszakák során.
A meghibásodás okozója jó eséllyel a durva holdpor. A mikrometeor becsapódások hatására a Hold talaja üveges porrá válik, ami a napszél hatására töltést kaphat. Az Apollo programban már megtapasztalták, hogyan képesek ezek az éles peremű porszemcsék átlyukasztani az űrruhákat, összekarcolni a lézeres kísérletek tükreit, illetve a holdjáróknál túlmelegedést okozni.
A tervezőknek egyáltalán nincs könnyű dolguk, ha fel akarják venni a harcot a holdporral, emelte ki Bernard Foing, a Nemzetközi Holdkutatási Munkacsoport igazgatója, aki szerint nem csupán azt kell meggátolni, hogy a mindent tönkretevő por bejusson a fontos rendszerekbe. "A holdpor elektrosztatikusan töltött is lehet, és képes hozzátapadni az érzékeny részekhez" - mondta. "A légkör nélküli Hold napszakváltásaikor bekövetkező hirtelen hőmérsékletváltozás ugyancsak hatalmas terhelést ró a mechanikus rendszerekre és megrongálhatta a holdjáró mozgó alkatrészeit"
A holdi éjszakák alatt nem lehet kommunikálni a holdjáróval, ezért a küldetés irányítói kénytelenek február 8-ig várni, hogy meg tudják állapítani a sérülések mértékét. "Biztos vagyok benne, hogy nem fogják feladni" - mondta Foing. "Mélységeiben elemzik a problémát, és keményen dolgoznak a biztonságos visszaállítási stratégiák felmérésén"
A kínai Csang'o-3 leszállóegység december 14-én landolt a Holdon, majd 7 órával később már el is indította útjára a Jütu holdjárót. Mindkét űreszköz sikeresen hibernálta önmagát az első Holdon töltött éjszakáján. Tudni kell, hogy a holdon egy éjszaka egy fél földi hónapnak felel meg, amikor a felszíni hőmérséklet elérheti a -180 Celsius fokot is.
A kínai "páros" második holdbéli éjszakája szombaton kezdődött és miközben a leszállóegység sikeresen hibernálta magát, a három hónapos küldetésre tervezett Jütunál ez most nem sikerült. A Csinhua hírügynökség jelentése szerint a holdjáró mechanikus vezérlési hibát szenvedett a "bonyolult holdfelszíni környezetben". Ennél több részlettel nem szolgált Kína Tudományos, Műszaki és Nemzetvédelmi Államtitkársága.
A dermesztő éjszakában a Jütu legkritikusabb mozgó alkatrészei az árboca és a nappaneljei. Amikor a hőmérséklet zuhanni kezd, az árboc lecsukódik, hogy megvédje a kényes műszereket, melyeket ezután egy radioaktív hőforrás tart melegen. A Jütunak ezen felül be kell állítania nappaneljeit a felkelő Nap irányába, hogy szinten tudja tartani energiáját. Ezeknek a rendszereknek a mechanikus meghibásodása végzetes lehet a robot számára a holdon töltött éjszakák során.
A meghibásodás okozója jó eséllyel a durva holdpor. A mikrometeor becsapódások hatására a Hold talaja üveges porrá válik, ami a napszél hatására töltést kaphat. Az Apollo programban már megtapasztalták, hogyan képesek ezek az éles peremű porszemcsék átlyukasztani az űrruhákat, összekarcolni a lézeres kísérletek tükreit, illetve a holdjáróknál túlmelegedést okozni.
A tervezőknek egyáltalán nincs könnyű dolguk, ha fel akarják venni a harcot a holdporral, emelte ki Bernard Foing, a Nemzetközi Holdkutatási Munkacsoport igazgatója, aki szerint nem csupán azt kell meggátolni, hogy a mindent tönkretevő por bejusson a fontos rendszerekbe. "A holdpor elektrosztatikusan töltött is lehet, és képes hozzátapadni az érzékeny részekhez" - mondta. "A légkör nélküli Hold napszakváltásaikor bekövetkező hirtelen hőmérsékletváltozás ugyancsak hatalmas terhelést ró a mechanikus rendszerekre és megrongálhatta a holdjáró mozgó alkatrészeit"
A holdi éjszakák alatt nem lehet kommunikálni a holdjáróval, ezért a küldetés irányítói kénytelenek február 8-ig várni, hogy meg tudják állapítani a sérülések mértékét. "Biztos vagyok benne, hogy nem fogják feladni" - mondta Foing. "Mélységeiben elemzik a problémát, és keményen dolgoznak a biztonságos visszaállítási stratégiák felmérésén"