Balázs Richárd
Megérkeztek az első felvételek a Hold-expedíciótól
Mozgásba lendült a kínai holdjáró, már a leszállás napján elhagyva a Csang'o 3 leszállóegységet, ami elkészítette első fotóit a holdbéli környezetéről és magáról a Jüturól.
A kínai zászlóval ékesített hatkerekű holdjáró a leszállást követően hat órával csatlakozott le hordozójáról, megszakítva az elektromos és a mechanikus kapcsolatot mielőtt lenavigált volna a leszállóegység rámpáján a holdfelszínre. A Csang'o 3 egyik kamerája szombaton alacsony felbontású videót is visszasugárzott a holdjáró első métereiről, a vasárnapi nagy felbontású felvételek azonban jóval többet elárulnak a két űrjárműről, melyek 9 méterre helyezkednek el egymástól.
A kínai állami televízió híradása szerint a holdjáról először körüljárja a leszállóegységet, felvételeivel ellenőrizve annak épségét. A Jütu panoráma-kamerájának felvételei szerint a Csang'o 3 négy lábával biztosan áll a felszínen, nappaneljeit pedig sikeresen kibontotta, megfelelő töltést biztosítva az akkuk számára.
A vasárnapi felvételek birtokában Kína teljes sikerként értékeli a Csang'o 3 küldetést, melyre mérnöki és műszaki demonstrációként tekintenek. "A holdjáró és a leszállóegység teljesítette a felvételek elkészítésének feladatát. Az adatátvitel rendben és teljes egészében lezajlott, a felvételek megérkeztek és tiszták. A holdjáró és a leszállóegység állapota jelenleg stabil. Ezennel teljes sikernek nyilvánítom a Csang'o 3 küldetést" - idézte a Csinhua hírügynökség Ma Csingrui, a kínai Hold-program főparancsnokának szavait.
Mindezek ellenére a holdjáróra még számos feladat vár, hiszen három hónapos küldetésre tervezték, míg a Csang'o 3 több mint egy éven át marad üzemben a program célkitűzései szerint. A holdjáró felszín alá betekintő radarja, amivel 100 méteres mélységig térképezhetik fel a földtani szerkezeteket, már üzemben van, akárcsak a Jütu panoráma-kamerája, a röntgensugarú és infravörös közeli színképelemzőkkel egyetemben, amik a felszín kőzeteinek és talajának összetételét elemzik majd.
A leszállóegység ultraibolya távcsövével a Föld plazmaszféráját vizsgálja az elkövetkező hónapokban, valamint elvégzi az első hosszú távú csillagászati megfigyeléseit a holdfelszínről.
A Hold-program felügyelői még nem jelentették be, merre indul a holdjáró a leszállóegység ellenőrzése után. Mint kiderült az eredeti célpontként kijelölt Szivárványok-öble helyett a Mare Imbriumot, egy hatalmas meteorit által kivájt sötét területet értek el, mivel a Csang'o 3 a tervezettnél korábban kezdte meg az ereszkedést.
A Mare Imbrium egy 3,9 milliárd éves képződmény, felszínét ugyanúgy megszilárdult láva borítja, mint az eredeti célpontét. Paul Spudis, a houstoni Hold- és Bolygótudományi Intézet bolygógeológusa blogjában kifejtette, hogy a jelenlegi terület egyedi titánban gazdag lávafolyamokkal rendelkezett, melyeket eddig egyetlen földi egység sem elemzett átfogóan. "Ennek köszönhetően az új terület vizsgálata jelentős érdeklődés és komplexitás tárgyát képezheti" - írta Spudis. "A Csang'o 3 és a Jütu sok kérdésre választ adhat a Hold e régiójának földtani történelmével és a Hold történetével kapcsolatban"
A kínai zászlóval ékesített hatkerekű holdjáró a leszállást követően hat órával csatlakozott le hordozójáról, megszakítva az elektromos és a mechanikus kapcsolatot mielőtt lenavigált volna a leszállóegység rámpáján a holdfelszínre. A Csang'o 3 egyik kamerája szombaton alacsony felbontású videót is visszasugárzott a holdjáró első métereiről, a vasárnapi nagy felbontású felvételek azonban jóval többet elárulnak a két űrjárműről, melyek 9 méterre helyezkednek el egymástól.
A kínai állami televízió híradása szerint a holdjáról először körüljárja a leszállóegységet, felvételeivel ellenőrizve annak épségét. A Jütu panoráma-kamerájának felvételei szerint a Csang'o 3 négy lábával biztosan áll a felszínen, nappaneljeit pedig sikeresen kibontotta, megfelelő töltést biztosítva az akkuk számára.
A vasárnapi felvételek birtokában Kína teljes sikerként értékeli a Csang'o 3 küldetést, melyre mérnöki és műszaki demonstrációként tekintenek. "A holdjáró és a leszállóegység teljesítette a felvételek elkészítésének feladatát. Az adatátvitel rendben és teljes egészében lezajlott, a felvételek megérkeztek és tiszták. A holdjáró és a leszállóegység állapota jelenleg stabil. Ezennel teljes sikernek nyilvánítom a Csang'o 3 küldetést" - idézte a Csinhua hírügynökség Ma Csingrui, a kínai Hold-program főparancsnokának szavait.
Mindezek ellenére a holdjáróra még számos feladat vár, hiszen három hónapos küldetésre tervezték, míg a Csang'o 3 több mint egy éven át marad üzemben a program célkitűzései szerint. A holdjáró felszín alá betekintő radarja, amivel 100 méteres mélységig térképezhetik fel a földtani szerkezeteket, már üzemben van, akárcsak a Jütu panoráma-kamerája, a röntgensugarú és infravörös közeli színképelemzőkkel egyetemben, amik a felszín kőzeteinek és talajának összetételét elemzik majd.
A leszállóegység ultraibolya távcsövével a Föld plazmaszféráját vizsgálja az elkövetkező hónapokban, valamint elvégzi az első hosszú távú csillagászati megfigyeléseit a holdfelszínről.
A Hold-program felügyelői még nem jelentették be, merre indul a holdjáró a leszállóegység ellenőrzése után. Mint kiderült az eredeti célpontként kijelölt Szivárványok-öble helyett a Mare Imbriumot, egy hatalmas meteorit által kivájt sötét területet értek el, mivel a Csang'o 3 a tervezettnél korábban kezdte meg az ereszkedést.
A Mare Imbrium egy 3,9 milliárd éves képződmény, felszínét ugyanúgy megszilárdult láva borítja, mint az eredeti célpontét. Paul Spudis, a houstoni Hold- és Bolygótudományi Intézet bolygógeológusa blogjában kifejtette, hogy a jelenlegi terület egyedi titánban gazdag lávafolyamokkal rendelkezett, melyeket eddig egyetlen földi egység sem elemzett átfogóan. "Ennek köszönhetően az új terület vizsgálata jelentős érdeklődés és komplexitás tárgyát képezheti" - írta Spudis. "A Csang'o 3 és a Jütu sok kérdésre választ adhat a Hold e régiójának földtani történelmével és a Hold történetével kapcsolatban"